Habakuk 2
1 Őrhelyemen hadd álljak és megálljak a sánczon: és kitekintek, hogy lássam mit beszél velem és mi választ nyerek szemrehányásomra.
I will stand upon my watch, and mount upon the rock, and watch to see what he will say by me, and what I shall answer when I am reproved.
2 És felelt nekem az Örökkévaló és mondta: Írd föl a látomást, és pedig világosan táblákra, azért hogy végig fusson rajta, a ki olvassa.
And the Lord answered me and said, Write the vision, and [that] plainly on a tablet, that he that reads it may run.
3 Mert még csak időre szól a látomás és a vég felé siet és nem hazudik; ha késedelmezik, várj reá, mert jőni, jőni fog, nem késik el.
For the vision [is] yet for a time, and it shall shoot forth at the end, and not in vain: though he should tarry, wait for him; for he will surely come, and will not tarry.
4 Íme felfuvalkodott, nem volt egyenes ő benne a lelke; de az igaz hűsége által él.
If he should draw back, my soul has no pleasure in him: but the just shall live by my faith.
5 Hát még midőn a bor hűtelen, a fennhéjázó férfi nem tud nyugodni, a ki kitágította mint az alvilág a lelkét, s ő maga olyan, mint a halál és nem lakik jól; egybeszedte magának mind a nemzeteket, s egybe gyűjtötte magának mind a népeket. (Sheol h7585)
But the arrogant man and the scorner, the boastful man, shall not finish anything; who has enlarged his desire as the grave, and like death he is never satisfied, and he will gather to himself all the nations, and will receive to himself all the peoples. (Sheol h7585)
6 Nemde ezek mindannyian ő róla példázatot hangoztatnak, ékes beszédet, rejtvényeket ő reá; mondják ugyanis Oh az, ki abból gyarapít, mi nem az övé – meddig még? – és megterheli magát sarczczal.
Shall not all these take up a parable against him? and a proverb to tell against him? and they shall say, Woe to him that multiplies to himself the possessions which are not his! how long? and who heavily loads his yoke.
7 Nemde hirtelen támadnak kínzóid és ébrednek zaklatóid, hogy prédául légy nekik!
For suddenly there shall arise up those that bite him, and they that plot against thee shall awake, and thou shalt be a plunder to them.
8 Mert te kifosztottál sok nemzetet, kifosztanak majd téged mind a megmaradt népek, emberek elontott vére miatt; meg az erőszak miatt, országon, városon és mind a benne lakókon.
Because thou hast spoiled many nations, all the nations that are left shall spoil [thee], because of the blood of men, and the sins of the land and city, and of all that dwell in it.
9 Oh a ki nyerészkedik gonosz nyerészkedéssel a háza számára, hogy a magasban rakja meg fészkét, hogy megmeneküljön a veszedelem markából.
Woe to him that covets an evil covetousness to his house, that he may set his nest on high, that he may be delivered from the power of evils.
10 Szégyent tanácsoltál házadnak, kivágván sok népet, vétkeztél tenmagad ellen.
Thou hast devised shame to thy house, thou hast utterly destroyed many nations, and thy soul has sinned.
11 Mert kő a falból fog kiáltani és lécz a fa gerendázatból felel majd neki.
For the stone shall cry out of the wall, and the beetle out of the timber shall speak.
12 Oh a ki várost épít vérontással és várat megszilárdít jogtalansággal.
Woe to him that builds a city with blood, and establishes a city by unrighteousness.
13 Nemde, íme, az Örökkévalótól, a seregek Urától van! Fáradnak tehát népek tűzért és nemzetek a semmiért bágyadnak el.
Are not these things of the Lord Almighty? surely many people have been exhausted in the fire, and many nations have fainted.
14 Mert megtelik majd a föld az Örökkévaló dicsőségének megismerésével, mint vizekkel, melyek a tengert borítják.
For the earth shall be filled with the knowledge of the glory of the Lord; it shall cover them as water.
15 Oh aki megitatja felebarátját, ki hozzáöntöd mérgedet, meg is részegítve őt, azért hogy oda tekints meztelenségükre.
Woe to him that gives his neighbour to drink the thick lees [of wine], and intoxicates [him], that he may look upon their secret parts.
16 Jóllaktál gyalázattal inkább mint dicsőséggel; igyál te is, és meztelenedjél meg, kerüljön át te hozzád az Örökkévaló jobbjának serlege: csúfos gyalázat a te dicsőségedre!
Drink thou also [thy] fill of disgrace instead of glory: shake, O heart, and quake, the cup of the right hand of the Lord has come round upon thee, and dishonour has gathered upon thy glory.
17 Mert elborít téged a Libánonon tett erőszak és a vadakon elkövetett pusztítás, mely rettenti őket, emberek elontott vére miatt, meg az erőszak miatt országon, városon és mind a benne lakókon.
For the ungodliness of Libanus shall cover thee, and distress because of wild beasts shall dismay thee, because of the blood of men, and the sins of the land and city, and of all that dwell in it.
18 Mit használt a faragott kép, hogy faragta az alakítója, az öntött kép s a hazugságot tanító, hogy bízott az alakító az ő alkotásában, készítvén néma bálványokat?
What profit it the graven image, that they have graven it? [one] has made it a molten work, a false image; for the maker has trusted in his work, to make dumb idols.
19 Oh s ki a fának mondja: ébredj – serkenj föl! a merev kőnek! Az tanítson? Íme foglalva van aranyba, ezüstbe és semmi szellem nincsen benne.
Woe to him that says to the wood, Awake, arise; and to the stone, Be thou exalted! whereas it is an image, and this is a casting of gold and silver, and there is no breath in it.
20 De az Örökkévaló az ő szent templomában – csitt előtte az egész föld!
But the Lord is in his holy temple: let all the earth fear before him.
