Prédikátor 7

1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.

Besser ein guter Name als gutes Salböl, und der Tag des Todes als der Tag, da einer geboren wird.

2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.

Besser, in das Haus der Trauer zu gehen, als in das Haus des Gelages zu gehen, indem jenes das Ende aller Menschen ist; und der Lebende nimmt es zu Herzen. -

3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.

Besser Bekümmernis als Lachen; denn bei traurigem Angesicht ist es dem Herzen wohl. -

4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.

Das Herz der Weisen ist im Hause der Trauer, und das Herz der Toren im Hause der Freude.

5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;

Besser, das Schelten der Weisen zu hören, als daß einer den Gesang der Toren hört.

6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -

Denn wie das Geknister der Dornen unter dem Topfe, so das Lachen des Toren. Auch das ist Eitelkeit.

7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.

...Denn die Erpressung macht den Weisen toll, und das Bestechungsgeschenk richtet das Herz zu Grunde.

8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.

Besser das Ende einer Sache als ihr Anfang; besser der Langmütige als der Hochmütige.

9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.

Sei nicht vorschnell in deinem Geiste zum Unwillen, denn der Unwille ruht im Busen der Toren.

10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!

Sprich nicht: Wie ist es, daß die früheren Tage besser waren als diese? Denn nicht aus Weisheit fragst du danach.

11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.

Weisheit ist gut wie ein Erbbesitz, und ein Vorteil für die, welche die Sonne sehen.

12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.

Denn im Schatten ist, wer Weisheit hat, im Schatten, wer Geld hat; aber der Vorzug der Erkenntnis ist dieser, daß die Weisheit ihren Besitzern Leben gibt.

13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?

Schaue das Werk Gottes an; denn wer kann gerade machen, was er gekrümmt hat?

14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.

Am Tage der Wohlfahrt sei guter Dinge; aber am Tage des Unglücks bedenke: auch diesen wie jenen hat Gott gemacht, damit der Mensch nicht irgend etwas nach sich finde.

15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.

Allerlei habe ich gesehen in den Tagen meiner Eitelkeit: da ist ein Gerechter, der bei seiner Gerechtigkeit umkommt, und da ist ein Gesetzloser, der bei seiner Bosheit seine Tage verlängert.

16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?

Sei nicht allzu gerecht, und erzeige dich nicht übermäßig weise: warum willst du dich verderben?

17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?

Sei nicht allzu gesetzlos, und sei nicht töricht: warum willst du sterben, ehe deine Zeit da ist?

18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.

Es ist gut, daß du an diesem festhältst, und auch von jenem deine Hand nicht abziehst; denn der Gottesfürchtige entgeht dem allen.

19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.

Die Weisheit macht den Weisen stärker als zehn Machthaber, die in der Stadt sind.

20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.

Denn unter den Menschen ist kein Gerechter auf Erden, der Gutes tue und nicht sündige.

21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.

Auch richte dein Herz nicht auf alle Worte, die man redet, damit du nicht deinen Knecht dir fluchen hörst;

22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.

denn auch viele Male, dein Herz weiß es, hast auch du anderen geflucht.

23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!

Das alles habe ich mit Weisheit geprüft. Ich sprach: Ich will weise werden; aber sie blieb fern von mir.

24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?

Fern ist das, was ist, und tief, tief: wer kann es erreichen? -

25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.

Ich wandte mich, und mein Herz ging darauf aus, Weisheit und ein richtiges Urteil zu erkennen und zu erkunden und zu suchen, und zu erkennen, daß die Gesetzlosigkeit Torheit ist, und die Narrheit Tollheit.

26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.

Und ich fand, was bitterer ist als der Tod: das Weib, welches Netzen gleicht, und dessen Herz Fanggarne, dessen Hände Fesseln sind. Wer Gott wohlgefällig ist, wird ihr entrinnen; aber der Sünder wird durch sie gefangen werden.

27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.

Siehe, dieses habe ich gefunden, spricht der Prediger, indem ich eines zum anderen fügte, um ein richtiges Urteil zu finden:

28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.

Was meine Seele fort und fort gesucht und ich nicht gefunden habe, ist dies: einen Mann aus Tausenden habe ich gefunden, aber ein Weib unter diesen allen habe ich nicht gefunden.

29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.

Allein, siehe, dieses habe ich gefunden, daß Gott den Menschen aufrichtig geschaffen hat; sie aber haben viele Ränke gesucht.