< Πραξεις 17 >

1 Διοδεύσαντες δὲ τὴνἈμφίπολιν καὶ ⸀τὴν Ἀπολλωνίαν ἦλθον εἰς Θεσσαλονίκην, ὅπου ⸀ἦνσυναγωγὴ τῶν Ἰουδαίων.
A KAAHELE laua ma Amepipoli, a ma Apolonia, hele ae la laua i Tesalonike, a malaila kekahi halehalawai o ka poe Iudaio.
2 κατὰ δὲ τὸ εἰωθὸς τῷ Παύλῳ εἰσῆλθεν πρὸς αὐτοὺς καὶ ἐπὶ σάββατα τρία διελέξατο αὐτοῖς ἀπὸ τῶν γραφῶν,
Komo aku la o Paulo io lakou la, e like me kona aoao mau, a ekoiu Sabati ana i kamailio aku ai ia lakou, ma ka palapala hemolele;
3 διανοίγων καὶ παρατιθέμενος ὅτι τὸν χριστὸν ἔδει παθεῖν καὶ ἀναστῆναι ἐκ νεκρῶν, καὶ ὅτι οὗτός ἐστιν ⸂ὁ χριστός, ὁ Ἰησοῦς ὃν ἐγὼ καταγγέλλω ὑμῖν.
E wehewehe ana a e hooiaio ana, he pono ke make ka Mesia, a e ala hou ae mai ka make mai; a o Iesu nei, ka mea a'u e hai aku nei ia oukou, oia no ka Mesia.
4 καί τινες ἐξ αὐτῶν ἐπείσθησαν καὶ προσεκληρώθησαν τῷ Παύλῳ καὶ τῷ Σιλᾷ, τῶν τε σεβομένων Ἑλλήνων ⸂πλῆθος πολὺ γυναικῶν τε τῶν πρώτων οὐκ ὀλίγαι.
A ae aku la kekahi poe o lakou, a hoopili aku la me Paulo laua me Sila, a me kekahi poe Helene haipule he nui loa, a me na wahine koikoi aole kakaikahi.
5 ⸂ζηλώσαντες δὲ οἱ Ἰουδαῖοι καὶ προσλαβόμενοι τῶν ἀγοραίων ⸂ἄνδρας τινὰς πονηροὺς καὶ ὀχλοποιήσαντες ἐθορύβουν τὴν πόλιν, ⸂καὶ ἐπιστάντες τῇ οἰκίᾳ Ἰάσονος ἐζήτουν αὐτοὺς ⸀προαγαγεῖνεἰς τὸν δῆμον·
Lili nae na ludaio manaoio ole, a kii aku la i mau kanaka ino o ka poe palaualelo, a hoakoakoa iho la i poe nui, a hoohaunaele iho la i ke kulanakauhale, lele aku la i ka hale o Iasona, imi iho la ia laua e alako i kanaka.
6 μὴ εὑρόντες δὲ αὐτοὺς ⸀ἔσυρονἸάσονα καί τινας ἀδελφοὺς ἐπὶ τοὺς πολιτάρχας, βοῶντες ὅτι Οἱ τὴν οἰκουμένην ἀναστατώσαντες οὗτοι καὶ ἐνθάδε πάρεισιν,
A i ka loaa ole o laua, kauo mai la lakou ia Iasona, a me kekahi poe hoahanau i na luna o ua kulanakauhale la, uwauwa mai la lakou, O keia poe nana i hoohaunaele i ko na aina a pau, ua hele mai hoi lakou ia nei;
7 οὓς ὑποδέδεκται Ἰάσων· καὶ οὗτοι πάντες ἀπέναντι τῶν δογμάτων Καίσαρος πράσσουσι, βασιλέα ⸂ἕτερον λέγοντες εἶναι Ἰησοῦν.
Na Iasona i hookipa ia lakou. Ua hana lakou a pau ma ke ku e i ke kanawai o Kaisara; no ka mea, ke olelo mai nei lakou, he alii e o Iesu.
8 ἐτάραξαν δὲ τὸν ὄχλον καὶ τοὺς πολιτάρχας ἀκούοντας ταῦτα,
Pioloke iho la ka ahakanaka, a me na luna o ke kulanakauhale i keia mau mea, i ko lakou lohe ana.
9 καὶ λαβόντες τὸ ἱκανὸν παρὰ τοῦ Ἰάσονος καὶ τῶν λοιπῶν ἀπέλυσαν αὐτούς.
A lawe lakou i uku panai no Iasona, a no kekahi poe o ae, alaila bookuu aku la ia lakou.
10 Οἱ δὲ ἀδελφοὶ εὐθέως ⸀διὰνυκτὸς ἐξέπεμψαν τόν τε Παῦλον καὶ τὸν Σιλᾶν εἰς Βέροιαν, οἵτινες παραγενόμενοι εἰς τὴν συναγωγὴν ⸂τῶν Ἰουδαίων ἀπῄεσαν·
Hoouna koko ae la na hoahanau ia Paulo laua me Sila i Beroia i kapo. A hiki laua ilaila, komo ae la iloko o ka halehalawai o ka poo Iudaio.
11 οὗτοι δὲ ἦσαν εὐγενέστεροι τῶν ἐν Θεσσαλονίκῃ, οἵτινες ἐδέξαντο τὸ λόγον μετὰ πάσης προθυμίας, ⸀τὸ καθʼ ἡμέραν ἀνακρίνοντες τὰς γραφὰς εἰ ἔχοι ταῦτα οὕτως.
Oi aku ko lakou nei maikai, i ko Tesalonike, no ka mea, ua apo mai lakou i ka olelo me ka manao koke, huli no hoi lakou i kela la i keia la ma ka palapala hemolele, ina paha ho oiaio keia mau mea.
12 πολλοὶ μὲν οὖν ἐξ αὐτῶν ἐπίστευσαν, καὶ τῶν Ἑλληνίδων γυναικῶν τῶν εὐσχημόνων καὶ ἀνδρῶν οὐκ ὀλίγοι.
No ia mea, nui no lakou i manaoio mai, a me na wahine Helene koikoi, a me na kane aohe uuku.
13 ὡς δὲ ἔγνωσαν οἱ ἀπὸ τῆς Θεσσαλονίκης Ἰουδαῖοι ὅτι καὶ ἐν τῇ Βεροίᾳ κατηγγέλη ὑπὸ τοῦ Παύλου ὁ λόγος τοῦ θεοῦ, ἦλθον κἀκεῖ σαλεύοντες ⸂καὶ ταράσσοντες τοὺς ὄχλους.
A ike ka poe Iudaio no Tesalonike ua haiia ka olelo a ke Akua ma Beroia e Paulo, kele mai no hoi lakou ilaila, a hoohaunaele i kanaka.
14 εὐθέως δὲ τότε τὸν Παῦλον ἐξαπέστειλαν οἱ ἀδελφοὶ πορεύεσθαι ⸀ἕωςἐπὶ τὴν θάλασσαν· ⸂ὑπέμεινάν τε ὅ τε Σιλᾶς καὶ ὁ Τιμόθεος ἐκεῖ.
Alaila hoouna koke ae la na hoabanau ia Paulo e hele i kai; aka, noho iho la o Sila laua me Temoteo malaila.
15 οἱ δὲ ⸀καθιστάνοντεςτὸν Παῦλον ⸀ἤγαγονἕως Ἀθηνῶν, καὶ λαβόντες ἐντολὴν πρὸς τὸνΣιλᾶν καὶ ⸀τὸν Τιμόθεον ἵνα ὡς τάχιστα ἔλθωσιν πρὸς αὐτὸν ἐξῄεσαν.
A o ka poe alakai aku ia Paulo, lawe aku la lakou ia ia i Atenai. A loaa ia lakou kahi kauoha no Sila laua me Timoteo, e hele koke laua io na la, alaila hoi mai la lakou.
16 Ἐν δὲ ταῖς Ἀθήναις ἐκδεχομένου αὐτοὺς τοῦ Παύλου, παρωξύνετο τὸ πνεῦμα αὐτοῦ ἐν αὐτῷ ⸀θεωροῦντοςκατείδωλον οὖσαν τὴν πόλιν.
I ko Paulo kali ana ia laua ma Atenai, ua hooeoeuia kona naau iloko ona, i kona ike ana, ua lilo loa ke kulanakauhale i ka malama kii.
17 διελέγετο μὲν οὖν ἐν τῇ συναγωγῇ τοῖς Ἰουδαίοις καὶ τοῖς σεβομένοις καὶ ἐν τῇ ἀγορᾷ κατὰ πᾶσαν ἡμέραν πρὸς τοὺς παρατυγχάνοντας.
Nolaila, hoopaapaa aku la ia me ka poe Iudaio maloko o ka halehalawai, a me kekahi poe haipule, a ma kahi kuai no hoi i kela la i keia la, me ka poe i halawai me ia.
18 τινὲς δὲ καὶτῶν Ἐπικουρείων ⸀καὶ Στοϊκῶν φιλοσόφων συνέβαλλον αὐτῷ, καί τινες ἔλεγον· Τί ἂν θέλοι ὁ σπερμολόγος οὗτος λέγειν; οἱ δέ· Ξένων δαιμονίων δοκεῖ καταγγελεὺς εἶναι· ὅτι τὸν Ἰησοῦν καὶ τὴν ἀνάστασιν εὐηγγελίζετο.
Hoopaapaa aku la ia ia kekahi poe akeakamai o ka poe Epikoureio, a me ka poe Setoiko. A i mai la kekahi poe, Heaha ka mea a keia haukae e olelo mai ai? I mai la kekahi, Me he kanaka e hai ana i na akua e keia; no ka mea, ua hai i mai la no oia ia Iesu ia lakou, a me ke alahouana.
19 ἐπιλαβόμενοί ⸀τεαὐτοῦ ἐπὶ τὸν Ἄρειον Πάγον ἤγαγον, λέγοντες· Δυνάμεθα γνῶναι τίς ἡ καινὴ αὕτη ἡ ὑπὸ σοῦ λαλουμένη διδαχή;
Lalau aku la lakou ia ia, a lawe aku la ia ia i Areiopago, i aku la, E hiki anei ia makou ke ao i keia olelo hou au e hai mai nei?
20 ξενίζοντα γάρ τινα εἰσφέρεις εἰς τὰς ἀκοὰς ἡμῶν· βουλόμεθα οὖν γνῶναι ⸂τίνα θέλει ταῦτα εἶναι.
No ka mea, ko lawo mai nei oe i na mea o na ko makou mau pepeiao, ke makemake nei makou e ike i ke ano o keia mau mea.
21 Ἀθηναῖοι δὲ πάντες καὶ οἱ ἐπιδημοῦντες ξένοι εἰς οὐδὲν ἕτερον ηὐκαίρουν ἢ λέγειν τι⸀ἢ ἀκούειν ⸀τι καινότερον.
(O ko Atonai a pau a me ko laila malihini, o ka lakou hana wale no keia, o ka bai mai a me ka hoolohe aku i na mea hou.)
22 Σταθεὶς ⸀δὲΠαῦλος ἐν μέσῳ τοῦ Ἀρείου Πάγου ἔφη· Ἄνδρες Ἀθηναῖοι, κατὰ πάντα ὡς δεισιδαιμονεστέρους ὑμᾶς θεωρῶ·
Alaila ku mai la o Paulo mawaenakonu o Areiopago, i mai ia, E na kanaka o Atonai nei, ke ike nei au, ua ikaika loa oukou i ka malama i na akua, ma na mea a pau.
23 διερχόμενος γὰρ καὶ ἀναθεωρῶν τὰ σεβάσματα ὑμῶν εὗρον καὶ βωμὸν ἐν ᾧ ἐπεγέγραπτο· Ἀγνώστῳ θεῷ. ⸀ὃοὖν ἀγνοοῦντες εὐσεβεῖτε, ⸀τοῦτοἐγὼ καταγγέλλω ὑμῖν.
No ka mea, i ko'u hele ana ae, nana aku la au i ko oukou mea e hoomana'i, a ike au i kokahi lele, ua palapalaia maluna penei, NO KE AKUA IKE OLE IA. Nolaila o ka mea a oukou e hoomana naaupo aku ai, oia no ka'u e bai aku nei ia oukou.
24 ὁ θεὸς ὁ ποιήσας τὸν κόσμον καὶ πάντα τὰ ἐν αὐτῷ, οὗτος οὐρανοῦ καὶ γῆς ⸂ὑπάρχων κύριος οὐκ ἐν χειροποιήτοις ναοῖς κατοικεῖ
O ke Akua nana i bana ke ao nei, a me na mea a pau iloko, o ka Haku no ia o ka lani a me ka honoa, aole ia e nobo maloko o ka hale i hanaia e na lima;
25 οὐδὲ ὑπὸ χειρῶν ⸀ἀνθρωπίνωνθεραπεύεται προσδεόμενός τινος, αὐτὸς διδοὺς πᾶσι ζωὴν καὶ πνοὴν ⸂καὶ τὰ πάντα·
Aole hoi ia i malamaia e na lima kanaka, aole nae ia i nelo i kekahi mea; nana no i haawi mai nei ke ola no na mea a pau, a me ka banu, a me na mea a pau;
26 ἐποίησέν τε ἐξ ⸀ἑνὸςπᾶν ἔθνος ἀνθρώπων κατοικεῖν ἐπὶ ⸂παντὸς προσώπου τῆς γῆς, ὁρίσας προστεταγμένους καιροὺς καὶ τὰς ὁροθεσίας τῆς κατοικίας αὐτῶν,
A nana no i hana i na lahuikanaka a pau i ke koko hookahi, i noho lakou ma ka honua nei; aia hoi ua paa i kona manao kahiko ka hope o na wa, a me na mokuna o ko iakou wahi e noho ai;
27 ζητεῖν τὸν ⸀θεὸνεἰ ἄρα γε ψηλαφήσειαν αὐτὸν καὶ εὕροιεν, καί γε οὐ μακρὰν ἀπὸ ἑνὸς ἑκάστου ἡμῶν ὑπάρχοντα.
I imi lakou i ke Akua, ina paha lakou e haha a e loaa no ia, aole hoi ia e loihi aku o kela mea keia mea o kakou;
28 ἐν αὐτῷ γὰρ ζῶμεν καὶ κινούμεθα καὶ ἐσμέν, ὡς καί τινες τῶν καθʼ ὑμᾶς ποιητῶν εἰρήκασιν· Τοῦ γὰρ καὶ γένος ἐσμέν.
No ka mea, maloko ona e ola nei, a e hele nei, a e noho nei kakou; e like me ka olelo ana a kekahi haku mele o oukou, He poe keiki kakou nana.
29 γένος οὖν ὑπάρχοντες τοῦ θεοῦ οὐκ ὀφείλομεν νομίζειν χρυσῷ ἢ ἀργύρῳ ἢ λίθῳ, χαράγματι τέχνης καὶ ἐνθυμήσεως ἀνθρώπου, τὸ θεῖον εἶναι ὅμοιον.
Ina he poe keiki kakou na ke Akua, aole pono ia kakou ke manao i ko ke Akua ano, ua like ia me ke gula, a me ke kala, a me ka pohaku i kalaiia ma ke akamai a me ka noonoo o kanaka.
30 τοὺς μὲν οὖν χρόνους τῆς ἀγνοίας ὑπεριδὼν ὁ θεὸς τὰ νῦν ⸀παραγγέλλειτοῖς ἀνθρώποις ⸀πάνταςπανταχοῦ μετανοεῖν,
Hoomanawanui mai la ke Akua i na wa o keia naaupo ana; aka, keia manawa, ke kauoha mai nei ia i kanaka a pau ma na wahi a pau loa, e mihi.
31 ⸀καθότιἔστησεν ἡμέραν ἐν ᾗ μέλλει κρίνειν τὴν οἰκουμένην ἐν δικαιοσύνῃ ἐν ἀνδρὶ ᾧ ὥρισεν, πίστιν παρασχὼν πᾶσιν ἀναστήσας αὐτὸν ἐκ νεκρῶν.
No ka mea, ua hoomaopopo oia i ka la e hookolokolo ai i ko ke ao nei me ka pono, na ke kanaka ana i olelo ai; ua hoike pono mai hoi ia i ka oiaio o ia mea i na kanaka a pau, i kona hoala ana mai ia ia, mai ka make mai.
32 Ἀκούσαντες δὲ ἀνάστασιν νεκρῶν οἱ μὲν ἐχλεύαζον οἱ δὲ εἶπαν Ἀκουσόμεθά σου ⸂περὶ τούτου καὶ πάλιν.
A lohe lakou i ke alahouana o ka poe make, hoohenehene kekahi poe; a i mai la kekahi, E hoolohe hou aku paha makou ia oe i keia mea.
33 ⸀οὕτωςὁ Παῦλος ἐξῆλθεν ἐκ μέσου αὐτῶν·
No ia mea, hele aku la o Paulo mai waena aku o lakou.
34 τινὲς δὲ ἄνδρες κολληθέντες αὐτῷ ἐπίστευσαν, ἐν οἷς καὶ Διονύσιος ὁ Ἀρεοπαγίτης καὶ γυνὴ ὀνόματι Δάμαρις καὶ ἕτεροι σὺν αὐτοῖς.
Aka hoi, pipili aku la kekahi poe ia ia, a manaoio aku la, o Dionusio, no Areiopago, kekahi o lakou, a me kekahi wahine o Damari kona inoa, a me kekahi poe pu me laua.

< Πραξεις 17 >