< 2 Sámuel 7 >

1 Volt pedig, midőn a király lakott a házában s az Örökkévaló nyugalmat szerzett neki köröskörül mind az ellenségeitől,
Angraeng mah a taengah kaom misanawk ih ban thung hoiah loisak pongah, siangpahrang loe monghaih to tawnh;
2 szólt a király Nátán prófétához: Nézd csak, én cédrusházban lakom, az Isten ládája pedig szőnyegek között lakik.
siangpahrang mah tahmaa Nathan khaeah, Kai loe sidar thing hoiah sak ih im ah ka oh, Sithaw ih thingkhong loe kahni imthung ah oh sut, tiah a naa.
3 Erre szólt Nátán a királyhoz: Mindazt, ami szívedben van, menj és tedd meg, mert az Örökkévaló veled van.
Nathan mah siangpahrang khaeah, Na koeh ih hmuen to sah ah, Angraeng loe nang hoi nawnto oh, tiah a naa.
4 És volt azon éjjel – lett az Örökkévaló igéje Nátánhoz, mondván:
To naduem ah, Angraeng ih lok to Nathan khaeah angzoh;
5 Menj, szólj szolgámhoz Dávidhoz: Így szól az Örökkévaló: vajon te akarsz-e nekem házat építeni, lakásomra?
ka tamna David khaeah caeh loe, Tipongah ka ohhaih im nang sak pae han loe?
6 Bizony nem laktam házban azon nap óta, hogy fölvezettem Izrael fiait Egyiptomból mind e mai napig, hanem jártam sátorban és hajlékban.
Israel kaminawk Izip prae thung hoiah ka zaehhoihaih na ni hoi kamtong vaihni ni khoek to, kai loe im ah ka om ai vop; kahni im ah ni ka oh; kai loe ahmuen maeto hoi maeto bangah ka caeh.
7 Valamerre jártam mind az Izrael fiai közt, vajon szóval szóltam-e Izrael törzseinek egyikéhez, ahhoz, akit rendeltem, hogy legeltesse népemet, Izraelt, mondván: miért nem építettetek nekem cédrusházat?
Israel kaminawk khae hoi ka caehhaih ahmuen kruek ah, Israel kaminawk pacah hanah lok ka paek ih Israel acaengnawk khaeah, Tipongah ka ohhaih im na sah o ai loe? tiah ka naa vai maw?
8 Most pedig így szólj szolgámhoz, Dávidhoz: így szól az Örökkévaló, a seregek Ura: én vettelek a rétről a juhok mögül, hogy fejedelem légy népem fölött, Izrael fölött.
To pongah vaihi ka tamna David khaeah, Kaimah ih Israel kaminawk uk hanah, tuutoephaih, tuu khongkha thung hoiah nang hae ka lak boeh, tiah misatuh kaminawk ih Angraeng mah thuih.
9 És veled voltam, valamerre mentél, kiirtottam mind az ellenségeidet előled, szereztem neked nagy nevet, amilyen a legnagyobbak neve a földön;
Na caehhaih ahmuen kruekah kang oh thuih moe, na hmaa ah kaom misanawk doeh kang tuk pae boih boeh; vaihi long nuiah kaom kalen koek kaminawk ih ahmin baktih toengah, na hmin to kang lensak.
10 hogy helyet rendeljek népemnek Izraelnek s elplántáljam, hogy lakjék a maga helyén és ne reszkessen többé és ne sanyargassák őt továbbra a gazság emberei mint annakelőtte,
Kaimah ih Israel kaminawk ohhaih ahmuen to ka sak pae moe, nihcae to ka thlingh han, nihcae loe angmacae ih im ah om o tih, poek angpho o mak ai; canghnii ih baktih toengah, nihcae to kasae kaminawk mah pacaekthlaek o mak ai boeh.
11 ama naptól fogva, hogy bírákat rendeltem Izrael népem fölé és neked nyugalmat szereztem mind az ellenségeidtől. Tudtodra adja tehát az Örökkévaló, hogy házat alapít majd neked az Örökkévaló:
Lokcaekkungnawk kaimah ih Israel kami ukkung ah ka suek nathuem ih baktih toengah, pacaekthlaek o mak ai boeh; na misanawk thung hoiah kamongah anghakhaih to kang paek. Angraeng mah nang hanah im maeto kang sak pae han, tiah doeh ang thuih.
12 midőn betelnek napjaid és fekszel őseidnél, akkor fenntartom utánad magzatodat, mely testedből származik és megszilárdítom királyságát.
Nang ih aninawk loe akoep boeh, nampanawk khaeah nang hak naah, nang pacoengah na thii ngan hoiah tacawt, na caanawk to ka pathawk moe, anih ih prae to ka caksak han.
13 Ő épít majd házat nevemnek, s megszilárdítom királyságának trónját mindörökre.
Anih mah kai ih ahmin hanah im to sah tih, anih prae ukhaih angraeng tangkhang loe dungzan khoek to ka caksak han.
14 Én leszek neki atyjául és ő lesz nekem fiamul, akit, ha bűnt követ el, megfenyítek emberek vesszejével és emberfiák csapásaival;
Kai loe anih ih ampa ah ka oh han, anih loe ka capa ah om tih. Anih mah hmuen sah pazae moeng naehaeloe, anih to kaminawk ih thingboeng hoiah ka thuitaek moe, kaminawk mah boh baktiah ka boh han;
15 de szeretetem el nem távozik tőle, amint eltávoztattam Sáultól, akit elmozdítottam előled.
toe na hmaa ah takhoe ving moe, Saul khae hoi ka lak ih baktiah, anih khae ih tahmenhaih to ka la ving mak ai.
16 Maradandó lesz a házad és királyságod örökre előtted, trónod szilárd lesz örökké.
Na im hoi na ukhaih prae loe dungzan khoek to cak ueloe, na angraeng tangkhang doeh dungzan khoek to angdoe tih, tiah a naa.
17 Mind a szavak szerint és mind e látomás szerint – aszerint beszélt Nátán Dávidhoz.
Hae hnuksakhaih hoi loknawk baktih toengah, Nathan mah David khaeah thuih pae.
18 Ekkor bement Dávid király, leült az Örökkévaló színe elé és mondta: Ki vagyok én, oh Uram Örökkévaló, és mi a házam, hogy eljuttattál engem idáig!
To naah David siangpahrang loe imthungah akun, Angraeng hmaa ah anghnut moe, Aw Angraeng Sithaw, kai loe mi aa? Kai ih imthung takoh loe kawbangmaw oh moe, hae tih khoek to nang tapom tahang?
19 És még csekély volt ez a szemeidben, Uram Örökkévaló, szolgád háza felől is beszéltél messze időre! S ez tanítás az embereknek, oh Uram, Örökkévaló.
Aw Angraeng Sithaw, hae hmuen loe na mikhnukah tidoeh na ai ni; toe na tamna imthung takoh hmabang khosakhaih dan to na thuih coek boeh; Aw Angraeng Sithaw, kaminawk nuiah hae tiah maw kho na khan roe?
20 De mit beszéljen Dávid még továbbra is hozzád, hiszen te ismered szolgádat, Uram Örökkévaló.
David mah nang khaeah timaw thui thai vop tih? Aw Angraeng Sithaw, na tamna to na panoek,
21 A te igéd kedvéért és szíved szerint cselekedted te mind e nagy dolgot, tudatván azt szolgáddal.
na thuih ih lok hoi na koehhaih baktih toengah, na tamna panoeksak hanah, kalen parai hae hmuennawk hae na sak boeh.
22 Ezért nagy vagy Örökkévaló, Isten, mert nincs olyan mint te és nincs Isten rajtad kívül, mind aszerint, amit hallottunk füleinkkel.
Aw Angraeng Sithaw, na len parai! Nang baktih mi doeh om ai, tiah kaimacae ih naa hoiah ka thaih o baktih toengah, nang ai ah loe kalah Sithaw roe om ai.
23 És ki olyan mint néped, mint Izrael, egyetlen nemzet a földön, melyet Isten ment megváltani magának népül, hogy szerezzen magának nevet és hogy tegye értetek e nagy dolgot és félelmetes dolgokat a te országodért néped miatt, melyet megváltottál magadnak Egyiptomból nemzetektől és isteneiktől.
Sithaw loe angmah hanah kami to pahlong moe, angmah ih ahmin amtuengsak hanah, long ah caeh tathuk, prae kalah kaminawk hoi sithawnawk to nangmah ih kaminawk hmaa hoiah na haek, to tiah kalen parai dawnraihaih to na sak pae, Izip prae thung hoiah na pahlong ih nangmah ih Israel kaminawk baktiah mi maw kaom?
24 És megszilárdítottad magadnak népedet, Izraelt, magadnak népül örökre, és te Örökkévaló, lettél nekik Istenük.
Nangmah ih Israel kaminawk loe, nangmah hanah dungzan ah na caksak, Angraeng, nang loe nihcae ih Sithaw ah na oh.
25 Most tehát, Örökkévaló, Isten, azon szót, melyet szóltál szolgád és háza felől, tartsd fönn örökre és tégy úgy, amint szóltál.
Vaihiah Aw, Angraeng Sithaw, na thuih ih na tamna hoi a imthung takoh to dungzan khoek to caksak poe ah; na thuih ih lok baktiah sah ah.
26 És nagy lesz a neved örökre, midőn mondják: Az Örökkévaló, a seregek Ura, Isten Izrael fölött, Dávid szolgád háza pedig szilárd lesz előtted.
To tih nahaeloe na hmin to dungzan khoek to len poe tih; to naah kaminawk mah misatuh kaminawk ih Angraeng loe, Israel kaminawk ukkung ah oh! tiah thui o tih. Na tamna David imthung takoh doeh na hmaa ah cak tih.
27 Mert te, Örökkévaló, a seregek Ura, Izrael Istene, kinyilatkoztattad szolgád fülébe, mondván: házat építek neked – ezért bírta rá szolgád a szívét, hogy imádkozzék hozzád ezzel az imával.
Aw misatuh kaminawk ih Angraeng, Israel Sithaw, na tamna khaeah, Nang han im maeto kang sak pae han, tiah nam tuengsak boeh; to pongah na tamna mah nang khaeah hae tiah lawkthuih hanah tha ka lak thaih.
28 Most pedig, Uram, Örökkévaló, te vagy az Isten és igazság lesznek szavaid, melyekkel kimondtad szolgád felől ezt a jót.
Vaihiah Aw Angraeng Sithaw, nang loe Sithaw ah na oh, na loknawk loe loktang ah oh; na tamna khaeah kahoih hae hmuennawk hoiah lok na kam boeh.
29 És most, akard, hogy megáldjad szolgádnak házát, hogy örökre előtted legyen; mert te, Uram, Örökkévaló, szóltál és a te áldásoddal áldassék meg szolgád háza örökre.
To pongah vaihi na tamna imthung takoh tahamhoihaih paek hanah, na palung anghoesak ah, na mikhnukah dungzan khoek to to tiah om poe nasoe; aw Angraeng Sithaw, na thuih tangcae lok baktih toengah, nang ih tahamhoihaih rang hoiah na tamna imthung takoh doeh dungzan khoek to tahamhoihaih hnu nasoe, tiah lawk a thuih.

< 2 Sámuel 7 >