< Προς Κορινθιους Α΄ 8 >

1 Περὶ δὲ τῶν εἰδωλοθύτων, οἴδαμεν ὅτι πάντες γνῶσιν ἔχομεν. Ἡ γνῶσις φυσιοῖ, ἡ δὲ ἀγάπη οἰκοδομεῖ.
Tahae ah mueirhol buh kah a kawng te mingnah boeih n'khueh uh tila m'ming uh. Mingnah loh hoemawk cakhaw lungnah loh a hlinsai.
2 Εἰ δέ τις δοκεῖ εἰδέναι τι, οὐδέπω οὐδὲν ἔγνωκε καθὼς δεῖ γνῶναι·
Pakhat loh bet ka ming coeng tila a poek atah a ming ham a kuek pataeng ming hlan.
3 εἰ δέ τις ἀγαπᾷ τὸν Θεόν, οὗτος ἔγνωσται ὑπ᾿ αὐτοῦ.
Tedae pakhat loh Pathen te a lungnah atah Pathen loh anih te a ming coeng.
4 Περὶ τῆς βρώσεως οὖν τῶν εἰδωλοθύτων, οἴδαμεν ὅτι οὐδὲν εἴδωλον ἐν κόσμῳ, καὶ ὅτι οὐδεὶς Θεὸς ἕτερος εἰ μὴ εἷς.
Mueirhol buh dongkah caak kawng dongah mueirhol tah Diklai ah a honghi ni tila m'ming uh. Amah pakhat pawt atah Pathen a tloe khaw a om moenih.
5 Καὶ γὰρ εἴπερ εἰσὶ λεγόμενοι θεοί, εἴτε ἐν οὐρανῷ εἴτε ἐπὶ τῆς γῆς· ὥσπερ εἰσὶ θεοὶ πολλοί, καὶ κύριοι πολλοί·
Pathen a ti uh rhoek mah vaan ah khaw diklai ah khaw a om uh atah pathen kak neh boei kak om uh tangloeng ta.
6 ἀλλ᾿ ἡμῖν εἷς Θεὸς ὁ πατήρ, ἐξ οὗ τὰ πάντα, καὶ ἡμεῖς εἰς αὐτόν· καὶ εἷς Κύριος Ἰησοῦς Χριστός, δι᾿ οὗ τὰ πάντα, καὶ ἡμεῖς δι᾿ αὐτοῦ.
Mamih ham tah a pa Pathen pakhat ni aka om. A cungkuem he amah lamkah tih mamih khaw amah dongah n'omuh. Te phoeiah Boeipa Jesuh Khrih pakhat bueng om tih amah lamloh a cungkuem te om. Mamih khaw anih dongah n'omuh.
7 Ἀλλ᾿ οὐκ ἐν πᾶσιν ἡ γνῶσις· τινὲς δὲ τῇ συνειδήσει τοῦ εἰδώλου ἕως ἄρτι ὡς εἰδωλόθυτον ἐσθίουσι, καὶ ἡ συνείδησις αὐτῶν ἀσθενὴς οὖσα μολύνεται.
Tedae hlang boeih taengah mingnah om pawh. Tedae a ngen kah khosing tah tahae duela mueirhol taengkah mueirhol buh bangla a caak uh. Te dongah amih tattloel kah mingcimnah tah a tii om.
8 Βρῶμα δὲ ἡμᾶς οὐ παρίστησι τῷ Θεῷ· οὔτε γὰρ ἐὰν φάγωμεν περισσεύομεν, οὔτε ἐὰν μὴ φάγωμεν ὑστερούμεθα.
Tedae cakok loh Pathen taengah mamih n'tueng sak moenih. N'caak uh pawt akhaw m'vawt uh tloe moenih. N'caak uh akhaw n'hoeikhang uh tloe moenih.
9 Βλέπετε δὲ μήπως ἡ ἐξουσία ὑμῶν αὕτη πρόσκομμα γένηται τοῖς ἀσθενοῦσιν.
Tedae, nangmih kah saithainah loh aka tattloel rhoek taengah caehkoek la a om tholh pawt ham ngaithuen uh.
10 Ἐὰν γάρ τις ἴδῃ σε τὸν ἔχοντα γνῶσιν ἐν εἰδωλείῳ κατακείμενον, οὐχὶ ἡ συνείδησις αὐτοῦ ἀσθενοῦς ὄντος οἰκοδομηθήσεται εἰς τὸ τὰ εἰδωλόθυτα ἐσθίειν;
Nangmih mingnah aka khueh khat khat loh mueirhol bawkim ah buh na vael te uh koinih a mingcimnah dongah tattloel la aka om loh mueirhol buh te caak ham moo mahpawt nim.
11 Καὶ ἀπολεῖται ὁ ἀσθενῶν ἀδελφὸς ἐπὶ τῇ σῇ γνώσει, δι᾿ ὃν Χριστὸς ἀπέθανεν;
Te dongah na mingnah loh aka tattloel te a poci sak coeng. Manuca anih ham Khrih duek van dae ta.
12 Οὕτω δὲ ἁμαρτάνοντες εἰς τοὺς ἀδελφούς, καὶ τύπτοντες αὐτῶν τὴν συνείδησιν ἀσθενοῦσαν, εἰς Χριστὸν ἁμαρτάνετε.
Manuca rhoek taengah khaw aka tholh tih a boh dongah mingcimnah aka vawtthoek sak tah Khrih taengah na tholh.
13 Διόπερ εἰ βρῶμα σκανδαλίζει τὸν ἀδελφόν μου, οὐ μὴ φάγω κρέα εἰς τὸν αἰῶνα, ἵνα μὴ τὸν ἀδελφόν μου σκανδαλίσω. (aiōn g165)
Te dongah cakok loh ka manuca te a khah atah kumhal ah maeh ka ca voel mahpawh. Te daengah ni ka manuca te ka khah pawt eh. (aiōn g165)

< Προς Κορινθιους Α΄ 8 >