< Κατα Ιωαννην 1 >

1 Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος, καὶ ὁ Λόγος ἦν πρὸς τὸν Θεόν, καὶ Θεὸς ἦν ὁ Λόγος.
Meet liki orekla faclu, Kas el nuna oasr yurin God, ac el oapana God.
2 Οὗτος ἦν ἐν ἀρχῇ πρὸς τὸν Θεόν.
Kas se inge el oasr yurin God meet liki mutaweyen faclu.
3 πάντα δι’ αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἕν ὃ γέγονεν.
God El orala ma nukewa kacl. Wangin kutena ma orekla saya, fin tia ke Kas.
4 ἐν αὐτῷ ζωὴ ἦν, καὶ ἡ ζωὴ ἦν τὸ φῶς τῶν ἀνθρώπων.
Moul uh tuku liki Kas, ac moul se inge pa ase kalem nu sin mwet uh.
5 καὶ τὸ φῶς ἐν τῇ σκοτίᾳ φαίνει, καὶ ἡ σκοτία αὐτὸ οὐ κατέλαβεν.
Kalem el tolak in lohsr, ac lohsr uh kofla konela.
6 Ἐγένετο ἄνθρωπος, ἀπεσταλμένος παρὰ Θεοῦ, ὄνομα αὐτῷ Ἰωάνης·
God El supwama mwet fahkak se lal, pangpang John,
7 οὗτος ἦλθεν εἰς μαρτυρίαν, ἵνα μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ φωτός, ἵνα πάντες πιστεύσωσιν δι’ αὐτοῦ.
su tuku in fahkak nu sin mwet uh ke kalem sac, tuh mwet nukewa in lohng mwe fahk se inge ac lulalfongi.
8 οὐκ ἦν ἐκεῖνος τὸ φῶς, ἀλλ’ ἵνα μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ φωτός.
Tia el pa kalem sac, a el tuku in fahkak ke kalem sac.
9 Ἦν τὸ φῶς τὸ ἀληθινὸν, ὃ φωτίζει πάντα ἄνθρωπον, ἐρχόμενον εἰς τὸν κόσμον.
Pa inge kalem na pwaye — kalem se ma tuku nu faclu ac tolak mwet nukewa.
10 ἐν τῷ κόσμῳ ἦν, καὶ ὁ κόσμος δι’ αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ ὁ κόσμος αὐτὸν οὐκ ἔγνω.
Kas el nuna oasr faclu, ac God El nwe orala faclu kacl, a faclu tiana akilenul.
11 εἰς τὰ ἴδια ἦλθεν, καὶ οἱ ἴδιοι αὐτὸν οὐ παρέλαβον.
El tuku nu yen sel sifacna, a mwet lal sifacna tia eisal.
12 ὅσοι δὲ ἔλαβον αὐτόν, ἔδωκεν αὐτοῖς ἐξουσίαν τέκνα Θεοῦ γενέσθαι, τοῖς πιστεύουσιν εἰς τὸ ὄνομα αὐτοῦ,
Tusruktu, oasr kutu sin mwet uh eisal ac lulalfongi in el; ke ma inge el oru tuh elos in ku in ekla tulik nutin God.
13 οἳ οὐκ ἐξ αἱμάτων οὐδὲ ἐκ θελήματος σαρκὸς οὐδὲ ἐκ θελήματος ἀνδρὸς ἀλλ’ ἐκ Θεοῦ ἐγεννήθησαν.
Elos tia ekla tulik nutin God ke inkanek in isusla lun mwet, ku ke lungse lun mwet, a ke oakwuk lun God.
14 Καὶ ὁ Λόγος σὰρξ ἐγένετο καὶ ἐσκήνωσεν ἐν ἡμῖν, καὶ ἐθεασάμεθα τὴν δόξαν αὐτοῦ, δόξαν ὡς μονογενοῦς παρὰ Πατρός, πλήρης χάριτος καὶ ἀληθείας.
Kas el ekla mwet ac muta inmasrlosr, sessesla ke kulang ac pwaye. Kut liye wolana lal, wolana su el eis ke sripen el Wen sefanna nutin Papa.
15 Ἰωάνης μαρτυρεῖ περὶ αὐτοῦ καὶ κέκραγεν λέγων Οὗτος ἦν ὃν εἶπον Ὁ ὀπίσω μου ἐρχόμενος ἔμπροσθέν μου γέγονεν, ὅτι πρῶτός μου ἦν.
John el kaskas kacl. El wowoyak ac fahk, “Pa inge el su nga tuh kaskas kac ke nga fahk, ‘El tuku tukuk, tusruktu el fulat likiyu, mweyen el nuna oasr meet liki nga tuh isusla.’”
16 ὅτι ἐκ τοῦ πληρώματος αὐτοῦ ἡμεῖς πάντες ἐλάβομεν, καὶ χάριν ἀντὶ χάριτος·
Liki lungkulang yoklana lal el kalwenina in ase mwe insewowo nu sesr nukewa.
17 ὅτι ὁ νόμος διὰ Μωϋσέως ἐδόθη, ἡ χάρις καὶ ἡ ἀλήθεια διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ ἐγένετο.
God El ase Ma Sap kacl Moses, a kulang ac pwaye tuku kacl Jesus Christ.
18 Θεὸν οὐδεὶς ἑώρακεν πώποτε· μονογενὴς Θεὸς ὁ ὢν εἰς τὸν κόλπον τοῦ Πατρὸς, ἐκεῖνος ἐξηγήσατο.
Wangin sie mwet na liye God, a wen sefanna natul, su oana God ac muta sisken Papa pacl nukewa, el pa arulana fahkulak kalem nu sin mwet uh.
19 Καὶ αὕτη ἐστὶν ἡ μαρτυρία τοῦ Ἰωάνου ὅτε ἀπέστειλαν πρὸς αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι ἐξ Ἱεροσολύμων ἱερεῖς καὶ Λευείτας ἵνα ἐρωτήσωσιν αὐτόν Σὺ τίς εἶ;
Mwet fulat lun mwet Jew in Jerusalem supwala kutu mwet tol ac mwet Levi nu yorol John in tuh siyuk sel, “Su kom an?”
20 καὶ ὡμολόγησεν καὶ οὐκ ἠρνήσατο, καὶ ὡμολόγησεν ὅτι Ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ὁ Χριστός.
John el tia srunga topuk, ac el fahk lemtulauk, “Tia nga pa Christ.”
21 καὶ ἠρώτησαν αὐτόν Τί οὖν; σὺ Ἡλείας εἶ; καὶ λέγει Οὐκ εἰμί. Ὁ προφήτης εἶ σύ; καὶ ἀπεκρίθη Οὔ.
Elos siyuk, “Na fin ouingan, su kom an? Kom pa Elijah?” John el topuk, “Mo, tia nga pa el.” Elos siyuk, “Kom pa Mwet Palu sac?” El topuk, “Mo.”
22 εἶπαν οὖν αὐτῷ Τίς εἶ; ἵνα ἀπόκρισιν δῶμεν τοῖς πέμψασιν ἡμᾶς· τί λέγεις περὶ σεαυτοῦ;
Elos fahk, “Na fahk nu sesr lah su kom an. Mea kom ac fahk keim sifacna? Enenu kut in us sie top folokla nu yorolos su supwekutme.”
23 ἔφη Ἐγὼ φωνὴ βοῶντος ἐν τῇ ἐρήμῳ Εὐθύνατε τὴν ὁδὸν Κυρίου, καθὼς εἶπεν Ἡσαΐας ὁ προφήτης.
John el topuk ke kas ma mwet palu Isaiah el simusla: “Nga pa ‘pusren sie su wowoyak yen mwesis: Oru sie innek suwohs nu sin Leum elan fahsr kac!’”
24 Καὶ ἀπεσταλμένοι ἦσαν ἐκ τῶν Φαρισαίων.
Na mwet utuk kas ma supweyukla sin mwet Pharisee,
25 καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν καὶ εἶπαν αὐτῷ Τί οὖν βαπτίζεις εἰ σὺ οὐκ εἶ ὁ Χριστὸς οὐδὲ Ἡλείας οὐδὲ ὁ προφήτης;
elos siyuk sel, “Fin tia kom pa Christ ku Elijah ku Mwet Palu sac, efu ku kom baptaisi mwet uh?”
26 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰωάνης λέγων Ἐγὼ βαπτίζω ἐν ὕδατι· μέσος ὑμῶν στήκει ὃν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε,
John el topuk ac fahk, “Nga baptais ke kof, tusruktu oasr sie su muta inmasrlowos su kowos tiana akilen.
27 ὁ ὀπίσω μου ἐρχόμενος, οὗ οὐκ εἰμὶ ἐγὼ ἄξιος ἵνα λύσω αὐτοῦ τὸν ἱμάντα τοῦ ὑποδήματος.
El tuku tukuk, tusruktu nga kupansuwol in tulala ah losyen fahluk lal.”
28 Ταῦτα ἐν Βηθανίᾳ ἐγένετο πέραν τοῦ Ἰορδάνου, ὅπου ἦν ὁ Ἰωάνης βαπτίζων.
Ma inge nukewa sikyak in acn se pangpang Bethany, ma oan kutulap in Infacl Jordan, yen John el orek baptais we.
29 Τῇ ἐπαύριον βλέπει τὸν Ἰησοῦν ἐρχόμενον πρὸς αὐτόν, καὶ λέγει Ἴδε ὁ Ἀμνὸς τοῦ Θεοῦ ὁ αἴρων τὴν ἁμαρτίαν τοῦ κόσμου.
Len se toko ah, John el liyalak Jesus ke el tuku nu yorol, ac el fahk, “Liye, Lamb nutin God pa ingo, su eela ma koluk lun faclu!
30 οὗτός ἐστιν ὑπὲρ οὗ ἐγὼ εἶπον Ὀπίσω μου ἔρχεται ἀνὴρ ὃς ἔμπροσθέν μου γέγονεν, ὅτι πρῶτός μου ἦν.
Pa inge el su nga tuh kaskas kac ke nga fahk, ‘Mwet se ac tuku tukuk, tusruktu el fulat likiyu, mweyen el nuna oasr meet liki nga tuh isusla.’
31 κἀγὼ οὐκ ᾔδειν αὐτόν, ἀλλ’ ἵνα φανερωθῇ τῷ Ἰσραὴλ, διὰ τοῦτο ἦλθον ἐγὼ ἐν ὕδατι βαπτίζων.
Nga tuh tiana etu lah su el, tusruktu nga tuku baptaisi mwet ke kof in fahkulak nu sin mwet Israel.”
32 Καὶ ἐμαρτύρησεν Ἰωάνης λέγων ὅτι Τεθέαμαι τὸ Πνεῦμα καταβαῖνον ὡς περιστερὰν ἐξ οὐρανοῦ, καὶ ἔμεινεν ἐπ’ αὐτόν.
Ac John el fahkak pac ouinge, “Nga sifacna liye ke Ngun oatui oana sie wuleoa inkusrao me, ac oan facl.
33 κἀγὼ οὐκ ᾔδειν αὐτόν, ἀλλ’ ὁ πέμψας με βαπτίζειν ἐν ὕδατι ἐκεῖνός μοι εἶπεν Ἐφ’ ὃν ἂν ἴδῃς τὸ Πνεῦμα καταβαῖνον καὶ μένον ἐπ’ αὐτόν, οὗτός ἐστιν ὁ βαπτίζων ἐν Πνεύματι Ἁγίῳ.
Nga srakna tia etu lah el pa mwet sac, a God, su supweyume in baptais ke kof, El fahk nu sik, ‘Kom fah liye Ngun oatui ac oan fin sie mwet. El pa mwet se ma ac baptais ke Ngun Mutal.’”
34 κἀγὼ ἑώρακα, καὶ μεμαρτύρηκα ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ.
Na John el fahk, “Nga liye tari, ac nga fahk nu suwos lah el pa Wen nutin God.”
35 Τῇ ἐπαύριον πάλιν εἱστήκει ὁ Ἰωάνης καὶ ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ δύο,
In len se toko ah, John el sifilpa tu insac, wi luo sin mwet tuma lutlut lal.
36 καὶ ἐμβλέψας τῷ Ἰησοῦ περιπατοῦντι λέγει Ἴδε ὁ Ἀμνὸς τοῦ Θεοῦ.
El liye ke Jesus el fahsryak, na John el fahk, “Pa ingo Lamb nutin God!”
37 καὶ ἤκουσαν οἱ δύο μαθηταὶ αὐτοῦ λαλοῦντος καὶ ἠκολούθησαν τῷ Ἰησοῦ.
Mwet lutlut luo lal eltal lohng ke el fahk ouinge, na eltal fahsr tokol Jesus.
38 στραφεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς καὶ θεασάμενος αὐτοὺς ἀκολουθοῦντας λέγει αὐτοῖς Τί ζητεῖτε; οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ Ῥαββεί, (ὃ λέγεται μεθερμηνευόμενον Διδάσκαλε, ) ποῦ μένεις;
Jesus el tapulla ac liye lah eltal fahsr tokol, ac el siyuk, “Mea komtal suk an?” Na eltal topuk, “Rabbi, kom muta oya?” (Kalmen Rabbi pa “Mwet luti.”)
39 λέγει αὐτοῖς Ἔρχεσθε καὶ ὄψεσθε. ἦλθαν οὖν καὶ εἶδαν ποῦ μένει, καὶ παρ’ αὐτῷ ἔμειναν τὴν ἡμέραν ἐκείνην· ὥρα ἦν ὡς δεκάτη.
Jesus el topuk, “Fahsru liye.” (In pacl sac ac ao akosr ma ke tafun len tok.) Ouinge eltal welul som ac liye yen el muta we, ac mutana yorol nwe ke ekela.
40 Ἦν Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς Σίμωνος Πέτρου εἷς ἐκ τῶν δύο τῶν ἀκουσάντων παρὰ Ἰωάνου καὶ ἀκολουθησάντων αὐτῷ·
Sie seltal pa Andrew, ma lel Simon Peter.
41 εὑρίσκει οὗτος πρῶτον τὸν ἀδελφὸν τὸν ἴδιον Σίμωνα καὶ λέγει αὐτῷ Εὑρήκαμεν τὸν Μεσσίαν (ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον Χριστός).
El sa na konalak Simon, ma lel, ac fahkang nu sel, “Kut konalak Messiah.” (Kalmen kas se inge pa “Christ.”)
42 ἤγαγεν αὐτὸν πρὸς τὸν Ἰησοῦν. ἐμβλέψας αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν Σὺ εἶ Σίμων ὁ υἱὸς Ἰωάνου, σὺ κληθήσῃ Κηφᾶς (ὃ ἑρμηνεύεται Πέτρος).
Na el pwanulla Simon nu yurin Jesus. Jesus el ngetang nu sel ac fahk, “Kom pa Simon wen natul John, tusruktu ac fah pangpang kom Cephas.” (Ine se inge oapana Peter, ac kalmac pa “eot.”)
43 Τῇ ἐπαύριον ἠθέλησεν ἐξελθεῖν εἰς τὴν Γαλιλαίαν. καὶ εὑρίσκει Φίλιππον. καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς Ἀκολούθει μοι.
Len se tok ah, Jesus el nunkauk elan som nu Galilee. El liyalak Philip ac fahk nu sel, “Fahsru wiyu!”
44 ἦν δὲ ὁ Φίλιππος ἀπὸ Βηθσαϊδά, ἐκ τῆς πόλεως Ἀνδρέου καὶ Πέτρου.
(Philip el mwet Bethsaida, siti se na ma Andrew ac Peter muta pac we.)
45 εὑρίσκει Φίλιππος τὸν Ναθαναὴλ καὶ λέγει αὐτῷ Ὃν ἔγραψεν Μωϋσῆς ἐν τῷ νόμῳ καὶ οἱ προφῆται εὑρήκαμεν, Ἰησοῦν υἱὸν τοῦ Ἰωσὴφ τὸν ἀπὸ Ναζαρέτ.
Philip el konalak Nathanael ac fahk nu sel, “Kut konauk mwet se ma Moses el sim kacl in book in Ma Sap, oayapa su mwet palu simusla kacl. El pa Jesus, wen natul Joseph, mwet Nazareth.”
46 καὶ εἶπεν αὐτῷ Ναθαναήλ Ἐκ Ναζαρὲτ δύναταί τι ἀγαθὸν εἶναι; λέγει αὐτῷ ὁ Φίλιππος Ἔρχου καὶ ἴδε.
Na Nathanael el siyuk, “Ya oasr ma wo ku in tuku Nazareth me?” Philip el fahk, “Fahsru ac liye.”
47 εἶδεν Ἰησοῦς τὸν Ναθαναὴλ ἐρχόμενον πρὸς αὐτὸν καὶ λέγει περὶ αὐτοῦ Ἴδε ἀληθῶς Ἰσραηλείτης, ἐν ᾧ δόλος οὐκ ἔστιν.
Ke Jesus el liyal Nathanael lah el fahsr nu yorol, el kaskas kacl ac fahk, “Mwet Israel na pwaye se pa inge. Wangin ma sufal in el!”
48 λέγει αὐτῷ Ναθαναήλ Πόθεν με γινώσκεις; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ Πρὸ τοῦ σε Φίλιππον φωνῆσαι ὄντα ὑπὸ τὴν συκῆν εἶδόν σε.
Nathanael el siyuk sel, “Kom ku eteyu?” Ac Jesus el fahk, “Nga liye kom ke kom muta ye sak fig soko, meet liki Philip el pangon kom ah.”
49 ἀπεκρίθη αὐτῷ Ναθαναήλ Ῥαββεί, σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ, σὺ Βασιλεὺς εἶ τοῦ Ἰσραήλ.
Na Nathanael el fahk, “Mwet Luti, kom Wen nutin God! Kom Tokosra lun Israel!”
50 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ Ὅτι εἶπόν σοι ὅτι εἶδόν σε ὑποκάτω τῆς συκῆς, πιστεύεις; μείζω τούτων ὄψῃ.
Jesus el fahk nu sel, “Ya kom lulalfongi mweyen na nga fahkot lah nga liye kom ye sak fig soko ah? Kom ac fah liye ma yohk liki ma inge!”
51 καὶ λέγει αὐτῷ Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὄψεσθε τὸν οὐρανὸν ἀνεῳγότα καὶ τοὺς ἀγγέλους τοῦ Θεοῦ ἀναβαίνοντας καὶ καταβαίνοντας ἐπὶ τὸν Υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου.
Ac el fahk nu selos, “Nga fahk na pwaye nu suwos: kowos ac fah liye kusrao ikakelik, ac lipufan lun God sowak ac oatui nu fin Wen nutin Mwet.”

< Κατα Ιωαννην 1 >