< Πραξεις 22 >

1 Ἄνδρες ἀδελφοὶ καὶ πατέρες, ἀκούσατέ μου τῆς πρὸς ὑμᾶς νῦν ἀπολογίας.
“Ashaapwanga na asha awawa, nnaino mmbilikananje shinguti bheleketa nkwitapula!”
2 Ἀκούσαντες δὲ ὅτι τῇ Ἑβραΐδι διαλέκτῳ προσεφώνει αὐτοῖς, μᾶλλον παρέσχον ἡσυχίαν. Καί φησιν,
Bhakapilikananjeje bhalibheleketa Shiebhulania gubhapundilenje kupumula. Na bhalabho a Pauli gubhapundile kubheleketa.
3 Ἐγὼ μέν εἰμι ἀνὴρ Ἰουδαῖος, γεγεννημένος ἐν Ταρσῷ τῆς Κιλικίας, ἀνατεθραμμένος δὲ ἐν τῇ πόλει ταύτῃ παρὰ τοὺς πόδας Γαμαλιήλ, πεπαιδευμένος κατὰ ἀκρίβειαν τοῦ πατρῴου νόμου, ζηλωτὴς ὑπάρχων τοῦ Θεοῦ, καθὼς πάντες ὑμεῖς ἐστε σήμερον·
“Nne Nanyaudi, kumelekwe ku Tasho shilambo sha Kilikia. Ikabheje punelelwe pa Yelushalemu pepano na bhaajiganya bhangu a Gamalieli. Nashinkujiganywa ukoto Shalia ja ashinakulu bhetu. Nashinkwiishoya kwa ntima gwangu gowe kwa a Nnungu malinga lelo shinninginji mmanganyanjishi.
4 ὃς ταύτην τὴν ὁδὸν ἐδίωξα ἄχρι θανάτου, δεσμεύων καὶ παραδιδοὺς εἰς φυλακὰς ἄνδρας τε καὶ γυναῖκας.
Nashinkwaapotekanga mpaka kwaabhulaganga bhandunji bhakaagulanga a Yeshu. Natendaga kwaakamulanga bhanabhalume na bhanabhakongwe nikwaatabhanga, nikwaugalilanga nnigelesha.
5 Ὡς καὶ ὁ ἀρχιερεὺς μαρτυρεῖ μοι, καὶ πᾶν τὸ πρεσβυτέριον· παρ᾿ ὧν καὶ ἐπιστολὰς δεξάμενος πρὸς τοὺς ἀδελφούς, εἰς Δαμασκὸν ἐπορευόμην, ἄξων καὶ τοὺς ἐκεῖσε ὄντας δεδεμένους εἰς Ἱερουσαλήμ, ἵνα τιμωρηθῶσιν.
Bhakulungwa bha bhaabhishila na bhanangulungwa bhowe bha lukumbi shibhakong'ondelanje gegano. Gumboshele bhaluwa kukopoka kunngwabhonji jibhajandishilwenje ashaapwetu Bhayaudi bhalinginji ku Dameshiki. Gumbite ku Dameshiki nkupinga ngaakamulanje bhene bhandunjibho na kwiyanabhonji ku Yelushalemu bhali bhatabhilwenje nkupinga bhaukumulwanje.
6 Ἐγένετο δέ μοι πορευομένῳ καὶ ἐγγίζοντι τῇ Δαμασκῷ, περὶ μεσημβρίαν, ἐξαίφνης ἐκ τοῦ οὐρανοῦ περιαστράψαι φῶς ἱκανὸν περὶ ἐμέ.
“Bhai, punaaliji mumpanda malanga ga shaa shita ja mui tome naika ku Dameshiki, shangupe shikukoposhelaga shilangaya sha punda kukopoka ku nnungu gushinangashiye mmbali yowe.
7 Ἔπεσόν τε εἰς τὸ ἔδαφος, καὶ ἤκουσα φωνῆς λεγούσης μοι, Σαούλ, Σαούλ, τί με διώκεις;
Penepo gung'wile pai, gumbilikene lilobhe lilimalanjila, ‘Shauli, Shauli! Kwa nndi unamboteka?’
8 Ἐγὼ δὲ ἀπεκρίθην, Τίς εἶ, Κύριε; Εἶπέ τε πρός με, Ἐγώ εἰμι Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὃν σὺ διώκεις.
Nne gumushiye, ‘Mmwe Mmakulungwa agani?’ Nabhalabho gubhamalanjile, ‘Nne a Yeshu Bhanashaleti bhunkwaapoteka.’
9 Οἱ δὲ σὺν ἐμοὶ ὄντες τὸ μὲν φῶς ἐθεάσαντο, καὶ ἔμφοβοι ἐγένοντο· τὴν δὲ φωνὴν οὐκ ἤκουσαν τοῦ λαλοῦντός μοι.
Na bhene bhalinginji pamo na nne bhala, bhashibhweninji shilangaya shila ikabheje bhangalipilikana lilobhe lika jwene abheleketaga na nne.
10 Εἶπον δέ, Τί ποιήσω, Κύριε; Ὁ δὲ Κύριος εἶπε πρός με, Ἀναστὰς πορεύου εἰς Δαμασκόν· κἀκεῖ σοι λαληθήσεται περὶ πάντων ὧν τέτακταί σοι ποιῆσαι.
Bhai, gumushiye, ‘Ndende bhuli Mmakulungwa?’ Bhakulungwa bhala gubhamalanjile, ‘Jima, ujende ku Dameshiki na kweneko shiubhalanjilwe yupinjikwa utende.’
11 Ὡς δὲ οὐκ ἐνέβλεπον ἀπὸ τῆς δόξης τοῦ φωτὸς ἐκείνου, χειραγωγούμενος ὑπὸ τῶν συνόντων μοι, ἦλθον εἰς Δαμασκόν.
Kwa ligongo lyapunda langaya shilangaya shila nangakombola kulola kwa nneyo gubhangamwilenje nkono ni nongoya mpaka ku Dameshiki.
12 Ἀνανίας δέ τις, ἀνὴρ εὐσεβὴς κατὰ τὸν νόμον, μαρτυρούμενος ὑπὸ πάντων τῶν κατοικούντων Ἰουδαίων,
“Kweneko ashinkupagwa mundu jumo lina lyakwe a Anania, mundu abhajogopaga a Nnungu na kunda Shalia jetu na manyika na eshimika na Bhayaudi bhatamanganaga ku Dameshiki.
13 ἐλθὼν πρός με καὶ ἐπιστὰς εἶπέ μοι, Σαοὺλ ἀδελφέ, ἀνάβλεψον. Κἀγὼ αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἀνέβλεψα εἰς αὐτόν.
Gubhaishe mmona, gubhajimi tome na nne, gubhashite, ‘Apwanga a Shauli! Nnole kabhili.’ Popo pepo gunnolile, gunaabhweni.
14 Ὁ δὲ εἶπεν, Ὁ Θεὸς τῶν πατέρων ἡμῶν προεχειρίσατό σε γνῶναι τὸ θέλημα αὐτοῦ, καὶ ἰδεῖν τὸν δίκαιον, καὶ ἀκοῦσαι φωνὴν ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ.
Kungai Anania gubhashite, ‘Nnungu jwa ashainabhetu ashikunng'agula mmwe nkupinga mwiimanye ibhapinga na mwaamanye Bhakamula Maengo bhabho bhanguja na pilikana lilobhe likopoka nkang'wa jabho.
15 Ὅτι ἔσῃ μάρτυς αὐτῷ πρὸς πάντας ἀνθρώπους ὧν ἑώρακας καὶ ἤκουσας.
Pabha shimwaakong'ondele kubhandu bhowe ga imwibhweni na imwipilikene.
16 Καὶ νῦν τί μέλλεις; Ἀναστὰς βάπτισαι καὶ ἀπόλουσαι τὰς ἁμαρτίας σου, ἐπικαλεσάμενος τὸ ὄνομα τοῦ Κυρίου.
Bhai, igala nkulinda nndi? Nnjime, nkabhatishwe nneshelelwe ilebho yenu kwa tenda nneyo shinnisheme lina lya Bhakulungwa.’
17 Ἐγένετο δέ μοι ὑποστρέψαντι εἰς Ἱερουσαλήμ, καὶ προσευχομένου μου ἐν τῷ ἱερῷ, γενέσθαι με ἐν ἐκστάσει,
“Bhai, ngabhujeje ku Yelushalemu, nilinkujuga Nnungu nniekalu guniibhweni agamii.
18 καὶ ἰδεῖν αὐτὸν λέγοντά μοι, Σπεῦσον καὶ ἔξελθε ἐν τάχει ἐξ Ἱερουσαλήμ· διότι οὐ παραδέξονταί σου τὴν μαρτυρίαν περὶ ἐμοῦ.
Gunaabhweni Bhakulungwa bhalimalanjila, ‘Shangu! Ujabhule pa Yelushalemu pabha bhandunji bha pepano bhakakukundanga pushiungong'ondele nne.’
19 Κἀγὼ εἶπον, Κύριε, αὐτοὶ ἐπίστανται ὅτι ἐγὼ ἤμην φυλακίζων καὶ δέρων κατὰ τὰς συναγωγὰς τοὺς πιστεύοντας ἐπὶ σέ·
Gunaajangwile, ‘Mmakulungwa, bhalabhonji bhamumanyinji kuti nne natendaga pita mmashinagogi kwaakamulanga na kwaakomanga bhankulupalilangaga mmwe bhala.
20 καὶ ὅτε ἐξεχεῖτο τὸ αἷμα Στεφάνου τοῦ μάρτυρός σου, καὶ αὐτὸς ἤμην ἐφεστὼς καὶ συνευδοκῶν τῇ ἀναιρέσει αὐτοῦ, καὶ φυλάσσων τὰ ἱμάτια τῶν ἀναιρούντων αὐτόν.
Na kabhili pubhabhulegwe bhaakong'ondela bhenu a Shitepano, nne namwene naapali popo nguliengwa na yatendekaga ila akuno nilingamwile nngubho yabhonji bhaabhulagangaga bhala.’
21 Καὶ εἶπε πρός με, Πορεύου, ὅτι ἐγὼ εἰς ἔθνη μακρὰν ἐξαποστελῶ σε.
Na Bhakulungwa gubhamalanjile, ‘Jenda, shinikutume kwaatalika kubhandunji bha ilambo ina.’”
22 Ἤκουον δὲ αὐτοῦ ἄχρι τούτου τοῦ λόγου, καὶ ἐπῆραν τὴν φωνὴν αὐτῶν λέγοντες, Αἶρε ἀπὸ τῆς γῆς τὸν τοιοῦτον· οὐ γὰρ καθῆκον αὐτὸν ζῇν.
Bhandunji bhala gubhaapilikenishiyenje a Pauli mpaka penepo, ikabheje bhakabheleketeje genego, gubhatandwibhenje kujobhela bhalinkutinji, “Mwabhulaje! Mundu jwa nnei kubhulagwape.”
23 Κραυγαζόντων δὲ αὐτῶν, καὶ ῥιπτούντων τὰ ἱμάτια, καὶ κονιορτὸν βαλλόντων εἰς τὸν ἀέρα,
Gubhapundilenje kujobhela akuno bhalileshelanga kunani nngubho yabhonji na litutuli.
24 ἐκέλευσεν αὐτὸν ὁ χιλίαρχος ἄγεσθαι εἰς τὴν παρεμβολήν, εἰπὼν μάστιξιν ἀνετάζεσθαι αὐτόν, ἵνα ἐπιγνῷ δι᾿ ἣν αἰτίαν οὕτως ἐπεφώνουν αὐτῷ.
Bhakulungwa bha bhakomana ngondo gubhaamulishe bhaapelekanje a Pauli nkati lugwani lwa manjola, gubhaabhalanjilenje bhaakomanje ibhoko nkupinga bhamumanye shiumilo shajamililwa nneila na Bhayaudi.
25 Ὡς δὲ προέτεινεν αὐτὸν τοῖς ἱμᾶσιν, εἶπε πρὸς τὸν ἑστῶτα ἑκατόνταρχον ὁ Παῦλος, Εἰ ἄνθρωπον Ῥωμαῖον καὶ ἀκατάκριτον ἔξεστιν ὑμῖν μαστίζειν;
Ikabheje bhakaatabhanjeje nkupinga bhaakomanje ibhoko, a Pauli gubhaabhushiye bhakulungwa bha manjola bhajimi tome, “Bhuli, mwa mmbone mmanganya kunkoma mundu jwa ku Loma akanabhe ukumulwa?”
26 Ἀκούσας δὲ ὁ ἑκατόνταρχος, προσελθὼν ἀπήγγειλε τῷ χιλιάρχῳ λέγων, Ὅρα τί μέλλεις ποιεῖν· ὁ γὰρ ἄνθρωπος οὗτος Ῥωμαῖός ἐστι.
Bhakulungwa bha manjola bhala bhakapilikaneje nneyo, gubhaalugulile bhakulungwa bha bhakoma ngondo bhala bhalinkuti, “Nkupinga tenda nndi? Jwene munduju nshilambo jwa ku Loma!”
27 Προσελθὼν δὲ ὁ χιλίαρχος εἶπεν αὐτῷ, Λέγε μοι, εἰ σὺ Ῥωμαῖος εἶ; Ὁ δὲ ἔφη, Ναί.
Bhai, bhakulungwa bha bhakomana ngondo bhala gubhaajendele a Pauli gubhaabhushiye, “Mmalanjile, mmwe mmashilambo sha ku Loma?” A Pauli gubhaajangwile, “Elo.”
28 Ἀπεκρίθη τε ὁ χιλίαρχος, Ἐγὼ πολλοῦ κεφαλαίου τὴν πολιτείαν ταύτην ἐκτησάμην. Ὁ δὲ Παῦλος ἔφη, Ἐγὼ δὲ καὶ γεγέννημαι.
Bhakulungwa bha bhakomana ngondo gubhashite, “Nne njipata ushilambo gwa ku Loma kwalipila mmbiyayaigwinji.” A Pauli gubhashite, “Ikabheje nne nanshilambo jwa ku Loma kwa bhelekwa.”
29 Εὐθέως οὖν ἀπέστησαν ἀπ᾿ αὐτοῦ οἱ μέλλοντες αὐτὸν ἀνετάζειν. Καὶ ὁ χιλίαρχος δὲ ἐφοβήθη, ἐπιγνοὺς ὅτι Ῥωμαῖός ἐστι, καὶ ὅτι ἦν αὐτὸν δεδεκώς.
Bhai, bhandunji bhapingangaga kwaabhuya a Pauli bhala shangupe gubhajabhulenje. Nkali bhakulungwa bha bhakomana ngondo bhala gubhajogwepe bhakamumanyeje kuti a Pauli pubhaliji bha shilambo sha Loma na pabha bhashinkwaatabha mindondolo.
30 Τῇ δὲ ἐπαύριον βουλόμενος γνῶναι τὸ ἀσφαλές, τὸ τί κατηγορεῖται παρὰ τῶν Ἰουδαίων, ἔλυσεν αὐτὸν ἀπὸ τῶν δεσμῶν, καὶ ἐκέλευσεν ἐλθεῖν τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ ὅλον τὸ συνέδριον αὐτῶν, καὶ καταγαγὼν τὸν Παῦλον ἔστησεν εἰς αὐτούς.
Malabhi gakwe, bhakulungwa bha manjola gubhapinjle bhamumanye kuti Bhayaudi bhakwaalugulanga bhuli a Pauli. Kwa nneyo gubhaagopwele mindondolo a Pauli, gubhaamulishenje bhakulungwanji bha bhaabhishila na bha lukumbi bhowe bhatamangane shitamo. Kungai gubhaajimishe a Pauli pakatipakati lukumbi.

< Πραξεις 22 >