< Κατα Λουκαν 16 >

1 ελεγεν δε και προς τους μαθητας αυτου ανθρωπος τις ην πλουσιος ος ειχεν οικονομον και ουτος διεβληθη αυτω ως διασκορπιζων τα υπαρχοντα αυτου
Titia Jisu chela khan ke koise, “Ekjon dhuni manu thakise aru tai laga ekjon imandar thakise, kintu tai malik laga poisa khorcha kori ase koi kene kunba pora malik ke koi dise.
2 και φωνησας αυτον ειπεν αυτω τι τουτο ακουω περι σου αποδος τον λογον της οικονομιας σου ου γαρ δυνηση ετι οικονομειν
Titia dhuni manu taike mati kene hudise, ‘Eneka kotha khan tumi laga moi kele huni ase? Tumi ki kaam korise etu sob hisab kitab moike dibi, kelemane tumi etiya pora moi nimite kaam kori bole na paribo.’
3 ειπεν δε εν εαυτω ο οικονομος τι ποιησω οτι ο κυριος μου αφαιρειται την οικονομιαν απ εμου σκαπτειν ουκ ισχυω επαιτειν αισχυνομαι
Titia etu imandar tai nijorke koise, ‘Moi etiya ki koribo, moi laga malik pora kaam to moi pora loi lobole ase? Moi iman takot nai mati khundikena kaam kori bole aru moi bhik mangi bole sorom lage.
4 εγνων τι ποιησω ινα οταν μετασταθω της οικονομιας δεξωνται με εις τους οικους αυτων
Moi ki kori bole lage moi jane, jitia moike kaam pora ulai dibo, manu khan taikhan laga ghor te moike matibo.’
5 και προσκαλεσαμενος ενα εκαστον των χρεωφειλετων του κυριου εαυτου ελεγεν τω πρωτω ποσον οφειλεις τω κυριω μου
Titia noukar pora jiman manu malik pora dhar loi kene thakise sobke tai matise, aru poila ekjon ke hudise, ‘Tumi moi laga malik ke kiman dibole ase?’
6 ο δε ειπεν εκατον βατους ελαιου και ειπεν αυτω δεξαι σου το γραμμα και καθισας ταχεως γραψον πεντηκοντα
Tai koise, ‘Moi eksoh botol oliv tel dibole ase.’ Titia tai koise, ‘Tumi laga hisab lobi aru joldi bohi kene yate pachas eneka likhibi.’
7 επειτα ετερω ειπεν συ δε ποσον οφειλεις ο δε ειπεν εκατον κορους σιτου και λεγει αυτω δεξαι σου το γραμμα και γραψον ογδοηκοντα
Aru baki luwa dusra ke hudise, ‘Aru tumi kiman dibole ase?’ Tai koise, ‘Eksoh jola chawal.’ Taike koise, ‘etu hisab lobi, aru joldi pora likhibi assi dhan bosta.’
8 και επηνεσεν ο κυριος τον οικονομον της αδικιας οτι φρονιμως εποιησεν οτι οι υιοι του αιωνος τουτου φρονιμωτεροι υπερ τους υιους του φωτος εις την γενεαν την εαυτων εισιν (aiōn g165)
Titia malik pora etu biya imandar jun chalaki pora kaam korise, taike bhal paise. Kilekoile, etu yug laga chokra khan to taikhan nijor yug laga chokra khan, jun khan jyoti laga ase, taikhan pora bhi bisi chalak ase. (aiōn g165)
9 καγω υμιν λεγω ποιησατε εαυτοις φιλους εκ του μαμωνα της αδικιας ινα οταν εκλιπητε δεξωνται υμας εις τας αιωνιους σκηνας (aiōnios g166)
Moi tumikhan ke koi ase, paap laga dhun sompoti pora sathikhan bonai, aru jitia etu pora eku kaam nadiye, taikhan pora tumikhan ke kitia bhi khotom nohua jagate grohon kori lobo. (aiōnios g166)
10 ο πιστος εν ελαχιστω και εν πολλω πιστος εστιν και ο εν ελαχιστω αδικος και εν πολλω αδικος εστιν
Jun manu olop te bhi biswas hoi kene thake tai bisi te bhi eneka he thake, aru jun manu olop te bhi thoga baji kore tai bisi te bhi eneka he kore.
11 ει ουν εν τω αδικω μαμωνα πιστοι ουκ εγενεσθε το αληθινον τις υμιν πιστευσει
Jodi tumikhan etu sapha nathaka dhun to bhal pora cholai kene rakhibo napare, tenehoile etu hosa dhun to tumikhan ke kun pora dibo?
12 και ει εν τω αλλοτριω πιστοι ουκ εγενεσθε το υμετερον τις υμιν δωσει
Aru tumikhan dusra manu laga dhun to bhal kori kene nacholaile, titia tumi nijor laga dhun to kineka chola bo?
13 ουδεις οικετης δυναται δυσιν κυριοις δουλευειν η γαρ τον ενα μισησει και τον ετερον αγαπησει η ενος ανθεξεται και του ετερου καταφρονησει ου δυνασθε θεω δουλευειν και μαμωνα
Ekjon nokor pora duita malik laga kaam koribo na paribo, eneka korile tai ekjon ke ghin koribo aru ekjon ke morom koribo, aru nohoile ekjon ke chari kene dusra ke jai jabo. Tumikhan Isor aru dhun sompoti eke logote sewa kori bole na paribo.
14 ηκουον δε ταυτα παντα και οι φαρισαιοι φιλαργυροι υπαρχοντες και εξεμυκτηριζον αυτον
Aru jitia poisa morom kora Pharisee khan etu kotha khan hunise, taikhan Jisu uporte biya paise.
15 και ειπεν αυτοις υμεις εστε οι δικαιουντες εαυτους ενωπιον των ανθρωπων ο δε θεος γινωσκει τας καρδιας υμων οτι το εν ανθρωποις υψηλον βδελυγμα ενωπιον του θεου εστιν
Titia Jisu pora taikhan ke koise, “Tumikhan manu usorte nijorke bhal dikhai, kintu Isor he tumikhan laga mon to jane. Jun manu usorte dangor hobole bisare tai Isor usorte komjur hoijai.
16 ο νομος και οι προφηται εως ιωαννου απο τοτε η βασιλεια του θεου ευαγγελιζεται και πας εις αυτην βιαζεται
Bhabobadi khan aru niyom khan John laga homoi tak he thakise. Etu homoi para Isor laga rajyo laga susamachar prochar hoise, aru sob manu etu janibo nimite joborjosti jaise.
17 ευκοπωτερον δε εστιν τον ουρανον και την γην παρελθειν η του νομου μιαν κεραιαν πεσειν
Sorgo aru prithibi harabo nimite asan ase, kintu niyom te ki likhi kene ase, etu laga ekta chutu bhag bhi naharabo.
18 πας ο απολυων την γυναικα αυτου και γαμων ετεραν μοιχευει και πας ο απολελυμενην απο ανδρος γαμων μοιχευει
Kun manu tai laga shadi maiki ke chari diye aru dusra maiki ke shadi kore, tai bebichari kaam korise, aru jun manu mota pora chari diya maiki logote shadi kore, tai bhi bebichari kaam kori ase.
19 ανθρωπος δε τις ην πλουσιος και ενεδιδυσκετο πορφυραν και βυσσον ευφραινομενος καθ ημεραν λαμπρως
Aru ekjon dhuni manu thakise, tai daam begoni rong kapra aru bhal mihin kapra lagai kene thakise, aru hodai din khushi aru moja pora thake.
20 πτωχος δε τις ην ονοματι λαζαρος ος εβεβλητο προς τον πυλωνα αυτου ηλκωμενος
Kintu ekjon gorib manu Lazarus koi kene tai laga mukhyo diwar te thakise aru tai laga gaw pura te biya ghaw pora bhorta koi kene thake,
21 και επιθυμων χορτασθηναι απο των ψιχιων των πιπτοντων απο της τραπεζης του πλουσιου αλλα και οι κυνες ερχομενοι απελειχον τα ελκη αυτου
aru etu dhuni manu laga thali pora ki gire eitu khan khabole nimite rukhi thake. Kintu kutta khan bhi ahikena tai laga ghaw to chati thake.
22 εγενετο δε αποθανειν τον πτωχον και απενεχθηναι αυτον υπο των αγγελων εις τον κολπον του αβρααμ απεθανεν δε και ο πλουσιος και εταφη
Etiya etu gorib manu to mori jaise, aru tai laga atma ke sorgodoth pora Abraham laga usorte loi jaise. Aru etu dhuni manu bhi mori jaise aru taike kobor te di dise,
23 και εν τω αδη επαρας τους οφθαλμους αυτου υπαρχων εν βασανοις ορα τον αβρααμ απο μακροθεν και λαζαρον εν τοις κολποις αυτου (Hadēs g86)
aru mora manu laga desh pora tai laga suku to uthaikene Abraham ke dikhise aru tai laga usorte Lazarus ke bohi thaka dikhise. (Hadēs g86)
24 και αυτος φωνησας ειπεν πατερ αβρααμ ελεησον με και πεμψον λαζαρον ινα βαψη το ακρον του δακτυλου αυτου υδατος και καταψυξη την γλωσσαν μου οτι οδυνωμαι εν τη φλογι ταυτη
Titia etu dhuni manu kandi kene koise, ‘Baba Abraham, moi uporte morom koribi aru Lazarus ke yate pathai dibi, tai laga anguli pora hoilebi moike pani dikene jiba ke thanda kori dibole, kelemane moi etu jui te juli kene dukh pai ase.’
25 ειπεν δε αβρααμ τεκνον μνησθητι οτι απελαβες συ τα αγαθα σου εν τη ζωη σου και λαζαρος ομοιως τα κακα νυν δε οδε παρακαλειται συ δε οδυνασαι
Kintu Abraham pora koise, ‘Bacha, yaad koribi tumi laga jibon te sob bhal saman he paise, aru Lazarus to sob biya he paise. Kintu etiya tai yate aram pora ase, aru tumi dukh te ase.
26 και επι πασιν τουτοις μεταξυ ημων και υμων χασμα μεγα εστηρικται οπως οι θελοντες διαβηναι εντευθεν προς υμας μη δυνωνται μηδε οι εκειθεν προς ημας διαπερωσιν
Etu sob to charikena, tumi aru amikhan majote ekta dangor khai ase, etu thaka pora manu yate pora tumi logote jabo na paribo aru taikhan bhi ta te pora yate ahibo na paribo.’
27 ειπεν δε ερωτω ουν σε πατερ ινα πεμψης αυτον εις τον οικον του πατρος μου
Titia dhuni manu koise, ‘Moi apnike anurodh kori ase, baba, apuni kunba ke moi laga baba ghor te pathai dibi-
28 εχω γαρ πεντε αδελφους οπως διαμαρτυρηται αυτοις ινα μη και αυτοι ελθωσιν εις τον τοπον τουτον της βασανου
kele koile moi laga pans jon bhai ase, taikhan ke hoshiar kori dibi, taikhan bhi etu dukh khotom nohua jagate nahibo nimite.’
29 λεγει αυτω αβρααμ εχουσιν μωσεα και τους προφητας ακουσατωσαν αυτων
Kintu Abraham koise, ‘Taikhan logote Moses pora likha aru dusra bhabobadi khan pora likha bhi ase; taikhan ke taikhan laga kotha hunibo dibi.’
30 ο δε ειπεν ουχι πατερ αβρααμ αλλ εαν τις απο νεκρων πορευθη προς αυτους μετανοησουσιν
Kintu dhuni manu pora koise, ‘Nohoi Baba Abraham, kintu kunba mora pora uthi kene jaile he, taikhan mon ghura bo.’
31 ειπεν δε αυτω ει μωσεως και των προφητων ουκ ακουουσιν ουδε εαν τις εκ νεκρων αναστη πεισθησονται
Kintu Abraham taike koise, ‘Jodi taikhan Moses pora likha aru dusra bhabobadi khan pora likha kotha mana nai koile, mora manu uthi jaile bhi taikhan mon naghurabo.’”

< Κατα Λουκαν 16 >