Ioba 6

1 OLELO mai la o Ioba, i mai la,

Jób pedig felele, és monda:

2 Ina paha e kaupaona pono ia kuu luuluu, A e kauia ma ka mea kaupaona kuu ehaeha!

Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!

3 No ka mea, ano, ua oi kona kaumaha mamua o ke one o ke kai: Nolaila, ua ilihia ka'u mau huaolelo.

Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.

4 No ka mea, o na pua pana o ka Mea mana, eia iloko o'u, A ke inu nei ka wela o ia mau mea i kuu uhane; O na mea weliweli o ke Akua, ke ku e mai nei ia'u.

Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.

5 E uwe anei ka hoki hihiu imua o ka weuweu? A ke uwo anei ka bipi maluna o kana mea ai?

Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?

6 E hiki anei ke aiia ka mea mananalo, ke ole ka paakai. He mea ono anei ke ewe o ka hua moa?

Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?

7 Aole au e hiki ke hoopa aku, Ua like ia me ka hoopailua o ko'u ai.

Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!

8 Ina paha e haawiia mai kuu mea e noi aku ai, Ina paha e haawi mai ke Akua i kuu mea i kuko aku ai!

Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;

9 A ina paha e oluolu ke Akua e ulupa mai ia'u, Ina e hookuu mai ia i kona lima, a e oki mai ia'u!

És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!

10 Alaila e oluolu hou iho no wau, A e hauoli aku au i ka eha: Mai aua mai ia; no ka mea, aole au i hoole i na olelo a ka Mea Hemolele.

Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.

11 Heaha kuu ikaika, i kakali aku ai au? Heaha hoi kuu hope, i hooloihi aku ai au i kuu ola?

Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!

12 He ikaika anei ko'u e like me ka ikaika o na pohaku? He keleawe anei ko'u io?

Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?

13 Aole anei ka'u kokua iloko o'u? A ua holo aku anei ka mea e pakele ai mai o'u aku la?

Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!

14 O ka mea ehaeha e alohaia oia e kona hoalauna; Aka, ua haalele aku ia i ka makau i ka Mea mana.

A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.

15 Ua hana hoopunipuni mai ko'u mau hoahanau, e like me ke kahawai; Ua nalowale aku lakou, e like me ka wai kahe o na awawa;

Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.

16 I uliuli i ka waipaa, Malaila i hunaia'i ka hau.

A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög;

17 I ka wa e ololi ai lakou, ua hoopauia lakou; I ke kau wela, ua maloo aku la mai ko lakou wahi aku.

Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.

18 Ua huli ae na huakai ma ko lakou ala ilaila; Hele lakou a nalowale, a pau.

Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek.

19 Nana aku la, na huakai hele o Tema, A o na poe hele o Seba, i kakali aku ia lakou.

Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.

20 Ua hoka lakou, no ka mea, ua lana wale ka manao: Hele lakou ilaila, a hoohilahilaia lakou.

Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.

21 No ka mea, ua like oukou me ka mea ole; Ua ike oukou i ka popilikia, a makau iho la.

Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.

22 Ua olelo anei au, E lawe mai no'u? A e haawi mai i makana no'u mailoko mai o ko oukou waiwai?

Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?

23 A e hoopakele paha oukou ia'u mai ka lima mai o ka enemi? A e hoola ia'u, mai ka lima mai o ka poe ikaika?

Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?

24 E ao mai oukou ia'u, a e noho malie iho au: E hoike mai oukou ia'u i kuu mea i lalau ai.

Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.

25 Nani ka ikaika o na olelo oiaio! Aka, heaha la ka ka oukou olelo hoino e hooiaio ai?

Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?

26 Ke manao nei anei oukou e hoohewa i na hua olelo? A o na olelo a ka mea paupauaho, Ua like me ka makani?

Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!

27 Oiaio, ke hoohina nei oukou i ka mea makua ole, A ke eli iho oukou i lua no ko oukou hoalauna.

Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?!

28 Ano hoi, e noho malie oukou, e nana mai ia'u; No ka mea, ua akaka ia oukou, ke hoopunipuni au.

Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?

29 E hoi hou, ke noi aku nei au ia oukou, mai hoolilo ia i hewa; Oia e hoi hou hoi, A o ko'u pono aia iloko o ia mea.

Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.

30 He hewa anei iloko o kuu alelo? Aole anei au e ike i na mea hewa?

Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?