< Κατα Μαρκον 8 >

1 Ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις, παμπόλλου ὄχλου ὄντος, καὶ μὴ ἐχόντων τί φάγωσι, προσκαλεσάμενος ὁ Ἰησοῦς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ λέγει αὐτοῖς,
Achakgo ayungjvma nga kainv nyitwng kvvbigo aadumsito. Vdwlo nyi vdwv oguka dvse kaaku mato kudw, Jisu lvbwlaksu vdwa ninyigvlo goklwkto okv minto,
2 Σπλαγχνίζομαι ἐπὶ τὸν ὄχλον, ὅτι ἤδη ἡμέρας τρεῖς προσμένουσί μοι, καὶ οὐκ ἔχουσι τί φάγωσι·
“Ngo aya mvngpadu so nyi vdwgv lvgabv, ogulvgavbolo bunu nga lvkobv remin gvkunamv alu loum pvku okv vjak oguka dvse kaakuma.
3 καὶ ἐὰν ἀπολύσω αὐτοὺς νήστεις εἰς οἶκον αὐτῶν, ἐκλυθήσονται ἐν τῇ ὁδῷ· τινὲς γὰρ αὐτῶν μακρόθεν ἥκασι.
Ngo bunua dvnam dvmumabv bunua naam lo vngmu kubolo, bunu vngkulo bunu anyu kumare, ogulvgavbolo bunu megonv adu lamtv lokv aato.”
4 Καὶ ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Πόθεν τούτους δυνήσεταί τις ὧδε χορτάσαι ἄρτων ἐπ᾿ ἐρημίας;
Nw gv lvbwlaksu vdwv ninyia tvvkato, “Vbvritola nyi vdwsum chukrimooku arwng soka yvvla dvnam dvgubv dvmu svgo paanyujinv?”
5 Καὶ ἐπηρώτα αὐτούς, Πόσους ἔχετε ἄρτους; Οἱ δὲ εἶπον, Ἑπτά.
“Nonugvlo vdwgo vtwng doopv?” Jisu tvvkato. “Vtwng takkanw go,” bunu mirwkto.
6 Καὶ παρήγγειλε τῷ ὄχλῳ ἀναπεσεῖν ἐπὶ τῆς γῆς· καὶ λαβὼν τοὺς ἑπτὰ ἄρτους, εὐχαριστήσας ἔκλασε καὶ ἐδίδου τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, ἵνα παραθῶσι· καὶ παρέθηκαν τῷ ὄχλῳ.
Nw nyitwng a kvdw aolo doodubv minto. Vbvrikunamv nw vtwng kanw a naatoku, Pwknvyarnvnyi umbonyika hvto, vtwng nga pinpinpiinto, okv nyitwng nga orpinoryin dubv ninyigv lvbwlaksu vdwa jitoku; okv lvbwlaksu vdwv vbv rijito.
7 Καὶ εἶχον ἰχθύδια ὀλίγα· καὶ εὐλογήσας εἶπε παραθεῖναι καὶ αὐτά.
Bunu gvlo achokgo ngui miyangnv vkv dootato. Jisu umbonyika hvto ho hung okv lvbwlaksu vdwa bunua ortadubv mintoku.
8 Ἔφαγον δέ, καὶ ἐχορτάσθησαν· καὶ ἦραν περισσεύματα κλασμάτων ἑπτὰ σπυρίδας.
Mvnwngngv dvtoku okv dvguto—hoka nyi v nyigagaatv dvdv ngv hejar api gobv rito. Vbvrikunamv lvbwlaksu vdwv pintungpiung dvlv nga paapi kanw go yarpok dubv naapv toku. Jisu nyi vdwa vngmutoku
9 Ἦσαν δὲ οἱ φαγόντες ὡς τετρακισχίλιοι· καὶ ἀπέλυσεν αὐτούς.
10 Καὶ εὐθέως ἐμβὰς εἰς τὸ πλοῖον μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, ἦλθεν εἰς τὰ μέρη Δαλμανουθά.
okv vjakpi gobv ninyigv lvbwlaksu vdwa lvkobv svpw akolo aatoku okv Dalmanutha mookulo vngtoku.
11 Καὶ ἐξῆλθον οἱ Φαρισαῖοι, καὶ ἤρξαντο συζητεῖν αὐτῷ, ζητοῦντες παρ᾿ αὐτοῦ σημεῖον ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ, πειράζοντες αὐτόν.
Parisis kvgonv Jisu gvlo aato okv ninyia lvkobv larmi surapto. Bunu ninyia naatung dubv, vkvlvgabv bunu ninyia tvvkato lamrwpanam go kaatam labvkv ho kaapadubv Pwknvyarnv ngv ninyia yarlwknama.
12 Καὶ ἀναστενάξας τῷ πνεύματι αὐτοῦ λέγει, Τί ἡ γενεὰ αὕτη σημεῖον ἐπιζητεῖ; Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, εἰ δοθήσεται τῇ γενεᾷ ταύτῃ σημεῖον.
Vbvritola Jisu haang arwng lokv sakwla okv minto, “Ogulvgabv silugv nyi vdwsi lamrwpanam go rito vla tvvka dunv gubvre? Maa, ngo nonua mindunv! Svkvnv kaachin nvnvgo jimare so nyi vdwa!”
13 Καὶ ἀφεὶς αὐτούς, ἐμβὰς πάλιν εἰς τὸ πλοῖον, ἀπῆλθεν εἰς τὸ πέραν.
Nw bunua vngyula, svpw arwnglo aakur lakula, okv vngrap toku svparsvlv gv takdv gonvlo raptoku.
14 Καὶ ἐπελάθοντο λαβεῖν ἄρτους, καὶ εἰ μὴ ἕνα ἄρτον οὐκ εἶχον μεθ᾿ ἑαυτῶν ἐν τῷ πλοίῳ.
Lvbwlaksu vdwv vtwng dvgudvbv bvnglwk svnga mvngpa kuma toku okv vtwng takin gomwng bunugv lvkobv svpw hoka gvlwkto.
15 Καὶ διεστέλλετο αὐτοῖς, λέγων, Ὁρᾶτε, βλέπετε ἀπὸ τῆς ζύμης τῶν Φαρισαίων καὶ τῆς ζύμης Ἡρῴδου.
“Hintolaka,” Jisu bunuam gamrwto, “Okv nonuno atu v Himasulaka Parisis vdw gvla okv Herod gv vpap am.”
16 Καὶ διελογίζοντο πρὸς ἀλλήλους, λέγοντες ὅτι Ἄρτους οὐκ ἔχομεν.
Bunugv arwnglo bunu atubongv japrap minsuto: “Nw sum mindo ogulvgavbolo ngonu gvlo vtwng kvvbigoka kaakuma.”
17 Καὶ γνοὺς ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς, Τί διαλογίζεσθε ὅτι ἄρτους οὐκ ἔχετε; Οὔπω νοεῖτε, οὐδὲ συνίετε; Ἔτι πεπωρωμένην ἔχετε τὴν καρδίαν ὑμῶν;
Jisu chinto bunugv ogu gunyi minpvkudw, vkvlvgabv nw bunuam tvvkato, “Ogulvgavbolo nonuno ogu dvnam gvma vla raamisidunv? Nonuno chima vmalo vjakka chimare? Nonuno haang ngv achialvbv pvchapvnv ai?
18 Ὀφθαλμοὺς ἔχοντες οὐ βλέπετε; Καὶ ὦτα ἔχοντες οὐκ ἀκούετε; Καὶ οὐ μνημονεύετε;
Nonuno nyik doodu—nonu kaapamadu nvri? Nonuno nyarung gvdu—nonu tvvpa madonvre? Nonu mvngpa madunvri
19 Ὅτε τοὺς πέντε ἄρτους ἔκλασα εἰς τοὺς πεντακισχιλίους, πόσους κοφίνους πλήρεις κλασμάτων ἤρατε; Λέγουσιν αὐτῷ, Δώδεκα.
vdwlo ngo hejar angu nyi vdw lvgabv vtwng tangu a pintak piyak ika? Vdw paapi akomaring nvgo pintungpiung dvlv nga nonuno naakumpv?” “Vring gola anyi,” bunu mirwkto.
20 Ὅτε δὲ τοὺς ἑπτὰ εἰς τοὺς τετρακισχιλίους, πόσων σπυρίδων πληρώματα κλασμάτων ἤρατε; Οἱ δὲ εἶπον, Ἑπτά.
“Okv vdwlo ngo hejar api nyi vdw lvgabv vtwng takkanwa pintak piyak ika,” Jisu tvvkato, “Vdw paapi akomaring nvgo Pintungpiung dvlv nga nonuno naakumpvnv?” “Kanw go,” bunu mirwkto.
21 Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, Πῶς οὐ συνίετε;
“Okv vjaklodvbv nonuno chimadunvri?” Nw bunuam tvvkato.
22 Καὶ ἔρχεται εἰς Βηθσαϊδάν. Καὶ φέρουσιν αὐτῷ τυφλόν, καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα αὐτοῦ ἅψηται.
Bunu Betsaida lo aatoku, ho hoka nyi twnggonv nyi nyikchingnv ako Jisu gvlo aagvjito okv ninyia gaksit jibvkv vla kodwkkrwkla kooto.
23 Καὶ ἐπιλαβόμενος τῆς χειρὸς τοῦ τυφλοῦ, ἐξήγαγεν αὐτὸν ἔξω τῆς κώμης· καὶ πτύσας εἰς τὰ ὄμματα αὐτοῦ, ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας αὐτῷ, ἐπηρώτα αὐτὸν εἴ τι βλέπει.
Jisu nyikchingnv nyi hum laak lokv svla ila okv ninyia nampum agum bv vnggvto. Nw nyi vkvgv nyik a chorbiakro kochingbv, Jisu ninyigv laak v nyigvlo lakpvto okv nw a tvvkato, “No ogugo kaapa lado kure?”
24 Καὶ ἀναβλέψας ἔλεγε, Βλέπω τοὺς ἀνθρώπους, ὅτι ὡς δένδρα ὁρῶ περιπατοῦντας.
Nyi angv moorapla kaato okv minto, “Vvm ngo nyi vdwa kaapa ladoku, vbvritola bunu singnv aingbv vngyit kardu.”
25 Εἶτα πάλιν ἐπέθηκε τὰς χεῖρας ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ, καὶ ἐποίησεν αὐτὸν ἀναβλέψαι. Καὶ ἀποκατεστάθη, καὶ ἐνέβλεψε τηλαυγῶς ἅπαντας.
Lvkodv Jisu ninyigv laak v nyi vkvgv nyiklo mampvto. So dw lo nyi angv kaanwngla kaarapto, ninyigv nyik kaapa nvnv ngv aatoku, okv nw ogumvnwng nga kaabwk toku.
26 Καὶ ἀπέστειλεν αὐτὸν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ, λέγων, Μηδὲ εἰς τὴν κώμην εἰσέλθῃς, μηδὲ εἴπῃς τινὶ ἐν τῇ κώμῃ.
Vbvrikunamv Jisu nyi hum, “Nampum arwng bv vngkur kuyoka” vla minggap gvrila naam bv vngmu toku.
27 Καὶ ἐξῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἰς τὰς κώμας Καισαρείας τῆς Φιλίππου· καὶ ἐν τῇ ὁδῷ ἐπηρώτα τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, λέγων αὐτοῖς, Τίνα με λέγουσιν οἱ ἄνθρωποι εἶναι;
Vbvrikunamv Jisu okv ninyigv lvbwlaksu vdwv Kaisaria Pilippi nampum adarlo vnglintoku. Lamtv vngtunglo nw bunua tvvkato “Nga minpato, nyi vdwv nga yvv vla mindu?”
28 Οἱ δὲ ἀπεκρίθησαν, Ἰωάννην τὸν βαπτιστήν· καὶ ἄλλοι Ἠλίαν· ἄλλοι δὲ ἕνα τῶν προφητῶν.
Megonv mindu no Jon Baptist kv, bunu mirwkto; “Kvvbi v mindu no Elija kv, kvgonv mintadu no nyijwk vdwlokv akonv noo kv.”
29 Καὶ αὐτὸς λέγει αὐτοῖς, Ὑμεῖς δὲ τίνα με λέγετε εἶναι; Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος λέγει αὐτῷ, Σὺ εἶ ὁ Χριστός.
“Nonu ogubvla?” Nw bunua tvvkato. “Ngam nonu yvv vla mindunv?” Pitar mirwksito, “No Kristo rung.”
30 Καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς, ἵνα μηδενὶ λέγωσι περὶ αὐτοῦ.
Vbvrikunamv Jisu bunua gamrwto, “Ngoogv lvkwng nga yvvnyika minpa mabvka.”
31 Καὶ ἤρξατο διδάσκειν αὐτούς, ὅτι δεῖ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου πολλὰ παθεῖν, καὶ ἀποδοκιμασθῆναι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων καὶ ἀρχιερέων καὶ γραμματέων, καὶ ἀποκτανθῆναι, καὶ μετὰ τρεῖς ἡμέρας ἀναστῆναι·
Vbvrikunamv Jisu ninyigv lvbwlaksu vdwa tamsar rapto: “Nyia Kuunyilo ngv hinchingre okv nyigagaatv vdwgv, nyibu butv vdwgv, okv Pvbv tamsarnv vdw bunugv toa kunam gobv rire. Ninyia sidubv mvre, vbvritola alu loum kochinglo nw turkur riku.”
32 καὶ παρρησίᾳ τὸν λόγον ἐλάλει. Καὶ προσλαβόμενος αὐτὸν ὁ Πέτρος ἤρξατο ἐπιτιμᾷν αὐτῷ.
Nw hum bunua chinbwkdubv ritoku. Vkvlvgabv Pitar ninyia gaklaila vngsum gvto okv ninyia yamrapto.
33 Ὁ δὲ ἐπιστραφείς, καὶ ἰδὼν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, ἐπετίμησε τῷ Πέτρῳ, λέγων, Ὕπαγε ὀπίσω μου, Σατανᾶ· ὅτι οὐ φρονεῖς τὰ τοῦ Θεοῦ, ἀλλὰ τὰ τῶν ἀνθρώπων.
Vbvritola Jisu dakkur dakrwkla, kaato ninyigv lvbwlaksu vdwa, okv Pitarnyi yamtoku. “Uyu no, ngoogv lokv vngroto,” nw minto “Noogv mvngnam v Pwknvyarnv gv lokv aama vbvritola nyi gvlokv!”
34 Καὶ προσκαλεσάμενος τὸν ὄχλον σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, εἶπεν αὐτοῖς, Ὅστις θέλει ὀπίσω μου ἐλθεῖν, ἀπαρνησάσθω ἑαυτόν, καὶ ἀράτω τὸν σταυρὸν αὐτοῦ, καὶ ἀκολουθείτω μοι.
Vbvrikunamv Jisu nyitwng nga okv ninyigv lvbwlaksu vdwa ninyi gvlo goklwkto. “Yvvdw ngoogvlo aanvpv mvngdunv,” nw bunua minto “Hv atu v mvngnga sutola, ninyigv daapo nga gvtola okv ngam vngming gvlaka.
35 Ὃς γὰρ ἂν θέλῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ σῶσαι, ἀπολέσει αὐτήν· ὃς δ᾿ ἂν ἀπολέσῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἕνεκεν ἐμοῦ καὶ τοῦ εὐαγγελίου, οὗτος σώσει αὐτήν.
Yvv atubongv gv singdung nga singdubv mvngnv ngv hv ngoore; vbvritola yvvdw atugv singdung nga ngogvbv ngoobolo okv Alvnv Yunying lvgabv mvngbu v singyare.
36 Τί γὰρ ὠφελήσει ἄνθρωπον, ἐὰν κερδήσῃ τὸν κόσμον ὅλον, καὶ ζημιωθῇ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ;
No nyiamooku mvnwng sum no gvbv mvtola, no atubogv yalu a nyemu namv, hv no ogu anyung go doopvla? Anyung kaama!
37 Ἢ τί δώσει ἄνθρωπος ἀντάλλαγμα τῆς ψυχῆς αὐτοῦ;
Nw gv singdung nga lvkodv singdukubv ninyia jinyunv oguguka kaama.
38 Ὃς γὰρ ἂν ἐπαισχυνθῇ με καὶ τοὺς ἐμοὺς λόγους ἐν τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ μοιχαλίδι καὶ ἁμαρτωλῷ, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπαισχυνθήσεται αὐτόν, ὅταν ἔλθῃ ἐν τῇ δόξῃ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ μετὰ τῶν ἀγγέλων τῶν ἁγίων.
Yvvnyi hv pwknvyarnv chimanv okv alvmanv alu so ngam la ngoogv tamsar nama hinying dunv, humka nyia kuunyilo ngv vdwlo nyidogindung gv lvkobv ninyigv Abu gv yunglit lo aarikudw ninyia hinying ngurv riku.”

< Κατα Μαρκον 8 >