< Αποκαλυψις Ιωαννου 18 >

1 Μετὰ ταῦτα εἶδον ἄλλον ἄγγελον καταβαίνοντα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, ἔχοντα ἐξουσίαν μεγάλην, καὶ ἡ γῆ ἐφωτίσθη ἐκ τῆς δόξης αὐτοῦ.
Erah lidi rangmong nawa dat raaha rah rangsah ehoh tuptang. Heh ah chaan aphaan elong pan angta, nyia heh phaakta rah ih hatoh thoontang kaangtookta.
2 καὶ ἔκραξεν ἐν ἰσχυρᾷ φωνῇ λέγων· ἔπεσεν, ἔπεσεν Βαβυλὼν ἡ μεγάλη, καὶ ἐγένετο κατοικητήριον δαιμονίων καὶ φυλακὴ παντὸς πνεύματος ἀκαθάρτου καὶ φυλακὴ παντὸς ὀρνέου ἀκαθάρτου καὶ μεμισημένου,
Heh ah erong ih ame riingta: “Heh edat eta! Babiloon elong ah edat eta! Amadi heh ah chiithih laakhah loong nyia enyaan chiiala loong tongtheng nok ih hoonla; jaatrep enyaan nyia miksuk etjih woh loong ah heh damdi songtong rumla.
3 ὅτι ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τῆς πορνείας αὐτῆς πέπωκαν πάντα τὰ ἔθνη, καὶ οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς μετ’ αὐτῆς ἐπόρνευσαν, καὶ οἱ ἔμποροι τῆς γῆς ἐκ τῆς δυνάμεως τοῦ στρήνους αὐτῆς ἐπλούτησαν.
Tumeah deek akaan thoontang ih heh mootkaat ethih adoh ramka theng, heh kham ruuwaawa ah jok rumha. Hatoh nawa luungwang loong ah heh damdoh roomjup ah jaangse rumla, eno latoohaat thang ih ramkaala mootkaat rah ih mongrep dowa pheehoonte loong ah changteng ih hoon rumla.”
4 καὶ ἤκουσα ἄλλην φωνὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ λέγουσαν, ἐξέλθατε, ὁ λαός μου, ἐξ αὐτῆς, ἵνα μὴ συνκοινωνήσητε ταῖς ἁμαρτίαις αὐτῆς, καὶ ἐκ τῶν πληγῶν αὐτῆς ἵνα μὴ λάβητε·
Erah lidi rangmong nawa root ehoh ame jeng arah chaattang, “Nga mina loong, dokkhoom ehan! Heh jiin nawa dokkhoom ehan! Sen loong heh rangdah nah lajaatjaat roong phoowo theng; sen loong heh chamnaang theng adoh lajaatjaat roong chamtheng!
5 ὅτι ἐκολλήθησαν αὐτῆς αἱ ἁμαρτίαι ἄχρι τοῦ οὐρανοῦ, καὶ ἐμνημόνευσεν ὁ θεὸς τὰ ἀδικήματα αὐτῆς.
Tumeah heh rangdah loong ah rang thanthan choong ih meela, eno Rangte ih heh lajak lampo loong ah samthunha.
6 ἀπόδοτε αὐτῇ ὡς καὶ αὐτὴ ἀπέδωκεν, καὶ διπλώσατε τὰ διπλᾶ κατὰ τὰ ἔργα αὐτῆς· ἐν τῷ ποτηρίῳ ᾧ ἐκέρασεν κεράσατε αὐτῇ διπλοῦν·
Heh sen damdi mame reeraang taha emamah sen uh heh damdoh reeraang an; heh sen damdi mathan reeraang taha erah nang ih sen heh damdoh leknyi than ehan ih them reeraang an. Kham ah heh lookkep adoh leknyi than ehan et boot ru sumthuk an, sen suh jok thuk suh ban khookhamta nang ih ah.
7 ὅσα ἐδόξασεν αὐτὴν καὶ ἐστρηνίασεν, τοσοῦτον δότε αὐτῇ βασανισμὸν καὶ πένθος. ὅτι ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτῆς λέγει ὅτι κάθημαι βασίλισσα, καὶ χήρα οὐκ εἰμί, καὶ πένθος οὐ μὴ ἴδω·
Heh suh chamnaang nyia mongjoong ah ehan ih koh an heh teenuh chaan apaan pan nyia laboot labe ih tongsongta anang ih ehan ah. Tumeah heh teeteenuh suh amet liiha: ‘Wangchaanah, ngah aadi tonglang! Ngah thaknuh tah angkang, Ngah ih thungjoong ah babah uh takah jatkang!’
8 διὰ τοῦτο ἐν μιᾷ ἡμέρᾳ ἥξουσιν αἱ πληγαὶ αὐτῆς, θάνατος καὶ πένθος καὶ λιμός, καὶ ἐν πυρὶ κατακαυθήσεται· ὅτι ἰσχυρὸς κύριος ὁ θεὸς ὁ κρίνας αὐτήν.
Erah tungthoidoh, thang ariin ih heh ah saasiit doh thet haat ah— khoisat, thungjoong nyia ram loong rah ih ah. Eno heh ah we nah khaam ah, tumeah, heh dandeete, Teesu Rangte ah, elong.”
9 Καὶ κλαύσουσιν καὶ κόψονται ἐπ’ αὐτὴν οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς οἱ μετ’ αὐτῆς πορνεύσαντες καὶ στρηνιάσαντες, ὅταν βλέπωσιν τὸν καπνὸν τῆς πυρώσεως αὐτῆς,
Hatoh luungwang loong heh damdi jootthih mootkaat nyia roong ramkaate loong ah samnuthung khaam theng weelak nyia weekhot ah sok rum ano, neng mikse janhaat damdoh huung rum ah.
10 ἀπὸ μακρόθεν ἑστηκότες διὰ τὸν φόβον τοῦ βασανισμοῦ αὐτῆς, λέγοντες, οὐαὶ οὐαί, ἡ πόλις ἡ μεγάλη, Βαβυλὼν ἡ πόλις ἡ ἰσχυρά, ὅτι μιᾷ ὥρᾳ ἦλθεν ἡ κρίσις σου.
Neng loong ah haloot nah chap rum ah, tumeah heh damdoh roong chamnaang suh neng echo ih rum ah. Neng ih liirum ah, “Tumthan echoojih ah! Michoomiphaan ah! Elong nyia chaan aphaan samnuthung Bebiloon arah ah. Koonta siit mongdi an ah chamnaang thuk halu!”
11 καὶ οἱ ἔμποροι τῆς γῆς κλαίουσιν καὶ πενθοῦσιν ἐπ’ αὐτήν, ὅτι τὸν γόμον αὐτῶν οὐδεὶς ἀγοράζει οὐκέτι,
Hatoh dowa Pheehoonte loong ah nep hethun huung rum ah nyia mongjoong ang rum ah, tumeah neng hukkhaak riikte o uh takah jeeka ang ah;
12 γόμον χρυσοῦ καὶ ἀργύρου καὶ λίθου τιμίου καὶ μαργαριτῶν καὶ βυσσίνου καὶ πορφύρας καὶ σιρικοῦ καὶ κοκκίνου, καὶ πᾶν ξύλον θύϊον καὶ πᾶν σκεῦος ἐλεφάντινον καὶ πᾶν σκεῦος ἐκ ξύλου τιμιωτάτου καὶ χαλκοῦ καὶ σιδήρου καὶ μαρμάρου,
o ih uh neng dowa hun, ngunkholok, jongmi, thaangchaan jekteh; chaakrih hukkhaak loong ah, saangham nyuh, nyuleep, nyia nyusaang nyuh loong riikte tajeeka ang ah; jaatrep bang dongmoonjih loong ah nyia pookraang nawa ih hoon arah loong ah nyia thaangchaan bang, jaansaang, jaanmi, nyia seengsah jong;
13 καὶ κιννάμωμον καὶ ἄμωμον καὶ θυμιάματα καὶ μύρον καὶ λίβανον καὶ οἶνον καὶ ἔλαιον καὶ σεμίδαλιν καὶ σῖτον καὶ κτήνη καὶ πρόβατα, καὶ ἵππων καὶ ῥεδῶν καὶ σωμάτων, καὶ ψυχὰς ἀνθρώπων.
nyia kuuchiing, hejook hebook, etingtakjih, mir bangtiik, nyia phrenkiinsens phontum; kham nyia olip thiing, ataatiik nyia ataabaan, liiamaan nyia saap, mok nyia mokkaari, dah loong, nyia mina loong roidong ah nep uh eriikte takah jeeka ang ah.
14 καὶ ἡ ὀπώρα σου τῆς ἐπιθυμίας τῆς ψυχῆς ἀπῆλθεν ἀπὸ σοῦ, καὶ πάντα τὰ λιπαρὰ καὶ τὰ λαμπρὰ ἀπώλοντο ἀπὸ σοῦ, καὶ οὐκέτι οὐ μὴ αὐτὰ εὑρήσουσιν.
Pheehoonte loong ah ih heh suh liirum ah, “An hukkhaak eseejih loong an taat jamtu ah jaatrep etikmat eta, nyia an nyamka nyia ephaakja loong ah ethoon eta, eno an ih erah loong ah babah uh takah we ngaak chojamko!”
15 οἱ ἔμποροι τούτων, οἱ πλουτήσαντες ἀπ’ αὐτῆς, ἀπὸ μακρόθεν στήσονται διὰ τὸν φόβον τοῦ βασανισμοῦ αὐτῆς, κλαίοντες καὶ πενθοῦντες,
Erah samnuthung adi pheehoonte loong phe hoon rum ano changteng angte loong ah haloot nah tangchap rum ah, tumeah neng heh damdoh roong chamnaang ra echo ih rum ah. Neng ah mongjoong ih ehuung rum ah,
16 λέγοντες· οὐαὶ οὐαί, ἡ πόλις ἡ μεγάλη, ἡ περιβεβλημένη βύσσινον καὶ πορφυροῦν καὶ κόκκινον, καὶ κεχρυσωμένη ἐν χρυσῷ καὶ λίθῳ τιμίῳ καὶ μαργαρίτῃ, ὅτι μιᾷ ὥρᾳ ἠρημώθη ὁ τοσοῦτος πλοῦτος.
eno jeng rum ah, “Tumthan echoojih ah! Elong samnuthung ah tumthan echootheng angla! Heh ah chaakrih nyuh, saangham nyuh nyia nyusaang di kachoomta, nyia heh teenuh sak adi hun jeksah saankah, jongmi nyia thaangchaan jekteh nawa ih kame thukta!
17 καὶ πᾶς κυβερνήτης καὶ πᾶς ὁ ἐπὶ τόπον πλέων καὶ ναῦται καὶ ὅσοι τὴν θάλασσαν ἐργάζονται ἀπὸ μακρόθεν ἔστησαν
Eno erah loong nyamka ah heh ih koonta siit di mat haat ha!” Khoonkhuung nawa phokhoh nyia khoonkhuung ni soonte loong, khoonkhuung jopte nyia mihoh thoontang, erah juung dowa niikphaksatte loong ah haloot nah tangchap rum ah,
18 καὶ ἔκραζον βλέποντες τὸν καπνὸν τῆς πυρώσεως αὐτῆς λέγοντες, τίς ὁμοία τῇ πόλει τῇ μεγάλῃ;
eno heh ah weekhot damdoh weelak nah matkhaam arah tup rum ano riinghuung rum ah: “Arah likhiik samnuthung elong ah ehoh maani uh tajeeta!”
19 καὶ ἔβαλον χοῦν ἐπὶ τὰς κεφαλὰς αὐτῶν, καὶ ἔκραζον κλαίοντες καὶ πενθοῦντες, λέγοντες· οὐαὶ οὐαί, ἡ πόλις ἡ μεγάλη, ἐν ᾗ ἐπλούτησαν πάντες οἱ ἔχοντες τὰ πλοῖα ἐν τῇ θαλάσσῃ ἐκ τῆς τιμιότητος αὐτῆς, ὅτι μιᾷ ὥρᾳ ἠρημώθη.
Neng khoh ni bungwiik ah riirum ano ehuung nyia esine damdi jeng rumta, “Tumthan echoojih ah! Tumthan echo theng ah elong samnuthung rah ah! Samnuthung elong ah heh, eno juungsih ni khoonkhuung lengli thukte loong ah erah nyamka nawa ih changteng ih hoon rumta!” Eno heh ih koonta siit di jaatrep ah mat haat ah!”
20 εὐφραίνου ἐπ’ αὐτῇ, οὐρανέ, καὶ οἱ ἅγιοι καὶ οἱ ἀπόστολοι καὶ οἱ προφῆται, ὅτι ἔκρινεν ὁ θεὸς τὸ κρίμα ὑμῶν ἐξ αὐτῆς.
Rangmong dowa loong, heh thetkhat asuh tenroon ang an! Tenroon ang an, Rangte mina nyia kaamwah, nyia khowah loong!” Tumeah heh sen damdi tumjaat reeta thaang ah, Rangte ih heh edut haat et ha!
21 Καὶ ἦρεν εἷς ἄγγελος ἰσχυρὸς λίθον ὡς μύλον μέγαν καὶ ἔβαλεν εἰς τὴν θάλασσαν λέγων, οὕτως ὁρμήματι βληθήσεται Βαβυλὼν ἡ μεγάλη πόλις, καὶ οὐ μὴ εὑρεθῇ ἔτι.
Erah lidi chaan aphaan pan rangsah rah ih jong elong raan jittheng than jonglo ah toon ano juungsih adi lup haatta eno liita, “Arah likhiik Bebiiloon samnuthung elong ah emamah erong ih babah uh lakah ngaak tup thang ih lup haatwan ah.
22 καὶ φωνὴ κιθαρῳδῶν καὶ μουσικῶν καὶ αὐλητῶν καὶ σαλπιστῶν οὐ μὴ ἀκουσθῇ ἐν σοὶ ἔτι, καὶ πᾶς τεχνίτης πάσης τέχνης οὐ μὴ εὑρεθῇ ἐν σοὶ ἔτι, καὶ φωνὴ μύλου οὐ μὴ ἀκουσθῇ ἐν σοὶ ἔτι,
Bang changding root nyia mina root loong ah, phuiliilaang motte root nyia liirong motte mina root loong ah, sen jiin nawa babah uh takah we japchaatka ang ah! Pheehoon thengnah mina moh arah an jiinnah takah jeeka ang ah; nyia raan karengjitta root loong ah takah japchaatka!
23 καὶ φῶς λύχνου οὐ μὴ φάνῃ ἐν σοὶ ἔτι, καὶ φωνὴ νυμφίου καὶ νύμφης οὐ μὴ ἀκουσθῇ ἐν σοὶ ἔτι· ὅτι οἱ ἔμποροί σου ἦσαν οἱ μεγιστᾶνες τῆς γῆς, ὅτι ἐν τῇ φαρμακίᾳ σου ἐπλανήθησαν πάντα τὰ ἔθνη,
Weetook kaphaakta loong ah an jiinnah phaak arah takah tupka; kuhoonte jaaro jaalah loong root ah takah jeeka ang ah. Mongrep ni an jiin nawa pheehoonte loong ah elongthoon ang rumta, eno emoong moontoro nawa ih an ih mongrep mina loong ah mokwaantu!”
24 καὶ ἐν αὐτῇ αἷμα προφητῶν καὶ ἁγίων εὑρέθη καὶ πάντων τῶν ἐσφαγμένων ἐπὶ τῆς γῆς.
Bebiiloon ah hoocham thuk etta tumeah erah samnuthung adi khowah loong nyia Rangte mina loong sih ah chotup rumta; elang eah, erah ah hatoh nih tek haat rumta loong sih rah angta.

< Αποκαλυψις Ιωαννου 18 >