Dániel 5
1 Bélsacczár király nagy lakomát készitett ötezer nagyjának s az ezer előtt bort ivott.
Baltassar rex fecit grande convivium optimatibus suis mille: et unusquisque secundum suam bibebat ætatem.
2 Bélsacczár a bornak kedvében mondta, hogy hozzák el az arany és ezüst edényeket, a melyeket kivitt atyja Nebúkadnecczár a Jeruzsálemben levő templomból, hogy igyanak belőlük a király s nagyjai, feleségei és ágyasai.
Præcepit ergo iam temulentus ut afferrentur vasa aurea et argentea, quæ asportaverat Nabuchodonosor pater eius de templo, quod fuit in Ierusalem, ut biberent in eis rex, et optimates eius, uxoresque eius, et concubinæ.
3 Ekkor elhozták az arany edényeket, a melyeket kivittek az Isten háza templomából, mely Jeruzsálemben volt; és ittak belőlük a király s nagyjai, feleségei s ágyasai.
Tunc allata sunt vasa aurea, et argentea, quæ asportaverat de templo, quod fuerat in Ierusalem: et biberunt in eis rex, et optimates eius, uxores et concubinæ illius.
4 Ittak bort s dicsérték az arany, ezüst, réz, vas, fa és kő-isteneket.
Bibebant vinum, et laudabant deos suos aureos, et argenteos, æreos, ferreos, ligneosque et lapideos.
5 Abban az órában előjöttek emberi kéznek ujjai és irtak a lámpással szemben a királyi palota falának meszére, a király pedig látta tövét a kéznek, a mely írt.
In eadem hora apparuerunt digiti, quasi manus hominis scribentis contra candelabrum in superficie parietis aulæ regiæ: et rex aspiciebat articulos manus scribentis.
6 Ekkor a király arczafénye elváltozott rajta és gondolatai elrémítették és csipőjének izületei megoldódtak és térdei egymáshoz ütődtek.
Tunc facies regis commutata est, et cogitationes eius conturbabant eum: et compages renum eius solvebantur, et genua eius ad se invicem collidebantur.
7 A király erővel kiáltott, hogy hozzák be a jósokat, kaldeusokat és csillagjóslókat. Megszólalt a király és mondta Bábel bölcseinek: Minden ember, a ki elolvassa ezt az irást és megfejtését megjelenti nekem, bíbort fog ölteni és arany lánczot a nyakára és mint harmadik fog uralkodni a királyságban.
Exclamavit itaque rex fortiter ut introducerent magos, Chaldæos, et aruspices. Et proloquens rex ait sapientibus Babylonis: Quicumque legerit scripturam hanc, et interpretationem eius manifestam mihi fecerit, purpura vestietur, et torquem auream habebit in collo, et tertius in regno meo erit.
8 Ekkor bementek mind a király bölcsei, de nem tudták elolvasni az irást, se nem megfejtését tudatni a királylyal.
Tunc ingressi omnes sapientes regis non potuerunt nec scripturam legere, nec interpretationem indicare regi.
9 Ekkor Bélsacczár király nagyon megrémült és arcza fénye elváltozott rajta, és nagyjai megzavarodtak.
Unde rex Baltassar satis conturbatus est, et vultus illius immutatus est. sed et optimates eius turbabantur.
10 A király s nagyjainak szavai folytán a királyné bement a lakoma házába; megszólalt a királyné és mondta: Oh király, örökké élj! Ne rémitsenek téged gondolataid s arczod fénye ne változzék el!
Regina autem pro re, quæ acciderat regi, et optimatibus eius, domum convivii ingressa est: et proloquens ait: Rex in æternum vive: non te conturbent cogitationes tuæ, neque facies tua immutetur.
11 Van egy férfi királyságodban, a kiben a szent istenek szelleme van s atyád napjaiban világosság és értelmesség s bölcseség, a milyen az istenek bölcsesége, találtatott benne; a király pedig, atyád Nebúkadnecczár- az. irástudók, jósok, kaldeusok, csillagjóslók nagyjává, állította föl a te atyád a király.
Est vir in regno tuo, qui spiritum deorum sanctorum habet in se: et in diebus patris tui scientia et sapientia inventæ sunt in eo: nam et rex Nabuchodonosor pater tuus principem magorum, incantatorum, Chaldæorum, et aruspicum constituit eum, pater, inquam, tuus, o rex:
12 Mivel hogy kiváló szellem és tudás és értelmesség, álmok megfejtése, titkok megjelentése és csomók megoldása találtatott benne, Dániélben, akinek a király Béltsacczárrá tette a nevét: most hát Dániél hivassék s a megfejtést jelentse meg.
quia spiritus amplior, et prudentia, intelligentiaque et interpretatio somniorum, et ostensio secretorum, ac solutio ligatorum inventæ sunt in eo, hoc est in Daniele: cui rex posuit nomen Baltassar. nunc itaque Daniel vocetur, et interpretationem narrabit.
13 Ekkor Dániél bevitetett a király elé; megszólalt a király és mondta Dániélnek: Te vagy az a Dániél a Jehúdabeli számkivetés fiai közül való, a kiket elhozott atyám a király Jehúdából?
Igitur introductus est Daniel coram rege. Ad quem præfatus rex ait: Tu es Daniel de filiis captivitatis Iudæ, quem adduxit pater meus rex de Iudæa?
14 Hallottam rólad, hogy istenek szelleme van benned és világosság, értelmesség s kiváló bölcseség találtatott benned.
Audivi de te quoniam spiritum deorum habeas: et scientia, intelligentiaque ac sapientia ampliores inventæ sunt in te.
15 Most pedig behozattak elém a bölcsek, a jósok, hogy elolvassák ezt az irást és hogy megfejtését tudassák velem, de nem tudják a dolog megfejtését megjelenteni.
Et nunc introgressi sunt in conspectu meo sapientes magi, ut scripturam hanc legerent, et interpretationem eius indicarent mihi: et nequiverunt sensum huius sermonis edicere.
16 Én pedig hallottam rólad, hogy megfejtéseket tudsz adni és csomókat megoldani; most tehát ha tudod elolvasni az irást s a megfejtését velem tudatni, bíbort fogsz ölteni s arany lánczot a nyakadra és mint harmadik fogsz uralkodni a királyságban.
Porro ego audivi de te, quod possis obscura interpretari, et ligata dissolvere: si ergo vales scripturam legere, et interpretationem eius indicare mihi, purpura vestieris, et torquem auream circa collum tuum habebis, et tertius in regno meo princeps eris.
17 Ekkor felelt Dániél és mondta a király előtt: Ajándékaid a tieid legyenek és jutalmaidat másnak adjad; de az irást elolvasom a királynak s a megfejtést tudatom veled.
Ad quæ respondens Daniel, ait coram rege: Munera tua sint tibi, et dona domus tuæ alteri da: scripturam autem legam tibi, rex, et interpretationem eius ostendam tibi.
18 Te, oh király – a legfelső Isten királyságot, nagyságot, méltóságot és díszt adott a te atyádnak Nebúkadnecczárnak.
O rex, Deus altissimus regnum, et magnificentiam, gloriam, et honorem dedit Nabuchodonosor patri tuo.
19 És azon nagyság miatt, melyet adott neki, mind a népek, nemzetek s nyelvek reszkettek és féltek tőle; a kit akart, megölt s a kit akart, életben hagyott; a kit akart, fölemelt s a kit akart, lealacsonyitott.
Et propter magnificentiam, quam dederat ei, universi populi, tribus, et linguæ tremebant, et metuebant eum: quos volebat, interficiebat: et quos volebat, percutiebat: et quos volebat, exaltabat: et quos volebat, humiliabat.
20 S midőn fenhéjázott a szive s lelke a kevélységig elkeményedett, ledöntetett királyi trónjáról és a méltóságot elvették tőle.
Quando autem elevatum est cor eius, et spiritus illius obfirmatus est ad superbiam, depositus est de solio regni sui, et gloria eius ablata est:
21 És az emberek fiai közül kiüzetett és szivét az állatával tették egvenlővé s vadszamarakkal volt a lakása, füvel, mint az ökröket etették őt és az ég harmatjával áztatták a testét, a mig meg nem tudta, hogy uralkodó a legfelső Isten az emberek királyságán s a kit akar, állítja föléje.
et a filiis hominum eiectus est, sed et cor eius cum bestiis positum est, et cum onagris erat habitatio eius: fœnum quoque ut bos comedebat, et rore cæli corpus eius infectum est, donec cognosceret quod potestatem haberet Altissimus in regno hominum: et quemcumque voluerit, suscitabit super illud.
22 Te pedig fia Bélsacczár szivedet meg nem aláztad, mind a mellett, hogy mindezt tudtad;
Tu quoque filius eius Baltassar, non humiliasti cor tuum, cum scires hæc omnia:
23 s az egek ura fölé emelkedtél és házának edényeit eléd hozták s te meg nagyjaid, nejeid és ágyasaid bort isznak belőlük, és az ezüst, arany, réz, vas, fa s kőisteneket dicsérted, a kik nem látnak s nem hallanak s nem tudnak; az Istent pedig, a kinek kezében van a lelked s a kiéi mind a te utjaid, nem tisztelted.
sed adversum Dominatorem cæli elevatus es: et vasa domus eius allata sunt coram te: et tu, et optimates tui, et uxores tuæ, et concubinæ tuæ vinum bibistis in eis: deos quoque argenteos, et aureos, et æreos, ferreos, ligneosque et lapideos, qui non vident, neque audiunt, neque sentiunt, laudasti: porro Deum, qui habet flatum tuum in manu sua, et omnes vias tuas, non glorificasti.
24 Ekkor ő előle küldetett egy kéznek a töve s ez az irás jegyeztetett föl.
Idcirco ab eo missus est articulus manus, quæ scripsit hoc, quod exaratum est.
25 Ez az irás pedig, a mely följegyeztetett: Mené-mené, tekél, úfarszin.
Hæc est autem scriptura, quæ digesta est: MANE, THECEL, PHARES.
26 Ez a dolog megfejtése: Mené, megszámlálta Isten királyságodat és befejezte;
Et hæc est interpretatio sermonis. MANE: numeravit Deus regnum tuum, et complevit illud.
27 tekél: megmérettél a mérlegen s hiányosnak találtattál;
THECEL: appensus es in statera, et inventus es minus habens.
28 perész: elszakasztatott a királyságod és odaadatott Médiának és Perzsiának.
PHARES: divisum est regnum tuum, et datum est Medis, et Persis.
29 Ekkor meghagyta Belsacczár s felöltötték Dániélre a bíbort s aranyláncot a nyakára s kihirdették róla, hogy mint harmadik lesz uralkodó a királyságban.
Tunc iubente rege indutus est Daniel purpura, et circumdata est torques aurea collo eius: et prædicatum est de eo quod haberet potestatem tertius in regno suo.
30 Azon éjjel megöletett Bélsacczár, a kaldeus király.
Eadem nocte interfectus est Baltassar rex Chaldæus.
31 És a méd Darjáves átvette a királyságot mintegy hatvankét éves korában.
Et Darius Medus successit in regnum annos natus sexagintaduos.
