< Προς Κορινθιους Β΄ 5 >

1 Οἴδαμεν γὰρ ὅτι ἐὰν ἡ ἐπίγειος ἡμῶν οἰκία τοῦ σκήνους καταλυθῇ, οἰκοδομὴν ἐκ Θεοῦ ἔχομεν, οἰκίαν ἀχειροποίητον, αἰώνιον ἐν τοῖς οὐρανοῖς. (aiōnios g166)
Mamih kah diklai dap im te a phae atah, Pathen kah a imsak, kut neh saii mueh dungyan im te vaan ah ng'khueh uh coeng tila m'ming uh. (aiōnios g166)
2 Καὶ γὰρ ἐν τούτῳ στενάζομεν, τὸ οἰκητήριον ἡμῶν τὸ ἐξ οὐρανοῦ ἐπενδύσασθαι ἐπιποθοῦντες·
Tahae ah ng'huei uh ngawn cakhaw vaan lamkah mamih imlo khuiah thingcam ham ni n'rhingda uh.
3 εἴγε καὶ ἐνδυσάμενοι οὐ γυμνοὶ εὑρεθησόμεθα.
Rhep m'bai uh ngawn koinih m'pumtling pawt khaw m'ming uh sue.
4 Καὶ γὰρ οἱ ὄντες ἐν τῷ σκήνει στενάζομεν βαρούμενοι· ἐφ᾿ ᾧ οὐ θέλομεν ἐκδύσασθαι, ἀλλ᾿ ἐπενδύσασθαι, ἵνα καταποθῇ τὸ θνητὸν ὑπὸ τῆς ζωῆς.
Dap ah aka om rhoek tah bakba n'hap uh tih n'huei uh. Tekah te pit ham pawt tih thingcam ham ng'ngaih uh. Te daengah ni hingnah loh aka duek thai te a yoop eh.
5 Ὁ δὲ κατεργασάμενος ἡμᾶς εἰς αὐτὸ τοῦτο Θεός, ὁ καὶ δοὺς ἡμῖν τὸν ἀρραβῶνα τοῦ πνεύματος.
Hekah boeih ham Pathen loh mamih n'thoeng sak tih, mamih taengah Mueihla cungah m'paek.
6 Θαρροῦντες οὖν πάντοτε, καὶ εἰδότες ὅτι ἐνδημοῦντες ἐν τῷ σώματι ἐκδημοῦμεν ἀπὸ τοῦ Κυρίου —
Te dongah n'sayalh uh taitu tih Boeipa taeng lamkah m'vi uh vaengah pumsa ah n'naeh uh te m'ming uh.
7 διὰ πίστεως γὰρ περιπατοῦμεν, οὐ διὰ εἴδους —
Mikhmuh nen pawt tih tangnah nen ni m'pongpa uh.
8 θαρροῦμεν δέ, καὶ εὐδοκοῦμεν μᾶλλον ἐκδημῆσαι ἐκ τοῦ σώματος, καὶ ἐνδημῆσαι πρὸς τὸν Κύριον.
N'sayalh uh dongah pumsa lamkah m'vi uh ham neh Boeipa taengah naeh ham te n'lungtlun uh ngai.
9 Διὸ καὶ φιλοτιμούμεθα, εἴτε ἐνδημοῦντες, εἴτε ἐκδημοῦντες, εὐάρεστοι αὐτῷ εἶναι.
Te dongah n'naeh akhaw, m'vi uh akhaw amah kolo la om ham te tlungmu uh van sih.
10 Τοὺς γὰρ πάντας ἡμᾶς φανερωθῆναι δεῖ ἔμπροσθεν τοῦ βήματος τοῦ Χριστοῦ, ἵνα κομίσηται ἕκαστος τὰ διὰ τοῦ σώματος, πρὸς ἃ ἔπραξεν, εἴτε ἀγαθόν, εἴτε κακόν.
Mamih he Khrih kah khotloeng hmaiah boeih a phoe hama kuek. Te daengah ni pakhat rhip loh pumsa kah khoboe te bangla, a thae khaw, a then khaw a dang eh.
11 Εἰδότες οὖν τὸν φόβον τοῦ Κυρίου ἀνθρώπους πείθομεν, Θεῷ δὲ πεφανερώμεθα· ἐλπίζω δὲ καὶ ἐν ταῖς συνειδήσεσιν ὑμῶν πεφανερῶσθαι.
Boeipa te rhihnah koila aka ming rhoek loh hlang ng'koilaw uh. Pathen taengla m'phoe uh coeng dongah nangmih kah mingcimnah dongah khaw phoe coeng tila ka ngaiuep.
12 Οὐ γὰρ πάλιν ἑαυτοὺς συνιστάνομεν ὑμῖν, ἀλλὰ ἀφορμὴν διδόντες ὑμῖν καυχήματος ὑπὲρ ἡμῶν, ἵνα ἔχητε πρὸς τοὺς ἐν προσώπῳ καυχωμένους καὶ οὐ καρδίᾳ.
Nangmih taengah kamamih ka oep uh thae bal moenih. Tedae kaimih yueng thangpomnah ham tah nangmih taengah rhoidoengnah la kam paek uh. Te daengah ni thinko khuikah pawt tih maelhmai dongah aka pomsang rhoek te a moeh uh thai eh.
13 Εἴτε γὰρ ἐξέστημεν, Θεῷ· εἴτε σωφρονοῦμεν, ὑμῖν.
Ka limlum uh cakhaw Pathen ham, ka muet uh cakhaw nangmih ham.
14 Ἡ γὰρ ἀγάπη τοῦ Χριστοῦ συνέχει ἡμᾶς, κρίναντας τοῦτο, ὅτι εἰ εἷς ὑπὲρ πάντων ἀπέθανεν, ἄρα οἱ πάντες ἀπέθανον·
Khrih kah lungnah loh mamih n'nan dongah ol a tloek he. Pakhat loh hlang boeih yueng a duek dongah hlang boeih tah duek coeng.
15 καὶ ὑπὲρ πάντων ἀπέθανεν ἵνα οἱ ζῶντες μηκέτι ἑαυτοῖς ζῶσιν, ἀλλὰ τῷ ὑπὲρ αὐτῶν ἀποθανόντι καὶ ἐγερθέντι.
Tedae hlang boeih yueng laa duek daengah ni aka hing rhoek long khaw amah amah aha hing uh pawt eh. Anih te amih yueng la duek tih thoo coeng ta.
16 Ὥστε ἡμεῖς ἀπὸ τοῦ νῦν οὐδένα οἴδαμεν κατὰ σάρκα· εἰ δὲ καὶ ἐγνώκαμεν κατὰ σάρκα Χριστόν, ἀλλὰ νῦν οὐκέτι γινώσκομεν.
Te dongah tahae lamkah tah kaimih loh pumsa la kam ming uh moenih. Khrih te pumsa la m'ming uh ngawn dae tahae ah m'ming uh voel pawh.
17 Ὥστε εἴ τις ἐν Χριστῷ, καινὴ κτίσις· τὰ ἀρχαῖα παρῆλθεν, ἰδού, γέγονε καινὰ τὰ πάντα.
Te dongah hlang pakhat loh Khrih ah a om atah suentae thai la om coeng. A rhuem tah khum tih a thai la om coeng he.
18 Τὰ δὲ πάντα ἐκ τοῦ Θεοῦ, τοῦ καταλλάξαντος ἡμᾶς ἑαυτῷ διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ, καὶ δόντος ἡμῖν τὴν διακονίαν τῆς καταλλαγῆς·
A cungkuem he Pathen kah ni. Amah loh Khrih ah amah taengla mamih m'moeithen tih moeithennah bibi te mamih m'paek coeng.
19 ὡς ὅτι Θεὸς ἦν ἐν Χριστῷ κόσμον καταλλάσσων ἑαυτῷ, μὴ λογιζόμενος αὐτοῖς τὰ παραπτώματα αὐτῶν, καὶ θέμενος ἐν ἡμῖν τὸν λόγον τῆς καταλλαγῆς.
Pathen tah Khrih ah om tih amah ham Diklai a moeithen. Amih kah tholhdalhnah te amamih taengah thoelh pah voel pawh. Mamih taengah khaw moeithennah olka te a khueh coeng.
20 Ὑπὲρ Χριστοῦ οὖν πρεσβεύομεν, ὡς τοῦ Θεοῦ παρακαλοῦντος δι᾿ ἡμῶν· δεόμεθα ὑπὲρ Χριστοῦ, καταλλάγητε τῷ Θεῷ.
Te dongah Khrih yueng la ka laipai uh. Kaimih ah Pathen kah n'hloep vanbangla Pathen neh na moeithen uh ham te Khrih yueng la kan hloep uh.
21 Τὸν γὰρ μὴ γνόντα ἁμαρτίαν, ὑπὲρ ἡμῶν ἁμαρτίαν ἐποίησεν, ἵνα ἡμεῖς γινώμεθα δικαιοσύνη Θεοῦ ἐν αὐτῷ.
Tholh aka ming pawt te mamih kongah tholh laa saii. Te daengah ni amah ah Pathen kah duengnah dongah mamih loh ng'om uh eh.

< Προς Κορινθιους Β΄ 5 >