< Κατα Ιωαννην 9 >

1 Καὶ παράγων εἶδεν ἄνθρωπον τυφλὸν ἐκ γενετῆς.
A Yeshu bhali nkupita gubhammweni mundu jumo, nangalole jwa shibhelekwa.
2 Καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ λέγοντες, Ῥαββί, τίς ἥμαρτεν, οὗτος ἢ οἱ γονεῖς αὐτοῦ, ἵνα τυφλὸς γεννηθῇ;
Bhai, bhaajiganywa bhabho gubhaabhushiyenje, “Mmaajiganya! Gani atendile yambi, jwene munduju eu bhankwetenje mpaka abhelekwe nangalole?”
3 Ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς, Οὔτε οὗτος ἥμαρτεν οὔτε οἱ γονεῖς αὐτοῦ· ἀλλ᾿ ἵνα φανερωθῇ τὰ ἔργα τοῦ Θεοῦ ἐν αὐτῷ.
A Yeshu gubhajangwile, “Lyeneli lyangakoposhela kwa ligongo lya yambi yakwe, wala yambi ya bhankwetenje, ikabhe ashibhelekwa na unangalole nkupinga mashili ga a Nnungu gabhoneshe.
4 Ἐμὲ δεῖ ἐργάζεσθαι τὰ ἔργα τοῦ πέμψαντός με ἕως ἡμέρα ἐστίν· ἔρχεται νύξ, ὅτε οὐδεὶς δύναται ἐργάζεσθαι.
Pabha kukanabhe pilila, tunapinjikwa kutenda maengo ga bhandumile bhala, kupililaga mundu akakombola kutenda liengo.
5 Ὅταν ἐν τῷ κόσμῳ ὦ, φῶς εἰμι τοῦ κόσμου.
Mobha guni pashilambolyo, nne shilangaya sha shilambolyo.”
6 Ταῦτα εἰπών, ἔπτυσε χαμαί, καὶ ἐποίησε πηλὸν ἐκ τοῦ πτύσματος, καὶ ἐπέχρισε τὸν πηλὸν ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ,
Bhakabheleketeje genego, gubhaunile mata pai, gubhaeleye litope na mata gala, gubhampashile mmeyo nangalole jula,
7 καὶ εἶπεν αὐτῷ, Ὕπαγε νίψαι εἰς τὴν κολυμβήθραν τοῦ Σιλωάμ — ὃ ἑρμηνεύεται, Ἀπεσταλμένος. Ἀπῆλθεν οὖν καὶ ἐνίψατο, καὶ ἦλθε βλέπων.
gubhannugulile, “Jenda ukanabhe kulitanda lya Shiloamu.” Malombolelo ga Shiloamu, “Atumilwe.” Bhai, nangalole jula gwapite kunabha, kungai gwabhujile alilola.
8 Οἱ οὖν γείτονες καὶ οἱ θεωροῦντες αὐτὸν τὸ πρότερον ὅτι τυφλὸς ἦν, ἔλεγον, Οὐχ οὗτός ἐστιν ὁ καθήμενος καὶ προσαιτῶν;
Bhai, ashaatami ajakwe na bhammanyangaga kuti paliji nangalole nkujuga, gubhashitenje, “Bhuli, jweneju nngabha nkulaga atamaga na juga jula?”
9 Ἄλλοι ἔλεγον ὅτι Οὗτός ἐστιν· ἄλλοι δὲ ὅτι Ὅμοιος αὐτῷ ἐστιν. Ἐκεῖνος ἔλεγεν ὅτι Ἐγώ εἰμι.
Bhananji gubhashitenje, “Ni juju.” Bhananji gubhashitenje, “Ng'oo! Ikabhe ashilandanape.” Ikabheje aliji nangalole jula nigwashite, “Ni nne!”
10 Ἔλεγον οὖν αὐτῷ, Πῶς ἀνεῴχθησάν σου οἱ ὀφθαλμοί;
Bhai, gubhammushiyenje, “Shanabhuli meyo gako pugashite lola?”
11 Ἀπεκρίθη ἐκεῖνος καὶ εἶπεν, Ἄνθρωπος λεγόμενος Ἰησοῦς πηλὸν ἐποίησε, καὶ ἐπέχρισέ μου τοὺς ὀφθαλμούς, καὶ εἶπέ μοι, Ὕπαγε εἰς τὴν κολυμβήθραν τοῦ Σιλωάμ, καὶ νίψαι. Ἀπελθὼν δὲ καὶ νιψάμενος, ἀνέβλεψα.
Jwalakwe gwabhajangwilenje, “Bhandu bhaashemwa a Yeshu bhala bhashinkualaya litope, gubhambashile mmeyo ninugulila. ‘Jenda ukanabhe kulitanda lya Shiloamu.’ Bhai, gumbite nabha, nigunolile.”
12 Εἶπον οὖν αὐτῷ, Ποῦ ἐστιν ἐκεῖνος; Λέγει, Οὐκ οἶδα.
Gubhammushiyenje, “Bhenebho kubhali kwei?” Jwalakwe gwabhajangwilenje, “Nne ngakukumanya!”
13 Ἄγουσιν αὐτὸν πρὸς τοὺς Φαρισαίους, τόν ποτε τυφλόν.
Kungai mundu aliji nangalole jula gubhampelekenje kwa Ashimapalishayo.
14 Ἦν δὲ σάββατον ὅτε τὸν πηλὸν ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς, καὶ ἀνέῳξεν αὐτοῦ τοὺς ὀφθαλμούς.
Lyene lyubha libhaeleye litope a Yeshu nikunnamiya mundu nangalolejo, pulyaaliji Lyubha lya Pumulila.
15 Πάλιν οὖν ἠρώτων αὐτὸν καὶ οἱ Φαρισαῖοι, πῶς ἀνέβλεψεν. Ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, Πηλὸν ἐπέθηκέν ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμούς μου, καὶ ἐνιψάμην, καὶ βλέπω.
Bhai, Ashimapalishayo gubhammushiyenje jwene mundujo, “Shanabhuli pukombwele kulola?” Jwalakwe gwabhalugulilenje, “Bhashinkumbaka litope mmeyo, gunabhile nnaino ngulilola.”
16 Ἔλεγον οὖν ἐκ τῶν Φαρισαίων τινές, Οὗτος ὁ ἄνθρωπος οὐκ ἔστι παρὰ τοῦ Θεοῦ, ὅτι τὸ σάββατον οὐ τηρεῖ. Ἄλλοι ἔλεγον, Πῶς δύναται ἄνθρωπος ἁμαρτωλὸς τοιαῦτα σημεῖα ποιεῖν; Καὶ σχίσμα ἦν ἐν αὐτοῖς.
Ashimapalishayo bhananji gubhashitenje, “Bhene bhandubho bhangakoposhela kwa a Nnugu, pabha bhakaakagula shalia ja Lyubha lya Pumulila.” Ikabheje bhananji gubhashitenje, “Mundu akwete yambi akombola bhuli kutenda ilangulo ya nnei?” Gugakoposhele malekano munkumbi gwabhonji.
17 Λέγουσι τῷ τυφλῷ πάλιν, Σὺ τί λέγεις περὶ αὐτοῦ, ὅτι ἤνοιξέ σου τοὺς ὀφθαλμούς; Ὁ δὲ εἶπεν ὅτι Προφήτης ἐστίν.
Gubhammushiyenje kabhili mundu aliji nangalole jula, “Pabha bhenebho bhashikulamya meyo, ukwaataya bhuli?” Jwalakwe gwabhalugulilenje, “Bhenebho ankulondola bha a Nnungu!”
18 Οὐκ ἐπίστευσαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι περὶ αὐτοῦ, ὅτι τυφλὸς ἦν καὶ ἀνέβλεψεν, ἕως ὅτου ἐφώνησαν τοὺς γονεῖς αὐτοῦ τοῦ ἀναβλέψαντος,
Ashikalongolele bha Bhayaudi bhangakulupalilanga kuti jwene mundujo bhukala paliji nangalole na nnaino analola, mpaka pubhaashemilenje bhankwetenje.
19 καὶ ἠρώτησαν αὐτοὺς λέγοντες, Οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς ὑμῶν, ὃν ὑμεῖς λέγετε ὅτι τυφλὸς ἐγεννήθη; Πῶς οὖν ἄρτι βλέπει;
Bhai, gubhaabhushiyenje, “Bhuli, jweneju ni mwana jwenunji junkutinji pabhelekwe ali nangalole? Shanabhuli nnaino pakombwele kulola?”
20 Ἀπεκρίθησαν αὐτοῖς οἱ γονεῖς αὐτοῦ καὶ εἶπον, Οἴδαμεν ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς ἡμῶν, καὶ ὅτι τυφλὸς ἐγεννήθη·
Bhankwetenje gubhajangwilenje, “Uwe tummanyi aju mwana gwetu na pabhelekwe ali nangalole.
21 πῶς δὲ νῦν βλέπει, οὐκ οἴδαμεν· ἢ τίς ἤνοιξεν αὐτοῦ τοὺς ὀφθαλμούς, ἡμεῖς οὐκ οἴδαμεν· αὐτὸς ἡλικίαν ἔχει· αὐτὸν ἐρωτήσατε, αὐτὸς περὶ αὐτοῦ λαλήσει.
Ikabheje shanabhuli palolile, tukakumumanya na nkali annamiye meyojo, uwe tukakummanya. Mummuyanje nnyene, jwenejo jwankulungwa, shataye.”
22 Ταῦτα εἶπον οἱ γονεῖς αὐτοῦ, ὅτι ἐφοβοῦντο τοὺς Ἰουδαίους· ἤδη γὰρ συνετέθειντο οἱ Ἰουδαῖοι, ἵνα ἐάν τις αὐτὸν ὁμολογήσῃ Χριστόν, ἀποσυνάγωγος γένηται.
Bhankwetenje bhashinkubheleketanga nneyo kwa ligongo lya kwaajogopanga ashikalongolele bha Bhayaudi, pabha ashikalongolelebho bhashinkulagananga kuti mundu jojowe shakunde kuti a Yeshu ni a Kilishitu abhingwe nshinagogi.
23 Διὰ τοῦτο οἱ γονεῖς αὐτοῦ εἶπον ὅτι Ἡλικίαν ἔχει, αὐτὸν ἐρωτήσατε.
Lyenelyo ni ligongo lya bhankwetenje kubheleta kuti, “Jwenejo jwankulungwa, mummuyanje nnyene.”
24 Ἐφώνησαν οὖν ἐκ δευτέρου τὸν ἄνθρωπον ὃς ἦν τυφλός, καὶ εἶπον αὐτῷ, Δὸς δόξαν τῷ Θεῷ· ἡμεῖς οἴδαμεν ὅτι ὁ ἄνθρωπος οὗτος ἁμαρτωλός ἐστιν.
Bhai, gubhanshemilenje kabhili aliji nangalole jula, gubhannugulilenje, “Ubhelekete ya kweli gwaape ukonjelo a Nnungu! Uwe tumumanyi kuti abha bhandubha bhakwete yambi.”
25 Ἀπεκρίθη οὖν ἐκεῖνος καὶ εἶπεν, Εἰ ἁμαρτωλός ἐστιν, οὐκ οἶδα· ἓν οἶδα, ὅτι τυφλὸς ὤν, ἄρτι βλέπω.
Jwenejo gwajangwile, “Monaga bhakwete yambi, nne ngaamanya. Ikabheje nishimanyi shindu shimo kuti, naliji nangalole na nnaino ngunalola.”
26 Εἶπον δὲ αὐτῷ πάλιν, Τί ἐποίησέ σοι; Πῶς ἤνοιξέ σου τοὺς ὀφθαλμούς;
Bhai, gubhammushiyenje, “Bhakutendele nndi? Bhakulamiye shanabhuli meyo gako?”
27 Ἀπεκρίθη αὐτοῖς, Εἶπον ὑμῖν ἤδη, καὶ οὐκ ἠκούσατε. Τί πάλιν θέλετε ἀκούειν; Μὴ καὶ ὑμεῖς θέλετε αὐτοῦ μαθηταὶ γενέσθαι;
Jwene mundujo gwabhajangwilenje, “Nimmalanjilenje, mmanganyanji mwangapilikanishiyanga, kwa nndi nnapinganga kupilikana kabhili? Bhuli na mmanganyanji nnapinganga kubha bhaajiganywa bhabho?”
28 Ἐλοιδόρησαν οὖν αὐτόν, καὶ εἶπον, Σὺ εἶ μαθητὴς ἐκείνου· ἡμεῖς δὲ τοῦ Μωσέως ἐσμὲν μαθηταί.
Bhai gubhantukenenje, bhalinkutinji, “Ugwe ni nkujiganywa jwabho, uwe tubhaajiganywa bha a Musha.
29 Ἡμεῖς οἴδαμεν ὅτι Μωσῇ λελάληκεν ὁ Θεός· τοῦτον δὲ οὐκ οἴδαμεν πόθεν ἐστίν.
Uwe tumumanyi kuti a Nnungu bhashinkubheleketa na a Musha, ikabheje bhene bhandubha tukakukumanya kubhakoposhele!”
30 Ἀπεκρίθη ὁ ἄνθρωπος καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Ἐν γὰρ τούτῳ θαυμαστόν ἐστιν, ὅτι ὑμεῖς οὐκ οἴδατε πόθεν ἐστί, καὶ ἀνέῳξέ μου τοὺς ὀφθαλμούς.
Jwalakwe gwabhajangwilenje, “Sheneshi sha kanganigwa! Mmanganyanji nkakukumanyanga kubhakoposhele, ikabheje bhashinamiya meyo gangu!
31 Οἴδαμεν δὲ ὅτι ἁμαρτωλῶν ὁ Θεὸς οὐκ ἀκούει· ἀλλ᾿ ἐάν τις θεοσεβὴς ᾖ, καὶ τὸ θέλημα αὐτοῦ ποιῇ, τούτου ἀκούει.
Tumumanyi kuti a Nnungu bhakakwapilikanishiyanga bhandunji bhakwetenje yambi, ikabhe jojowe akwaakunda na tenda gubhapinga.
32 Ἐκ τοῦ αἰῶνος οὐκ ἠκούσθη ὅτι ἤνοιξέ τις ὀφθαλμοὺς τυφλοῦ γεγεννημένου. (aiōn g165)
Kuumila bhukala pa shilambolyo ikanabhe pilikanika kuti mundu ashilamya meyo gaka nangalole jwa shibhelekwa. (aiōn g165)
33 Εἰ μὴ ἦν οὗτος παρὰ Θεοῦ, οὐκ ἠδύνατο ποιεῖν οὐδέν.
Monaga bhene bhandubha bhangakoposhela kwa a Nnungu, bhakanakombole kutenda shoshowe!”
34 Ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπον αὐτῷ, Ἐν ἁμαρτίαις σὺ ἐγεννήθης ὅλος, καὶ σὺ διδάσκεις ἡμᾶς; Καὶ ἐξέβαλον αὐτὸν ἔξω.
Gubhajangwilenje, “Ugwe ushibhelekwa na lelelwa muyambi jika, utujiganye uwe?” Bhai, gubhankanilenje kushinagogi.
35 Ἤκουσεν ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἐξέβαλον αὐτὸν ἔξω· καὶ εὑρὼν αὐτόν, εἶπεν αὐτῷ, Σὺ πιστεύεις εἰς τὸν υἱὸν τοῦ Θεοῦ;
A Yeshu gubhapilikene kuti bhashikunkananga nshinagogi. Bhai, bhakammoneje gubhammushiye, “Bhuli, ugwe ulikunkulupalila Mwana juka Mundu?”
36 Ἀπεκρίθη ἐκεῖνος καὶ εἶπε, Τίς ἐστι, Κύριε, ἵνα πιστεύσω εἰς αὐτόν;
Jwene mundujo gwajangwile, “Mmakulungwa, nnugulile jwenejo ni gani, ninkulupalile.”
37 Εἶπε δὲ αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Καὶ ἑώρακας αὐτόν, καὶ ὁ λαλῶν μετὰ σοῦ ἐκεῖνός ἐστιν.
A Yeshu gubhammalanjile, “Mumweni, akunguluka na mmwejo.”
38 Ὁ δὲ ἔφη, Πιστεύω, Κύριε· καὶ προσεκύνησεν αὐτῷ.
Bhai, jwene mundujo gwashite, “Mmakulungwa ngulikulupalila!” Gwabhatindibhalile.
39 Καὶ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς, Εἰς κρίμα ἐγὼ εἰς τὸν κόσμον τοῦτον ἦλθον, ἵνα οἱ μὴ βλέποντες βλέπωσι, καὶ οἱ βλέποντες τυφλοὶ γένωνται.
A Yeshu gubhashite, “Nne njiika kushilambolyo kuukumula, nkupinga bhakaalolanga bhalolanje, na bhaalolanga bhabhanganje ashinangalole.”
40 Καὶ ἤκουσαν ἐκ τῶν Φαρισαίων ταῦτα οἱ ὄντες μετ᾿ αὐτοῦ, καὶ εἶπον αὐτῷ, Μὴ καὶ ἡμεῖς τυφλοί ἐσμεν;
Ashimapalishayo bhananji bhalinginji pamo na bhenebho gubhapilikenenje gene malobhego, gubhaabhushiyenje, “Bhuli, nkali uwe ashinangalole?”
41 Εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Εἰ τυφλοὶ ἦτε, οὐκ ἂν εἴχετε ἁμαρτίαν· νῦν δὲ λέγετε ὅτι Βλέπομεν· ἡ οὖν ἁμαρτία ὑμῶν μένει.
A Yeshu gubhaajangwilenje, “Monaga nkalinginji ashinangalole, nkanakolanjeje yambi, ikabheje nnaino nkutinji. ‘Uwe tulilola,’ bhai launo nkwetenje yambi.

< Κατα Ιωαννην 9 >