Pwovèb 23
1 Lè chèf envite ou manje sou menm tab ak li, pa janm bliye ki moun li ye.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 Si ou se yon moun ki gen bon lapeti, kontwole bouch ou.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Pa pote lanvi sou bon ti manje l'ap ofri ou yo. Se ka yon pèlen li tann pou ou.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Pa touye tèt ou ap kouri dèyè lajan pou ou vin rich. Wete lide ou sou sa.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Paske, anvan ou bat je ou, li gen tan disparèt. Ou ta di lajan gen zèl. Li rete konsa, li vole, li ale.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Pa chita pou ou manje sou menm tab ak moun ki tikoulout. Pa pote lanvi sou manje l'ap ofri ou.
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Li chich ata ak tèt pa li, ale wè avè ou. L'ap di ou: Manje non, monchè! Bwè non! Men se pa ak tout kè li l'ap di ou sa.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 W'a vonmi tou sa ou te manje a. Tout bèl pawòl ou te di l' yo p'ap sèvi ou anyen.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Pa chache fè yon moun san konprann konprann anyen. Li p'ap tande anyen nan sa w'ap di l' la. Lèfini, l'ap meprize ou met sou li.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Pa janm deplase bòn tè kote yo te ye depi lontan an. Pa antre sou jaden ki pou timoun san papa.
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 Se Bondye k'ap defann yo, li gen anpil pouvwa. L'a plede kòz yo kont ou.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Mete tèt ou an plas lè y'ap moutre ou kichòy. Louvri zòrèy ou lè yon moun ki gen konesans ap pale.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Ou pa bezwen pè bat yon timoun. Yon bèl kal, sa p'ap touye l'.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 Pitit mwen, si ou gen bon konprann, mwen p'ap manke kontan.
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 M'a kontan anpil lè m'a tande bon pawòl k'ap soti nan bouch ou.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Pa pote lanvi sou moun k'ap fè sa ki mal. Nan tou sa w'ap fè, toujou gen krentif pou Bondye.
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Paske gen denmen. Se pa pou gremesi w'ap tann sa w'ap tann lan.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Louvri zòrèy ou, gason mwen, pou ou ka gen bon konprann, pou ou ka mache dwat. Kalkile byen kote w'ap mete pye ou, pou ou ka mache dwat.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Pa fè zanmi avèk moun k'ap bwè twòp, ak moun k'ap fè safte.
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Paske moun k'ap fè metye bwè ak moun ki afre ap vin pòv. Si ou pase tout tan ou ap dòmi, talè konsa w'ap mache yon men devan yon men dèyè.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Pitit mwen, koute papa ou ki fè ou. Pa meprize manman ou lè li fin granmoun.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Verite, konesans, lespri ak bon konprann, se bagay ou mèt peye chè pou ou genyen. Men, pa janm vann sa.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Papa ki gen yon pitit k'ap mache dwat ap toujou kontan. Manman ki fè yon pitit ki gen bon konprann ap toujou gen kè kontan.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Fè kè papa ou ak manman ou kontan. Fè kè manman ki fè ou la kontan.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Pitit mwen, louvri zòrèy ou pou tande sa m'ap di ou. Louvri je ou byen pou ou wè jan m'ap viv.
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Fanm jennès se tankou yon twou pèlen, fanm adiltè se tankou yon pi jis jis.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Tankou vòlò, y'ap pare pèlen pou ou. Yo fè anpil gason pèdi tèt yo.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Ki moun ki nan tèt chaje, ki nan lapenn? Ki moun ki toujou nan kont, ki tou tan ap plenyen? Ki moun k'ap pran kou san rezon, ki gen je yo tou wouj?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Se moun k'ap bwè twòp gwòg, moun k'ap kouri dèyè tranpe.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Pa kite bweson pran nanm ou, ou te mèt wè jan li bèl, jan li klè nan vè a. Lè ou bwè l', li desann dous nan gòj ou.
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 Men, pita ou santi se tankou yon move sèpan ki mòde ou, yon sèpan aspik ki pike ou.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 W'ap wè tout bagay ap vire devan je ou, w'ap depale.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 W'ap santi tankou si ou te sou lanmè: w'ap tankou si ou te sou tèt yon ma batiman.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Lè sa a w'a di: Gen lè yo bat mwen, mwen pa santi sa. Gen lè yo te ban m' kou, mwen pa konn sa. Kilè m'a leve la a? Mwen ta pran yon ti kou ankò.
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
