< Προς Θεσσαλονικεις Β΄ 3 >

1 Τὸ λοιπόν, προσεύχεσθε, ἀδελφοί, περὶ ἡμῶν, ἵνα ὁ λόγος τοῦ Κυρίου τρέχῃ καὶ δοξάζηται, καθὼς καὶ πρὸς ὑμᾶς,
A tloihsoi ah manuca rhoek kaimih ham thangthui uh. Te daengah ni Boeipa kah olka loh ha yong vetih nangmih taengkah vanbangla a thangpom eh.
2 καὶ ἵνα ῥυσθῶμεν ἀπὸ τῶν ἀτόπων καὶ πονηρῶν ἀνθρώπων· οὐ γὰρ πάντων ἡ πίστις.
Te daengah ni aka lang neh hlang thae taeng lamloh n'hlawt eh. Tangnah he boeih a khueh uh moenih,
3 Πιστὸς δέ ἐστιν ὁ Κύριος, ὃς στηρίξει ὑμᾶς καὶ φυλάξει ἀπὸ τοῦ πονηροῦ.
Tedae Boeipa tah uepom la om, Amah loh nangmih n'duel vetih a thae lamkah n'hoeptlang bitni.
4 Πεποίθαμεν δὲ ἐν Κυρίῳ ἐφ᾿ ὑμᾶς, ὅτι ἃ παραγγέλλομεν ὑμῖν, καὶ ποιεῖτε καὶ ποιήσετε.
Nangmih ham boeipa dongah ka pangtung uh. Kang uen te na saii uh tih na saii uh bal bitni.
5 Ὁ δὲ Κύριος κατευθύναι ὑμῶν τὰς καρδίας εἰς τὴν ἀγάπην τοῦ Θεοῦ, καὶ εἰς ὑπομονὴν τοῦ Χριστοῦ.
Boeipa loh nangmih kah thinko te Pathen kah lungnah neh Khrih kah uehnah khuila hoihaeng saeh.
6 Παραγγέλλομεν δὲ ὑμῖν, ἀδελφοί, ἐν ὀνόματι τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, στέλλεσθαι ὑμᾶς ἀπὸ παντὸς ἀδελφοῦ ἀτάκτως περιπατοῦντος, καὶ μὴ κατὰ τὴν παράδοσιν ἣν παρέλαβε παρ᾿ ἡμῶν.
Manuca rhoek nangmih te mamih kah Boeipa Jesuh Khrih ming neh kang uen uh. Vapsa la aka pongpa tih manuca boeih te na rhael uh. Te dongah tebang singyoe te kaimih lamkah na dang uh moenih.
7 Αὐτοὶ γὰρ οἴδατε πῶς δεῖ μιμεῖσθαι ἡμᾶς· ὅτι οὐκ ἠτακτήσαμεν ἐν ὑμῖν,
Kaimih nan awt uh ham bahoeng a kuek te nangmih loh na ming uh. Nangmih taengah ka cungpoeh uh pawt tih pakhat kah buh yoe khaw ka caak uh moenih.
8 οὐδὲ δωρεὰν ἄρτον ἐφάγομεν παρά τινος, ἀλλ᾿ ἐν κόπῳ καὶ μόχθῳ, νύκτα καὶ ἡμέραν ἐργαζόμενοι, πρὸς τὸ μὴ ἐπιβαρῆσαί τινα ὑμῶν·
Tedae thakthaenah, patangnah neh khoyin khothaih ka saii uh tih nangmih khuikah pakhat khaw thinrhih sak moenih.
9 οὐχ ὅτι οὐκ ἔχομεν ἐξουσίαν, ἀλλ᾿ ἵνα ἑαυτοὺς τύπον δῶμεν ὑμῖν εἰς τὸ μιμεῖσθαι ἡμᾶς.
Saithainah ka khueh uh pawt dongah moenih. Tedae te nen ni kaimih nan awt uh ham te mueimae la kamamih ka hmoel uh.
10 Καὶ γὰρ ὅτε ἦμεν πρὸς ὑμᾶς, τοῦτο παρηγγέλλομεν ὑμῖν ὅτι εἴ τις οὐ θέλει ἐργάζεσθαι, μηδὲ ἐσθιέτω.
Nangmih taengah ka om uh vaengah pataeng nangmih te he ni kang uen uh. Khat khat long ni bi saii a ngaih pawt atah ca van boel saeh.
11 Ἀκούομεν γάρ τινας περιπατοῦντας ἐν ὑμῖν ἀτάκτως, μηδὲν ἐργαζομένους, ἀλλὰ περιεργαζομένους.
Nangmih khuikah hlangvang tah vapsa la a pongpa uh te ka yaak uh. Bi tah saii uh pawt dae tomban la om uh.
12 Τοῖς δὲ τοιούτοις παραγγέλλομεν καὶ παρακαλοῦμεν διὰ τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, ἵνα μετὰ ἡσυχίας ἐργαζόμενοι τὸν ἑαυτῶν ἄρτον ἐσθίωσιν.
Te tlam te Boeipa Jesuh Khrih ah kang uen uh tih kan hloep uh. Te daengah ni kammueh la aka saii rhoek loh amah buh te a caak uh eh.
13 Ὑμεῖς δέ, ἀδελφοί, μὴ ἐκκακήσητε καλοποιοῦντες.
Tedae manuca rhoek nangmih tah a then te thathae uh boeh.
14 Εἰ δέ τις οὐχ ὑπακούει τῷ λόγῳ ἡμῶν διὰ τῆς ἐπιστολῆς, τοῦτον σημειοῦσθε, καὶ μὴ συναναμίγνυσθε αὐτῷ, ἵνα ἐντραπῇ,
Khat khat loh capat dongkah kaimih ol te a ngai pawt atah anih te kuem uh. Anih te na rhoinaeng puei pawt daengah ni a yah eh.
15 καὶ μὴ ὡς ἐχθρὸν ἡγεῖσθε, ἀλλὰ νουθετεῖτε ὡς ἀδελφόν.
Tedae rhal bangla poek boel lamtah manuca bangla rhalrhing sakuh.
16 Αὐτὸς δὲ ὁ Κύριος τῆς εἰρήνης δῴη ὑμῖν τὴν εἰρήνην διὰ παντὸς ἐν παντὶ τρόπῳ. Ὁ Κύριος μετὰ πάντων ὑμῶν.
Tahae ah ngaimongnah boeipa amah loh a longim boeih neh a cungkuem lamloh nangmih te ngaimongnah m'pae saeh. Boeipa tah nangmih boeih taengah n'om puei saeh.
17 Ὁ ἀσπασμὸς τῇ ἐμῇ χειρὶ Παύλου, ὅ ἐστι σημεῖον ἐν πάσῃ ἐπιστολῇ· οὕτω γράφω.
Kuttuknah he tah, Paul kamah kut ni. Capat boeih dongah miknoek aka om te ka daek tangloeng coeng.
18 Ἡ χάρις τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ μετὰ πάντων ὑμῶν. Ἀμήν.
Mamih kah Boeipa Jesuh Khrih lungvatnah tah nangmih taengah boeih om saeh.

< Προς Θεσσαλονικεις Β΄ 3 >