< Κατα Ματθαιον 10 >

1 Καὶ προσκαλεσάμενος τοὺς δώδεκα μαθητὰς αὐτοῦ, ἔδωκεν αὐτοῖς ἐξουσίαν πνευμάτων ἀκαθάρτων, ὥστε ἐκβάλλειν αὐτά, καὶ θεραπεύειν πᾶσαν νόσον καὶ πᾶσαν μαλακίαν.
A Yeshu gubhaashemilenje bhaajiganywa bhabho likumi limo na bhabhili, gubhaapelenje mashili ga shoya maoka na lamya ilwele na ungakola mashili gwa kila namuna.
2 Τῶν δὲ δώδεκα ἀποστόλων τὰ ὀνόματά ἐστι ταῦτα· πρῶτος Σίμων ὁ λεγόμενος Πέτρος, καὶ Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ· Ἰάκωβος ὁ τοῦ Ζεβεδαίου, καὶ Ἰωάννης ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ·
Mena gabhonji mitume likumi limo na bhabhilibho ni gegano, bhantai a Shimoni bhashemwaga a Petili, na apwabho a Ndeleya, na a Yakobho na a Yowana bhana bha a Shebhedayo, na
3 Φίλιππος, καὶ Βαρθολομαῖος· Θωμᾶς, καὶ Ματθαῖος ὁ τελώνης· Ἰάκωβος ὁ τοῦ Ἀλφαίου, καὶ Λεββαῖος ὁ ἐπικληθεὶς Θαδδαῖος·
a Pilipi na a Bhatolomeyo, na a Tomashi na a Matei bhakamula koli, na a Yakobho bhanabhabho a Alupayo, na a Tadei
4 Σίμων ὁ Κανανίτης, καὶ Ἰούδας Ἰσκαριώτης ὁ καὶ παραδοὺς αὐτόν.
na a Shimoni Bhakanaani, na a Yuda Ishikaliote bhaatendebhwishe a Yeshu.
5 Τούτους τοὺς δώδεκα ἀπέστειλεν ὁ Ἰησοῦς, παραγγείλας αὐτοῖς, λέγων, Εἰς ὁδὸν ἐθνῶν μὴ ἀπέλθητε, καὶ εἰς πόλιν Σαμαρειτῶν μὴ εἰσέλθητε·
A Yeshu gubhaatumilenje mitume likumi limo na bhabhili bhala gubhaalajiyenje bhalinkuti, “Nnajendangane ku bhandu bhangabha Bhayaudi, wala nnajinjilanje mwiilambo ya Bhashamalia.
6 πορεύεσθε δὲ μᾶλλον πρὸς τὰ πρόβατα τὰ ἀπολωλότα οἴκου Ἰσραήλ.
Ikabhe nnjendangane ku bhandu bha Ishilaeli bhaobhilenje mbuti ngondolo.
7 Πορευόμενοι δὲ κηρύσσετε, λέγοντες ὅτι Ἤγγικεν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.
Pushinnjendangane nnunguyanje nnei, ‘Upalume gwa Kunnungu ubhandishile.’
8 Ἀσθενοῦντας θεραπεύετε, λεπροὺς καθαρίζετε, νεκροὺς ἐγείρετε, δαιμόνια ἐκβάλλετε· δωρεὰν ἐλάβετε, δωρεὰν δότε.
Nnamiyanje bhalwelenji, nnyuyanje bhawilenje na nnamyanje bhakwetenje mangundula na nshoyanje maoka. Nshipegwanga gwayoyo, nshoyanje gwayoyo.
9 Μὴ κτήσησθε χρυσόν, μηδὲ ἄργυρον, μηδὲ χαλκὸν εἰς τὰς ζώνας ὑμῶν,
Nnajigalanje mmbiya yoyowe mmiuko jenunji.
10 μὴ πήραν εἰς ὁδόν, μηδὲ δύο χιτῶνας, μηδὲ ὑποδήματα, μηδὲ ῥάβδον· ἄξιος γὰρ ὁ ἐργάτης τῆς τροφῆς αὐτοῦ ἐστιν.
Nnajigalanje nng'uko mumpanda, wala lishati lya tingiganya, wala ilatu ya tindiganya, wala imbo. Pabha atenda maengo anapinjikwa alipwe.
11 Εἰς ἣν δ᾿ ἂν πόλιν ἢ κώμην εἰσέλθητε, ἐξετάσατε τίς ἐν αὐτῇ ἄξιός ἐστι· κἀκεῖ μείνατε, ἕως ἂν ἐξέλθητε.
“Nnjinjilangaga nshilambo eu shijiji shoshowe, munnoleyanje mundu jwa pwaa na ntamangane kunngwakwe mpaka pushinjabhulanje.
12 Εἰσερχόμενοι δὲ εἰς τὴν οἰκίαν, ἀσπάσασθε αὐτήν.
Punkujinjilanga nnyumba, mwaajujilanje ulele.
13 Καὶ ἐὰν μὲν ᾖ ἡ οἰκία ἀξία, ἐλθέτω ἡ εἰρήνη ὑμῶν ἐπ᾿ αὐτήν· ἐὰν δὲ μὴ ᾖ ἀξία, ἡ εἰρήνη ὑμῶν πρὸς ὑμᾶς ἐπιστραφήτω.
Na ashaayene gwene muigo bhamposhelangaga, bhai ulele gwenunji shugwapwaanje, ikabheje bhakamposhelanje, ulele gwenunji shugummujilanje mmanganyanji.
14 Καὶ ὃς ἐὰν μὴ δέξηται ὑμᾶς μηδὲ ἀκούσῃ τοὺς λόγους ὑμῶν, ἐξερχόμενοι τῆς οἰκίας ἢ τῆς πόλεως ἐκείνης, ἐκτινάξατε τὸν κονιορτὸν τῶν ποδῶν ὑμῶν.
Monaga mundu akanaga kumposhelanga eu kumpilikanilanga, bhai pushinshokanje jene nyumbajo eu shene shilambosho, nkung'undanje ndutuli mmakongono genunji ibhe shilangulo sha kwaaleyanga ga kana ntenga gwa a Nnungu.
15 Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἀνεκτότερον ἔσται γῇ Σοδόμων καὶ Γομόρρων ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως, ἢ τῇ πόλει ἐκείνῃ.
Kweli ngunakummalanjilanga, lyubha lya ukumu bhandunji bha shene shilambosho bhapinga patanga mboteko, kupunda yaapatilenje bhandunji bha ilambo ya Shodoma na Gomola.
16 Ἰδού, ἐγὼ ἀποστέλλω ὑμᾶς ὡς πρόβατα ἐν μέσῳ λύκων· γίνεσθε οὖν φρόνιμοι ὡς οἱ ὄφεις, καὶ ἀκέραιοι ὡς αἱ περιστεραί.
“Nnolanje, ngunakuntumanga malinga ngondolo munkumbi gwa maogo, bhai nkolanje lunda malinga lijoka na mwiitimalikanje malinga ngunda.
17 Προσέχετε δὲ ἀπὸ τῶν ἀνθρώπων· παραδώσουσι γὰρ ὑμᾶς εἰς συνέδρια, καὶ ἐν ταῖς συναγωγαῖς αὐτῶν μαστιγώσουσιν ὑμᾶς·
Mwiiteiganje na bhandunji, pabha shibhanshitakiyanje kulukumbi na kunkomanga ibhoko mmashinagogi gabhonji.
18 καὶ ἐπὶ ἡγεμόνας δὲ καὶ βασιλεῖς ἀχθήσεσθε ἕνεκεν ἐμοῦ, εἰς μαρτύριον αὐτοῖς καὶ τοῖς ἔθνεσιν.
Shimpelekwanje ku bhatagwala na bhapalume kwa ligongo lyangu nne, nkupinga nngong'ondelanje kunngwabhonji na kubhandunji bhangabha Bhayaudi.
19 Ὅταν δὲ παραδιδῶσιν ὑμᾶς, μὴ μεριμνήσητε πῶς ἢ τί λαλήσητε· δοθήσεται γὰρ ὑμῖν ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ τί λαλήσετε·
Bhai, pushimpelekwanje ku bhaukumula, nnakolanje lipamba kuti shimmeleketanje nndi, pabha malanga gaishilaga shimpegwanje sha bheleketa.
20 οὐ γὰρ ὑμεῖς ἐστὲ οἱ λαλοῦντες, ἀλλὰ τὸ πνεῦμα τοῦ πατρὸς ὑμῶν τὸ λαλοῦν ἐν ὑμῖν.
Pabha nngabha mmanganyanji shimmeleketanje, ikabhe Mbumu jwa Ainabhenunji a Nnungu abheleketa kupitila mmanganyanji.
21 Παραδώσει δὲ ἀδελφὸς ἀδελφὸν εἰς θάνατον, καὶ πατὴρ τέκνον· καὶ ἐπαναστήσονται τέκνα ἐπὶ γονεῖς, καὶ θανατώσουσιν αὐτούς.
“Mundu shantendebhushe mpwakwe nkupinga abhulagwe na ainamundu shibhantendebhushe mwanagwabho na bhana shibhaatendebhukanje bhaakwetenje nikwaabhulaganga.
22 Καὶ ἔσεσθε μισούμενοι ὑπὸ πάντων διὰ τὸ ὄνομά μου· ὁ δὲ ὑπομείνας εἰς τέλος, οὗτος σωθήσεται.
Bhandunji bhowe bhapinga kunshimanga mmanganya kwa ligongo lyangu nne. Ikabheje shaipililile mpaka kumpelo, shatapulwe.
23 Ὅταν δὲ διώκωσιν ὑμᾶς ἐν τῇ πόλει ταύτῃ, φεύγετε εἰς τὴν ἄλλην· ἀμὴν γὰρ λέγω ὑμῖν, οὐ μὴ τελέσητε τὰς πόλεις τοῦ Ἰσραήλ, ἕως ἂν ἔλθῃ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.
“Bhandu bhampotekangaga nshilambo shimo, mmutushilanje shilambo shina. Kweli ngunakummalanjilanga, nkamaliyanga ilambo yowe ya Ishilaeli Mwana juka Mundu akanabhe ika.
24 Οὐκ ἔστι μαθητὴς ὑπὲρ τὸν διδάσκαλον, οὐδὲ δοῦλος ὑπὲρ τὸν κύριον αὐτοῦ.
“Nkujiganywa akakumpunda nkujiganya jwakwe, wala ntumwa akakwaapunda bhakulungwa bhakwe.
25 Ἀρκετὸν τῷ μαθητῇ ἵνα γένηται ὡς ὁ διδάσκαλος αὐτοῦ, καὶ ὁ δοῦλος ὡς ὁ κύριος αὐτοῦ. Εἰ τὸν οἰκοδεσπότην Βεελζεβοὺλ ἐκάλεσαν, πόσῳ μᾶλλον τοὺς οἰκιακοὺς αὐτοῦ;
Inakomboleka bhaajiganywa kubha malinga bhaajiganya bhabho, naka ntumwa kubha malinga bhakulungwa bhakwe. Monaga bhaashemilenje bhayene nyumba Bhelishebhuli, shibhaashemanje mena ga nyata kaje bhandu bha nnyumba jabho.
26 Μὴ οὖν φοβηθῆτε αὐτούς· οὐδὲν γάρ ἐστι κεκαλυμμένον ὃ οὐκ ἀποκαλυφθήσεται, καὶ κρυπτὸν ὃ οὐ γνωσθήσεται.
“Bhai, nnaajogopanje bhene bhandunjibho, pabha shoshowe shiunishilwe shipinga unukulwa, na shoshowe shiishwe shipinga undukulwa.
27 Ὃ λέγω ὑμῖν ἐν τῇ σκοτίᾳ, εἴπατε ἐν τῷ φωτί· καὶ ὃ εἰς τὸ οὖς ἀκούετε, κηρύξατε ἐπὶ τῶν δωμάτων.
Lingummalanjilanga pa lubhindu, mmalanganje pashilangaya na limpilikenenje shinong'ona nnunguyanje palugwinjili.
28 Καὶ μὴ φοβηθῆτε ἀπὸ τῶν ἀποκτεινόντων τὸ σῶμα, τὴν δὲ ψυχὴν μὴ δυναμένων ἀποκτεῖναι· φοβήθητε δὲ μᾶλλον τὸν δυνάμενον καὶ ψυχὴν καὶ σῶμα ἀπολέσαι ἐν γεέννῃ. (Geenna g1067)
Nnaajogopanje bhabhulaganga shiilupe, ikabheje bhakaakombolanga kuobhya mbumu, mbaya kwaajogopa bhakombola kuobhya shiilu na mbumu kumoto gwa ku Jeanamu. (Geenna g1067)
29 Οὐχὶ δύο στρουθία ἀσσαρίου πωλεῖται; Καὶ ἓν ἐξ αὐτῶν οὐ πεσεῖται ἐπὶ τὴν γῆν ἄνευ τοῦ πατρὸς ὑμῶν·
Ndyondyo ibhili ikaushwa kwa ela jimope? Ikabheje jwakwa nkali jumo agwa pai gwangali Ainabhenunji a Nnungu kumumanya,
30 ὑμῶν δὲ καὶ αἱ τρίχες τῆς κεφαλῆς πᾶσαι ἠριθμημέναι εἰσί.
ikabheje mmanganyanji, nkali umbo ya mmitwe jenunji ishibhalanganywa yowe.
31 Μὴ οὖν φοβηθῆτε· πολλῶν στρουθίων διαφέρετε ὑμεῖς.
Bhai nnajogopanje, mmanganyanji mmammbonenji kupunda ndyondyo yaigwinji.
32 Πᾶς οὖν ὅστις ὁμολογήσει ἐν ἐμοὶ ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ὁμολογήσω κἀγὼ ἐν αὐτῷ ἔμπροσθεν τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς.
“Mundu jojowe aangunda pa bhandu kuti jwangu, na nne shinyiye kunkong'ondela kwa Atati bhali kunnungu.
33 Ὅστις δ᾿ ἂν ἀρνήσηταί με ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ἀρνήσομαι αὐτὸν κἀγὼ ἔμπροσθεν τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς.
Ikabheje jojowe shaangane pa bhandu, numbe nne shininkane kwa Atati bhali kunnungu.
34 Μὴ νομίσητε ὅτι ἦλθον βαλεῖν εἰρήνην ἐπὶ τὴν γῆν· οὐκ ἦλθον βαλεῖν εἰρήνην, ἀλλὰ μάχαιραν.
“Nnaganishiyaje kuti njikwiya peleka ulele pa shilambolyo, nngabha! Nangajiya peleka ulele ikabhe ngondo.
35 Ἦλθον γὰρ διχάσαι ἄνθρωπον κατὰ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ, καὶ θυγατέρα κατὰ τῆς μητρὸς αὐτῆς, καὶ νύμφην κατὰ τῆς πενθερᾶς αὐτῆς·
Pabha njikwiya kwaalekanyanga mundu na ainagwe, mwali na akwabhe, akwemundu na nkamwanagwabho,
36 καὶ ἐχθροὶ τοῦ ἀνθρώπου οἱ οἰκιακοὶ αὐτοῦ.
ashaamagongo bhaka mundu, bhandu bha nnyumba jakwe.
37 Ὁ φιλῶν πατέρα ἢ μητέρα ὑπὲρ ἐμέ, οὐκ ἔστι μου ἄξιος· καὶ ὁ φιλῶν υἱὸν ἢ θυγατέρα ὑπὲρ ἐμέ, οὐκ ἔστι μου ἄξιος·
“Akwaapinga ainagwe eu akwabhe kupunda shaambinga nne, akakombola kubha nkujiganywa jwangu, wala akumpinga mwanagwe eu nabhiti jwakwe kupunda nne, akakombola kubha nkujiganywa jwangu.
38 καὶ ὃς οὐ λαμβάνει τὸν σταυρὸν αὐτοῦ καὶ ἀκολουθεῖ ὀπίσω μου, οὐκ ἔστι μου ἄξιος.
Wala mundu akaujigale nshalabha gwakwe ningagula akakombola kubha nkujiganywa jwangu.
39 Ὁ εὑρὼν τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἀπολέσει αὐτήν· καὶ ὁ ἀπολέσας τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἕνεκεν ἐμοῦ εὑρήσει αὐτήν.
Mundu apinga kulama gwangali ngulupalila nne, akakola gumi gwa pitipiti, ikabheje shakunde bhulagwa kwa ligongo lya ngulupalila nne, shakole gumi gwa pitipiti.
40 Ὁ δεχόμενος ὑμᾶς ἐμὲ δέχεται· καὶ ὁ ἐμὲ δεχόμενος δέχεται τὸν ἀποστείλαντά με.
“Akumposhelanga mmanganya, anamboshela nne, na amboshela nne, anakwaposhela bhandumile bhala.
41 Ὁ δεχόμενος προφήτην εἰς ὄνομα προφήτου μισθὸν προφήτου λήψεται· καὶ ὁ δεχόμενος δίκαιον εἰς ὄνομα δικαίου μισθὸν δικαίου λήψεται.
Akumposhela nkulondola jwa a Nnungu kwa ligongo lyabha nkulondola jwa a Nnungu, shaposhele upo ilandana na ika nkulondola jwa a Nnungu. Akumposhela akwete aki kwa ligongo lyabha akwete aki, shaposhele upo ilandana na ika akwete aki.
42 Καὶ ὃς ἐὰν ποτίσῃ ἕνα τῶν μικρῶν τούτων ποτήριον ψυχροῦ μόνον εἰς ὄνομα μαθητοῦ, ἀμὴν λέγω ὑμῖν, οὐ μὴ ἀπολέσῃ τὸν μισθὸν αὐτοῦ.
Na mundu jojowe shampe jumo jwa munkumbi gwa bhene bhashoko bhashokobha, kapela shikombe sha mashi gaima, pabha bhaajiganywa bhangu, kweli ngunakummalanjilanga, jwakwapi shalepele poshela upo yakwe.”

< Κατα Ματθαιον 10 >