< Κατα Ματθαιον 15 >

1 Τότε προσέρχονται τῷ Ἰησοῦ οἱ ἀπὸ Ἱεροσολύμων γραμματεῖς καὶ Φαρισαῖοι, λέγοντες,
Achalyao Abhafarisayo na abandiki bhejile ku Yesu okusoka Yerusalemu. Na nibhaika ati,
2 Διὰ τί οἱ μαθηταί σου παραβαίνουσι τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων; Οὐ γὰρ νίπτονται τὰς χεῖρας αὐτῶν, ὅταν ἄρτον ἐσθίωσιν.
“Kubhaki abheigisibwa abhanyamula ebhilagilo bhya abhakaruka? Kulwokubha bhatakwisabha amabhoko gebhwe bhakabha nibhalya ebhilyo.”
3 Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς, Διὰ τί καὶ ὑμεῖς παραβαίνετε τὴν ἐντολὴν τοῦ Θεοῦ διὰ τὴν παράδοσιν ὑμῶν;
Yesu nabhasubhya nabhabhwila ati, “Emwe ona-kubhaki omunyamula echilagilo cho Omukama kulwa injuno ye emisilo jemwe?
4 Ὁ γὰρ Θεὸς ἐνετείλατο, λέγων, Τίμα τὸν πατέρα σοῦ καὶ τὴν μητέρα· καί, Ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω·
Kulwokubha Nyamuanga aikile, 'Yana echibhalo esomwana na nyokomwana; na 'Unu kaika obhubhibhi kwe esemwene na nyilamwene, nichimali kafwa.'
5 ὑμεῖς δὲ λέγετε, Ὃς ἂν εἴπῃ τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί, Δῶρον, ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς, καὶ οὐ μὴ τιμήσῃ τὸν πατέρα αὐτοῦ ἢ τὴν μητέρα αὐτοῦ·
Nawe emwe omwaika ati, 'Bhuli munu unu kabhwila esemwene na nyilamwene, '“Obhusakisi bwonebhwone bhunu akabhwene okusoka kwanye olyanu ni chiyanwa okusoka ku Nyamuanga.'”
6 καὶ ἠκυρώσατε τὴν ἐντολὴν τοῦ Θεοῦ διὰ τὴν παράδοσιν ὑμῶν·
“Omunu nkoyo atali na ing'umbu yo okuyana echibhalo esemwene. Kuntungwa inu mwaguchulikile omusango gwa Nyamuanga kulwa injuno ye emisilo jemwe.
7 ὑποκριταί, καλῶς προεφήτευσε περὶ ὑμῶν Ἠσαΐας, λέγων,
Emwe bhanu omwikola okumenya, ni jekisi lwa kutyo Isaya alagile ingulu yemwe aikile,
8 Ἐγγίζει μοι ὁ λαὸς οὗτος τῷ στόματι αὐτῶν, καὶ τοῖς χείλεσί με τιμᾷ, ἡ δὲ καρδία αὐτῶν πόρρω ἀπέχει ἀπ᾿ ἐμοῦ.
'Abhanu bhanu abhanana echibhalo kulwe eminwa jebhwe, Nawe emyoyo jebhwe jilikula nanye.
9 Μάτην δὲ σέβονταί με, διδάσκοντες διδασκαλίας ἐντάλματα ἀνθρώπων.
Abhandamya kutiyo ela, kulwokubha abheigisha ameigisho ga ebhilagilo bhya abhana bhanu.'”
10 Καὶ προσκαλεσάμενος τὸν ὄχλον, εἶπεν αὐτοῖς, Ἀκούετε καὶ συνίετε.
Achalyao nabhilikila echise nabhabhwila, “Mtegeleshe na mumenye
11 Οὐ τὸ εἰσερχόμενον εἰς τὸ στόμα κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον· ἀλλὰ τὸ ἐκπορευόμενον ἐκ τοῦ στόματος, τοῦτο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Chitalio echinu chinu echingila mkanwa cho omunu nichimukola mujabhi. Tali, chinu echisoka mkanwa, chinu nicho echikola omunu nabha mujabhi.”
12 Τότε προσελθόντες οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἶπον αὐτῷ, Οἶδας ὅτι οἱ Φαρισαῖοι ἀκούσαντες τὸν λόγον ἐσκανδαλίσθησαν;
Mbe nio ebheigisibhwa nibhamujako no okwaika na Yesu, “awe, Oumenya abhafarisayo bhejile bhongwa omusango guliya bhekujuye?”
13 Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπε, Πᾶσα φυτεία, ἣν οὐκ ἐφύτευσεν ὁ πατήρ μου ὁ οὐράνιος, ἐκριζωθήσεται.
Yesu nabhasubhya naika ati, “Bhuli liti linu Lata wani owamulwile atayambhile lilikulwa.
14 Ἄφετε αὐτούς· ὁδηγοί εἰσι τυφλοὶ τυφλῶν· τυφλὸς δὲ τυφλὸν ἐὰν ὁδηγῇ, ἀμφότεροι εἰς βόθυνον πεσοῦνται.
Mubhasige bhenyele, abhene ni bhatangasha bhanu bhaumile. Omunu omuume akatangasha omuume wejabho, abhagwa mulyobho bhona bhabili.”
15 Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος εἶπεν αὐτῷ, Φράσον ἡμῖν τὴν παραβολὴν ταύτην.
Petro nasubhya namubhwila Yesu ati, “Nuchisombolele echijejekanyo chinu,
16 Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν, Ἀκμὴν καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε;
Yesu nasubhya ati, “Emwona muchali okusombokelwa?
17 Οὔπω νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ εἰσπορευόμενον εἰς τὸ στόμα εἰς τὴν κοιλίαν χωρεῖ, καὶ εἰς ἀφεδρῶνα ἐκβάλλεται;
Emwe mutakulola ati bhuli chinu echija mukanwa echilabha mulubhunda nokuja mucholoni?
18 Τὰ δὲ ἐκπορευόμενα ἐκ τοῦ στόματος ἐκ τῆς καρδίας ἐξέρχεται, κἀκεῖνα κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Nawe ebhinu bhyone bhinu ebhisoka mukanwa ebhisoka mumwoyo. Nibhyo ebhinu bhinu ebhimuyana omunu obhujabhi.
19 Ἐκ γὰρ τῆς καρδίας ἐξέρχονται διαλογισμοὶ πονηροί, φόνοι, μοιχεῖαι, πορνεῖαι, κλοπαί, ψευδομαρτυρίαι, βλασφημίαι·
Kulwokubha mumwoyo agasokamo ameganilisho mabhibhi, obhwiti, obhulomesi, obhusharati, obhwiti, obhubhambasi bhwo olulimi, ne ebhifumi.
20 ταῦτά ἐστι τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον· τὸ δὲ ἀνίπτοις χερσὶ φαγεῖν οὐ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Ganu nigo agayana omunu obhujabhi. Nawe okulya utesabhile amabhoko kutakukola omunu abhe mujabhi.
21 Καὶ ἐξελθὼν ἐκεῖθεν ὁ Ἰησοῦς ἀνεχώρησεν εἰς τὰ μέρη Τύρου καὶ Σιδῶνος.
Mbe nio Yesu nasoka mumbalama ejo nebheleleka okuja mmusi gwa Tiro na Sidoni.
22 Καὶ ἰδού, γυνὴ Χαναναία ἀπὸ τῶν ὁρίων ἐκείνων ἐξελθοῦσα ἐκραύγασεν αὐτῷ, λέγουσα, Ἐλέησόν με, Κύριε, υἱὲ Δαβίδ· ἡ θυγάτηρ μου κακῶς δαιμονίζεται.
Lola naja omugasi we Echikanani okusoka olupande olwo. Nalagilisha kwo obhulaka naika ati, “Nuumfwile chigongo, Lata bugenyi, Omwana wa Daudi; omuwasha wani kanyasibhwa muno na lisambwa”
23 Ὁ δὲ οὐκ ἀπεκρίθη αὐτῇ λόγον. Καὶ προσελθόντες οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἠρώτων αὐτόν, λέγοντες, Ἀπόλυσον αὐτήν, ὅτι κράζει ὄπισθεν ἡμῶν.
Nawe Yesu atamusubhishe musango. Abheigisibwa bhaye nibhaja no okumulembeleja, nibhaika ati, “Musoshe Anu ajeyo kaja, kunsonga kachiyoganila.”
24 Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν, Οὐκ ἀπεστάλην εἰ μὴ εἰς τὰ πρόβατα τὰ ἀπολωλότα οἴκου Ἰσραήλ.
Yesu nabhasubhya no okwaika ati, nitatumilwe ku omunu wonewone atali kunyabharega jinu jibhulile eja munyumba ya Israeli.”
25 Ἡ δὲ ἐλθοῦσα προσεκύνηει αὐτῷ λέγουσα, Κύριε, βοήθει μοι.
Mbe nawe ejile nenama imbele yaye, naika ati, “Lata bugenyi nsakila.”
26 Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν, Οὐκ ἔστι καλὸν λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ βαλεῖν τοῖς κυναρίοις.
Namusubhya ati, “Jitali jakisi okugega ebhilyo bhya abhana no okulasila jimbwa.”
27 Ἡ δὲ εἶπε, Ναί, Κύριε· καὶ γὰρ τὰ κυνάρια ἐσθίει ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν πιπτόντων ἀπὸ τῆς τραπέζης τῶν κυρίων αὐτῶν.
Naika ati, “Nichimali, Lata bugenyi, nolwo kutyo jimbwa jindela ejilyaga ebhilyo bhinu ebhilagala okusoka kumeja yo Omugabhisi wajo.”
28 Τότε ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῇ, Ὦ γύναι, μεγάλη σου ἡ πίστις· γενηθήτω σοι ὡς θέλεις. Καὶ ἰάθη ἡ θυγάτηρ αὐτῆς ἀπὸ τῆς ὥρας ἐκείνης.
Nio Yesu namusubhya namubhwila ati “Mugasi awe, elikilisha lyao ni enene. Mbe jibhe kutyo kwawe lwakutyo owenda.” Mbe omuwasha waye aliga euliye mukatungu ako.
29 Καὶ μεταβὰς ἐκεῖθεν ὁ Ἰησοῦς ἦλθε παρὰ τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας· καὶ ἀναβὰς εἰς τὸ ὄρος ἐκάθητο ἐκεῖ.
Yesu nasoka ao aliga Ali nagenda yeyi na inyanja ya Galilaya. Namala nagenda ingulu ye echima neyanja eyo.
30 Καὶ προσῆλθον αὐτῷ ὄχλοι πολλοί, ἔχοντες μεθ᾿ ἑαυτῶν χωλούς, τυφλούς, κωφούς, κυλλούς, καὶ ἑτέρους πολλούς, καὶ ἔρριψαν αὐτοὺς παρὰ τοὺς πόδας τοῦ Ἰησοῦ καὶ ἐθεράπευσεν αὐτούς·
Eyijo enene lya abhanu nilimwijako. Mbe nibhamusilila bhanu bhalemaye amagulu gone, abhaume, abhatita, abhalema nabha amalwaye abhandi bhafu. Nibhabhatula mumagulu ga Yesu mbe nabhaosha.
31 ὥστε τοὺς ὄχλους θαυμάσαι, βλέποντας κωφοὺς λαλοῦντας, κυλλοὺς ὑγιεῖς, χωλοὺς περιπατοῦντας, καὶ τυφλοὺς βλέποντας· καὶ ἐδόξασαν τὸν Θεὸν Ἰσραήλ.
Mbe liijo lya abhanu abho nibhalugula bhejile bhalola abhatita nibhaika, na abhalema nibhaosibhwa, abhalema bha amagulu gona nibhalibhata, na abhaume nibhalola. Nibhamukuya Nyamuanga wa Israeli.
32 Ὁ δὲ Ἰησοῦς προσκαλεσάμενος τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ εἶπε, Σπλαγχνίζομαι ἐπὶ τὸν ὄχλον, ὅτι ἤδη ἡμέρας τρεῖς προσμένουσί μοι, καὶ οὐκ ἔχουσι τί φάγωσι· καὶ ἀπολῦσαι αὐτοὺς νήστεις οὐ θέλω, μήποτε ἐκλυθῶσιν ἐν τῇ ὁδῷ.
Yesu nabhabhilikila abheigisibhwa bhaye nabhabhwila ati, “Nabhafwila chigongo abhanu bhanu, kulwokubha bhabheye amwi nanye kwa nsiku esatu obhutalya chinu chonachona. Nitabhasiga bhagende ewebhwe bhataliye, bhasiga kukabhila munjila.
33 Καὶ λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Πόθεν ἡμῖν ἐν ἐρημίᾳ ἄρτοι τοσοῦτοι, ὥστε χορτάσαι ὄχλον τοσοῦτον;
“Abheigisibhwa bhaye nibhamubhwila ati, Echibhona aki emikate ejokwigusya abhanu bhanu bhona?”
34 Καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Πόσους ἄρτους ἔχετε; Οἱ δὲ εἶπον, Ἑπτά, καὶ ὀλίγα ἰχθύδια.
Yesu nabhabhwila ati, “Mna mikate elinga?” Nibhaika ati, “Musanju, ne ebhiswi bhitoto.”
35 Καὶ ἐκέλευσε τοῖς ὄχλοις ἀναπεσεῖν ἐπὶ τὴν γῆν·
Yesu nalagilila abhanu bheyanje ansi.
36 καὶ λαβὼν τοὺς ἑπτὰ ἄρτους καὶ τοὺς ἰχθύας, εὐχαριστήσας ἔκλασε, καὶ ἔδωκε τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, οἱ δὲ μαθηταὶ τῷ ὄχλῳ.
Nagega emikate ejokwiya Musanju na jinswi, na ejile akamala okusima, najibhega nabhayana abheigisibwa bhaye. Abheigisibwa nibhagabhila abhanu.
37 Καὶ ἔφαγον πάντες καὶ ἐχορτάσθησαν· καὶ ἦραν τὸ περισσεῦον τῶν κλασμάτων, ἑπτὰ σπυρίδας πλήρεις.
Abhanu bhone nibhalya no okwiwa. Nibhasolosha bhinu bhyasigaye bhibhala bhibhala, nibhijula ebhibho musanju.
38 Οἱ δὲ ἐσθίοντες ἦσαν τετρακισχίλιοι ἄνδρες, χωρὶς γυναικῶν καὶ παιδίων.
Bhona bhanu bhaliye bhaliga bhali abhalume bhiumbi bhina bhatabhalilwe abhagasi na abhana.
39 Καὶ ἀπολύσας τοὺς ὄχλους ἐνέβη εἰς τὸ πλοῖον, καὶ ἦλθεν εἰς τὰ ὅρια Μαγδαλά.
Nio Yesu nalaga! iijo bhagende ewebhwe na omwene nengila mubhwato nagenda mumbalama ja Magadani.

< Κατα Ματθαιον 15 >