Jeremiás 1
1 Jirmejáhú, Chilkijáhú fiának beszédei, a papok egyikének, kik Anátótban, Benjámin vidékén laktak;
Verba Ieremiæ filii Helciæ, de sacerdotibus, qui fuerunt in Anathoth, in Terra Beniamin.
2 kihez lett az Örökkévaló igéje Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban, uralkodásának tizenharmadik évében;
Quod factum est verbum Domini ad eum in diebus Iosiæ filii Amon regis Iuda, in tertiodecimo anno regni eius.
3 és lett Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának napjaiban, egészen végéig Czidkíjáhú, Jósíjáhú fia, Jehúda királya tizenegyedik évének, Jeruzsálem számkivetéséig az ötödik hónapban.
Et factum est in diebus Ioakim filii Iosiæ regis Iuda, usque ad consummationem undecimi anni Sedeciæ filii Iosiæ regis Iuda, usque ad transmigrationem Ierusalem, in mense quinto.
4 Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Et factum est verbum Domini ad me, dicens:
5 Mielőtt az anyaméhben alkottalak, ismertelek, és mielőtt kijöttél a méhből, megszenteltelek, prófétává tettelek a nemzetek számára.
Priusquam te formarem in utero, novi te: et antequam exires de vulva, sanctificavi te, et prophetam in Gentibus dedi te.
6 És mondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló íme, én nem tudok beszélni, mert fiatal vagyok.
Et dixi, A a a, Domine Deus: ecce nescio loqui, quia puer ego sum.
7 Szólt hozzám az Örökkévaló: Ne mondd, fiatal vagyok, hanem bárkihez küldelek, menj és bármit parancsolok neked, beszélj.
Et dixit Dominus ad me: Noli dicere: Puer sum: quoniam ad omnia, quæ mittam te, ibis: et universa, quæcumque mandavero tibi, loqueris.
8 Ne félj tőlük, mert veled vagyok, hogy megmentselek, úgymond az Örökkévaló.
Ne timeas a facie eorum: quia tecum ego sum ut eruam te, dicit Dominus.
9 Erre kinyújtotta az Örökkévaló a kezét és megérintette vele számat; és szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, szavaimat adtam szádba.
Et misit Dominus manum suam, et tetigit os meum: et dixit Dominus ad me: Ecce dedi verba mea in ore tuo:
10 Lásd, rendeltelek e mai napon a nemzetek és királyságok fölé, hogy kiszakíts és leronts, hogy pusztíts és rombolj, hogy építs és plántálj.
ecce constitui te hodie super Gentes, et super regna ut evellas, et destruas, et disperdas, et dissipes, et ædifices, et plantes.
11 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván: Mit látsz, Jirmejáhú? Mondtam: Mandulavesszőt látok.
Et factum est verbum Domini ad me, dicens: Quid tu vides Ieremia? Et dixi: Virgam vigilantem ego video.
12 És szólt hozzám az Örökkévaló: Jól láttál, mert őzködöm az én igém fölött, hogy megtegyem.
Et dixit Dominus ad me: Bene vidisti, quia vigilabo ego super verbo meo ut faciam illud.
13 És lett hozzám az Örökkévaló igéje másodszor, mondván: Mit látsz? Mondtam: Forró fazekat látok és előrésze észak felől van.
Et factum est verbum Domini secundo ad me, dicens: Quid tu vides? Et dixi: Ollam succensam ego video, et faciem eius a facie Aquilonis.
14 És szólt hozzám az Örökkévaló. Észak felől nyílik meg a veszedelem mind az ország lakóira.
Et dixit Dominus ad me: Ab Aquilone pandetur malum super omnes habitatores terræ.
15 Mert íme én elhívom az északi királyságoknak mind a nemzetségeit, úgymond az Örökkévaló, eljönnek és oda teszik kiki a trónját Jeruzsálem kapuinak bejáratához és mind a falai ellen köröskörül és mind a Jehúda városai ellen.
quia ecce ego convocabo omnes cognationes regnorum Aquilonis, ait Dominus: et venient et ponent unusquisque solium suum in introitu portarum Ierusalem, et super omnes muros eius in circuitu, et super universas urbes Iuda.
16 És kimondom ítéleteimet felettük minden rosszaságuk miatt, hogy elhagytak engem és más isteneknek füstölögtettek és leborultak kezeik művei előtt.
Et loquar iudicia mea cum eis super omnem malitiam eorum, qui dereliquerunt me, et libaverunt diis alienis, et adoraverunt opus manuum suarum.
17 Te pedig övezd föl derekadat, kelj fel és mondd el nekik mindazt, amit neked parancsolok, ne rettegj tőlük, hogy meg ne rettentselek előttük.
Tu ergo accinge lumbos tuos, et surge, et loquere ad eos omnia quæ ego præcipio tibi. Ne formides a facie eorum: nec enim timere te faciam vultum eorum.
18 És én, íme teszlek ma erősített várossá, vízoszloppá és ércfalakká az egész ország ellen, Jehúda királyainak, nagyjainak, papjainak és az ország népének:
Ego quippe dedi te hodie in civitatem munitam, et in columnam ferream, et in murum æreum, super omnem terram, regibus Iuda, principibus eius, et sacerdotibus, et populo terræ.
19 harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert veled vagyok, úgymond az Örökkévaló, hogy megmentselek.
Et bellabunt adversum te, et non prævalebunt: quia ego tecum sum, ait Dominus, ut liberem te.
