< Κατα Λουκαν 8 >

1 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ καθεξῆς καὶ αὐτὸς διώδευε κατὰ πόλιν καὶ κώμην κηρύσσων καὶ εὐαγγελιζόμενος τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ, καὶ οἱ δώδεκα σὺν αὐτῷ,
Musule aachiindi Jesu wakeenda muzisi amumyuunzi kayabukambawuka akwaamba makani mabotu aatala abwaami bwa Leza. Balikumi ababili bakali antoomwe anguwe,
2 καὶ γυναῖκές τινες αἳ ἦσαν τεθεραπευμέναι ἀπὸ [νόσων καὶ μαστίγων καὶ] πνευμάτων πονηρῶν καὶ ἀσθενειῶν, Μαρία ἡ καλουμένη Μαγδαληνή, ἀφ᾽ ἧς δαιμόνια ἑπτὰ ἐξεληλύθει,
alubo bakali aamwi awumwi mwanakazi wakaponesegwa kuzwa kumyuuya mibi akuzilwazi. Meli wakalikutegwa Magadalini ooyo wakaponesegwa kuzwa kuma dayimona ali musanu aabili;
3 καὶ Ἰωάννα γυνὴ Χουζᾶ ἐπιτρόπου Ἡρῴδου, καὶ Σουσάννα καὶ ἕτεραι πολλαί, αἵτινες διηκόνουν αὐτῷ ἀπὸ τῶν ὑπαρχόντων αὐταῖς.
Jowana, mukayintu wa Chuza, mubanzi wa Helodi, Susana abamwi biingi bakalikumusanina, kuzwa kulubono lwabo.
4 Συνιόντος δὲ ὄχλου πολλοῦ καὶ τῶν κατὰ πόλιν ἐπιπορευομένων πρὸς αὐτὸν εἶπε διὰ παραβολῆς·
Lino makamu aabantu naakabungene, bakaza kulinguwe kabazwa mumadolopo asiyene siyene wakabaambila chikozyanisyo.
5 ἐξῆλθεν ὁ σπείρων τοῦ σπεῖραι τὸν σπόρον αὐτοῦ. καὶ ἐν τῷ σπείρειν αὐτὸν ὃ μὲν ἔπεσε παρὰ τὴν ὁδόν, καὶ κατεπατήθη, καὶ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατέφαγεν αὐτό·
“Mulimi wakaya kukubyala mbuto zyakwe, awo kalikubyala imwi yakawida munzila yalyatwa aamawulu abantu atuyuni twakujulu twakiilya.
6 καὶ ἕτερον ἔπεσεν ἐπὶ τὴν πέτραν, καὶ φυὲν ἐξηράνθη διὰ τὸ μὴ ἔχειν ἰκμάδα·
Imwi yakawida aabwe, yakamena chakufwambaana, mpawo yakanyana, nkaambo teyakalikwe kuteta aansi.
7 καὶ ἕτερον ἔπεσεν ἐν μέσῳ τῶν ἀκανθῶν, καὶ συμφυεῖσαι αἱ ἄκανθαι ἀπέπνιξαν αὐτό.
Imwi yakawida mumaamvwa, mpawo maamvwa akakomena aamwi ambuto mpawo akiiyasa mbuto.
8 καὶ ἕτερον ἔπεσεν εἰς τὴν γῆν τὴν ἀγαθήν, καὶ φυὲν ἐποίησε καρπὸν ἑκατονταπλασίονα. ταῦτα λέγων ἐφώνει· ὁ ἔχων ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.
Pesi imwi yakawida mumuse mubotu mpawo yakazyala michelo yakali abana biinda mwaanda.” Jesu nakaamana kwamba eezi zintu, wakoompola wati, “Ooyo uulamatwi aakumvwa, ngamvwe.”
9 Ἐπηρώτων δὲ αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ λέγοντες· τίς εἴη ἡ παραβολὴ αὕτη;
Basikwiiya bakwe bakabuzya kuti chaambayi chikozyanisio eechi.
10 ὁ δὲ εἶπεν· ὑμῖν δέδοται γνῶναι τὰ μυστήρια τῆς βασιλείας τοῦ Θεοῦ, τοῖς δὲ λοιποῖς ἐν παραβολαῖς, ἵνα βλέποντες μὴ βλέπωσι καὶ ἀκούοντες μὴ συνιῶσιν.
Wakati, “Luzibo lwansiswa zya Leza lulipedwe kulindinywe, pesi kulibamwi ndaambula muzikozyanisyo, nkaambo 'balabona pesi tababonesesyi, mpawo balamvwa pesi balakonzya kutamvwisisisya.'
11 ἔστι δὲ αὕτη ἡ παραβολή· ὁ σπόρος ἐστὶν ὁ λόγος τοῦ Θεοῦ·
Lino nchechi chaamba chikomzyanisyo eechi: mbuto ndijwi lya Leza.
12 οἱ δὲ παρὰ τὴν ὁδόν εἰσιν οἱ ἀκούσαντες, εἶτα ἔρχεται ὁ διάβολος καὶ αἴρει τὸν λόγον ἀπὸ τῆς καρδίας αὐτῶν, ἵνα μὴ πιστεύσαντες σωθῶσιν.
Aabo bali munzila mbaabo bamvwa, pesi dyabbulosi wasika wabweza jwi kuzwa mumyoyo yabo, kuchitila kuti tabasyomi akufutulwa.
13 οἱ δὲ ἐπὶ τῆς πέτρας οἳ ὅταν ἀκούσωσι, μετὰ χαρᾶς δέχονται τὸν λόγον, καὶ οὗτοι ῥίζαν οὐκ ἔχουσιν, οἳ πρὸς καιρὸν πιστεύουσι καὶ ἐν καιρῷ πειρασμοῦ ἀφίστανται.
Mpawo aabo bali aabbwe mbaabo, banga balimvwa jwi, balalimvwa chakukondwa. Pesi tabakwe miyanda; balasyoma kwakayindi kaniini mpawo muchiindi chamasunko balawida aansi.
14 τὸ δὲ εἰς τὰς ἀκάνθας πεσόν, οὗτοί εἰσιν οἱ ἀκούσαντες, καὶ ὑπὸ μεριμνῶν καὶ πλούτου καὶ ἡδονῶν τοῦ βίου πορευόμενοι συμπνίγονται καὶ οὐ τελεσφοροῦσι.
Mmbuto yakawida mumaamvwa mbantu banga balimvwa jwi, pesi nibeenda mnzila zyabo, balayaswa azintu zyenyika abuvubi antoomwe abubotu bwabuumi oobu, alimwi michelo yabo tiikomeni pe.
15 τὸ δὲ ἐν τῇ καλῇ γῇ, οὗτοί εἰσιν οἵτινες ἐν καρδίᾳ καλῇ καὶ ἀγαθῇ ἀκούσαντες τὸν λόγον κατέχουσι καὶ καρποφοροῦσιν ἐν ὑπομονῇ.
Pesi imbuto yakawida mumuse mubotu, aaba mbaabo, bamvwa jwi amoyo wachoonzyo alusyomo, balalijata akuzyala michelo kabali alukakatizyo
16 Οὐδεὶς δὲ λύχνον ἅψας καλύπτει αὐτὸν σκεύει ἢ ὑποκάτω κλίνης τίθησιν, ἀλλ᾽ ἐπὶ λυχνίας ἐπιτίθησιν, ἵνα οἱ εἰσπορευόμενοι βλέπωσι τὸ φῶς.
Lino, taakwe, uunga nadomeka lampi wali vumba achisuwo mna kulibika smuchinkuma. Ulalibika aachibikilo chalampi kuchitila kuti limunikile boonse banjila mung'anda, kuti babone mumuni.
17 οὐ γάρ ἐστι κρυπτὸν ὃ οὐ φανερὸν γενήσεται, οὐδὲ ἀπόκρυφον ὃ οὐ γνωσθήσεται καὶ εἰς φανερὸν ἔλθῃ.
Nkaambo tachiwo pe chisisikene chitakaleke kuzibwa, nikuba nsiswa iitakaleke kuzibwa mumuni wazoosika.
18 βλέπετε οὖν πῶς ἀκούετε· ὃς γὰρ ἐὰν ἔχῃ, δοθήσεται αὐτῷ, καὶ ὃς ἐὰν μὴ ἔχῃ, καὶ ὃ δοκεῖ ἔχειν ἀρθήσεται ἀπ᾽ αὐτοῦ.
Aboobo amuswiilizye kabotu nkaambo ooyo uula nchajisi uyooyungizigwa, pesi ooyo uutakwe nchajisi nikuba eezyo nzyayeeya kuti ulijisi uyoonyanzigwa.”
19 Παρεγένοντο δὲ πρὸς αὐτὸν ἡ μήτηρ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, καὶ οὐκ ἠδύναντο συντυχεῖν αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον.
Mpawo banyina abakwabo bakasika kuli nguwe, pesi taakwe nibakamuswena afwiifwi pe nkaambo kamakamu miingi.
20 καὶ ἀπηγγέλη αὐτῷ λεγόντων· ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἑστήκασιν ἔξω ἰδεῖν σε θέλοντες.
Bakamwaambila kuti, “Banyoko abakwanu, baliimvwi aanze bayanda kukubona.”
21 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπε πρὸς αὐτούς· μήτηρ μου καὶ ἀδελφοί μου οὗτοί εἰσιν οἱ τὸν λόγον τοῦ Θεοῦ ἀκούοντες καὶ ποιοῦντες αὐτόν.
Pesi Jesu wakavwiila wati kuli mbabo, “Baamba abakwesu mbaabo bamvwa jwi lya Leza akulichita.”
22 Καὶ ἐγένετο ἐν μιᾷ τῶν ἡμερῶν καὶ αὐτὸς ἐνέβη εἰς πλοῖον καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, καὶ εἶπε πρὸς αὐτούς· διέλθωμεν εἰς τὸ πέραν τῆς λίμνης· καὶ ἀνήχθησαν.
Lino bumwi buzuba wakanjila mubwaato abasikwiiya bakwe, mpawo wakati kulimbabo. “Atuye kulilimbi bbazu lya lwizi.” Bakayamba.
23 πλεόντων δὲ αὐτῶν ἀφύπνωσε. καὶ κατέβη λαῖλαψ ἀνέμου εἰς τὴν λίμνην, καὶ συνεπληροῦντο καὶ ἐκινδύνευον.
Kabachiyabuyamba, wakawona. Imvula mpati ilaaguwo yakasika aatala alwizi, bwaato bwabo bwakatalika kunjila maanzi alimwi bakali baba mubuyumuyumu.
24 προσελθόντες δὲ διήγειραν αὐτὸν λέγοντες· ἐπιστάτα ἐπιστάτα, ἀπολλύμεθα! ὁ δὲ ἐγερθεὶς ἐπετίμησε τῷ ἀνέμῳ καὶ τῷ κλύδωνι τοῦ ὕδατος, καὶ ἐπαύσαντο, καὶ ἐγένετο γαλήνη.
Mpawo basikwiiya ba Jesu bakaza kuli nguwe bamusinsimuna bati, “Mwami, Mwami, twaamba kufwa. Wakabuka mpawo wuumuzya guwo amaanzi mpawo kwabatama.
25 εἶπε δὲ αὐτοῖς· ποῦ ἐστιν ἡ πίστις ὑμῶν; φοβηθέντες δὲ ἐθαύμασαν λέγοντες πρὸς ἀλλήλους· τίς ἄρα οὗτός ἐστιν, ὅτι καὶ τοῖς ἀνέμοις ἐπιτάσσει καὶ τῷ ὕδατι, καὶ ὑπακούουσιν αὐτῷ;
Mpawo wakati kuli mbabo, “Luli kuli lusyomo lwanu?” Pesi bakayoowa akugamba, bakabuzyania umwi awumwi kabati, “Ngwani ooyu, iguwo amanzi eelyo zilamuswiilizya?”
26 Καὶ κατέπλευσεν εἰς τὴν χώραν τῶν Γαδαρηνῶν, ἥτις ἐστὶν ἀντίπερα τῆς Γαλιλαίας.
Bakayamba bakusika kuchisi cha Gelasensi, chili miutala eeliya alwizi lwa Galili.
27 ἐξελθόντι δὲ αὐτῷ ἐπὶ τὴν γῆν ὑπήντησεν αὐτῷ ἀνήρ τις ἐκ τῆς πόλεως, ὃς εἶχε δαιμόνια ἐκ χρόνων ἱκανῶν, καὶ ἱμάτιον οὐκ ἐνεδιδύσκετο καὶ ἐν οἰκίᾳ οὐκ ἔμενεν, ἀλλ᾽ ἐν τοῖς μνήμασιν.
Lino Jesu naakalyata aanyika wakaswaana umwi mwaalumi wakali aama dimoni. Wakali waba achiindi chilamfu katakwe naakazwete zigogo pe, alubo teensi wakali kukkala mung'anda pesi wakali kukkala kuzyuumbwe.
28 ἰδὼν δὲ τὸν Ἰησοῦν καὶ ἀνακράξας προσέπεσεν αὐτῷ καὶ φωνῇ μεγάλῃ εἶπε· τί ἐμοὶ καὶ σοί, Ἰησοῦ, υἱὲ τοῦ Θεοῦ τοῦ ὑψίστου; δέομαί σου, μή με βασανίσῃς.
Aawo naakabona Jesu waka kwiila akuwida munsi lakwe wati kulinguwe ajwi pati, “Uli aamakanze nzi andime, Jesu mwana wa Leza uusumpukide loko? Ndakukumbila utandipenzyi.”
29 παρήγγειλε γὰρ τῷ πνεύματι τῷ ἀκαθάρτῳ ἐξελθεῖν ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου. πολλοῖς γὰρ χρόνοις συνηρπάκει αὐτόν, καὶ ἐδεσμεῖτο ἁλύσεσι καὶ πέδαις φυλασσόμενος, καὶ διαρρήσσων τὰ δεσμὰ ἠλαύνετο ὑπὸ τοῦ δαίμονος εἰς τὰς ἐρήμους.
Nkaambo Jesu wakali walayilila muuya mubi kuti uzwe mumuntu. Nkaambo wakali wamupenzya kwachiindi chilamfu, nikuba wakuli kunoonga waangwa nsimbi anketani, wakalikuzidunsula alimwi wakalikunoonga wazulwidwa amuuya ooyo kuya mulusaka.
30 ἐπηρώτησε δὲ αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς λέγων· τί σοί ἐστιν ὄνομα; ὁ δὲ εἶπε· λεγεών· ὅτι δαιμόνια πολλὰ εἰσῆλθεν εἰς αὐτόν·
Mpawo Jesu wakamubuzya wati, “Nduweni zina lyako?” Wakasandula wati, “Ligiyoni,” nkaambo bakali biingi badayimona bakamunjide.
31 καὶ παρεκάλει αὐτὸν ἵνα μὴ ἐπιτάξῃ αὐτοῖς εἰς τὴν ἄβυσσον ἀπελθεῖν. (Abyssos g12)
Aawo bakali kumukumbila kuti atabatandili mumulindi uutagoli. (Abyssos g12)
32 ἦν δὲ ἐκεῖ ἀγέλη χοίρων ἱκανῶν βοσκομένων ἐν τῷ ὄρει· καὶ παρεκάλουν αὐτὸν ἵνα ἐπιτρέψῃ αὐτοῖς εἰς ἐκείνους εἰσελθεῖν· καὶ ἐπέτρεψεν αὐτοῖς.
Lino butanga bwa ngulube bwakali kuchela munsi aachilundu. Mpawo badayimona aabo bakakumbila kuti banjizigwe mungulube eezyo, mpawo Jesu wakaazumizya.
33 ἐξελθόντα δὲ τὰ δαιμόνια ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου εἰσῆλθον εἰς τοὺς χοίρους, καὶ ὥρμησεν ἡ ἀγέλη κατὰ τοῦ κρημνοῦ εἰς τὴν λίμνην καὶ ἀπεπνίγη.
Madayimona aayo akazwa mumuntu aakunjila mungulube, alimwi ingulube eezyo zyakachijaana zyankunukila mulwizi zyayinkila.
34 ἰδόντες δὲ οἱ βόσκοντες τὸ γεγενημένον ἔφυγον, καὶ ἀπήγγειλαν εἰς τὴν πόλιν καὶ εἰς τοὺς ἀγρούς.
Lino aabo bakali kweembela tanga lya ngulube nibakabona zyakachitika, bakachijanina muguzi bakuluula zakachitika.
35 ἐξῆλθον δὲ ἰδεῖν τὸ γεγονός, καὶ ἦλθον πρὸς τὸν Ἰησοῦν καὶ εὗρον καθήμενον τὸν ἄνθρωπον, ἀφ᾽ οὗ τὰ δαιμόνια ἐξεληλύθει, ἱματισμένον καὶ σωφρονοῦντα παρὰ τοὺς πόδας τοῦ Ἰησοῦ, καὶ ἐφοβήθησαν.
Mpawo bantu biingi bakasika kuti bazobone zyakachitika, mpawo bakasika kuli Jesu bazojana kuli mwaalumi ooyo kuli nguwe badyabbulosi nkubaka tandwa. Walkalikkede munsi lya Jesu, kazwete alimwi kali waba amaanu kalikabotu mpawo bakayoowa.
36 ἀπήγγειλαν δὲ αὐτοῖς οἱ ἰδόντες πῶς ἐσώθη ὁ δαιμονισθείς.
Lino aabo bakazibona zyakachitika bakababuzya mbuzyakachitika zyakuponesegwa kwa mwaalumi wakali aaba dayimona mbaakaponesegwa.
37 καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν ἅπαν τὸ πλῆθος τῆς περιχώρου τῶν Γαδαρηνῶν ἀπελθεῖν ἀπ᾽ αὐτῶν, ὅτι φόβῳ μεγάλῳ συνείχοντο. αὐτὸς δὲ ἐμβὰς εἰς τὸ πλοῖον ὑπέστρεψεν.
Lino bantu bamu Gerasensi bakakumbila Jesu kuti azwe kuli mbabo, nkaambo obakali baba aakuyowa kupati. Aboobo wakaknjila mubwaato kuti basangune kuyamba babweede.
38 ἐδέετο δὲ αὐτοῦ ὁ ἀνήρ, ἀφ᾽ οὗ ἐξεληλύθει τὰ δαιμόνια, εἶναι σὺν αὐτῷ· ἀπέλυσε δὲ αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς λέγων·
Mwaalumi ooyu wakagwisigwa ba dyabbulosi wakakumbila Jesu kuti bayinke aamwi, pesi Jesu wakamukakila wati,
39 ὑπόστρεφε εἰς τὸν οἶκόν σου καὶ διηγοῦ ὅσα ἐποίησέ σοι ὁ Θεός. καὶ ἀπῆλθε καθ᾽ ὅλην τὴν πόλιν κηρύσσων ὅσα ἐποίησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς.
“Bweeda kumunzi wako ukabaambile zyoonse Leza nzyakuchitila.” Ooyu mwaalumi wakayinka kayobwaamba mudolopo lyoomnse aatala anzyakamuchitila Jesu.
40 Ἐγένετο δὲ ἐν τῷ ὑποστρέψαι τὸν Ἰησοῦν ἀπεδέξατο αὐτὸν ὁ ὄχλος· ἦσαν γὰρ πάντες προσδοκῶντες αὐτόν.
Lino Jesu nakabweeda, makamu akamutambula nkaambo bakali kumulangila.
41 καὶ ἰδοὺ ἦλθεν ἀνὴρ ᾧ ὄνομα Ἰάειρος, καὶ αὐτὸς ἄρχων τῆς συναγωγῆς ὑπῆρχε· καὶ πεσὼν παρὰ τοὺς πόδας τοῦ Ἰησοῦ παρεκάλει αὐτὸν εἰσελθεῖν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ,
Amubone umwi mwaalumi uutegwa Jayilasi wakali uumwi wabeendelezi bachikombelo, wakasika wawida kumawulu aa Jesu mpawo wamukumbila kuti ayinke kung'anda yakwe,
42 ὅτι θυγάτηρ μονογενὴς ἦν αὐτῷ ὡς ἐτῶν δώδεκα, καὶ αὕτη ἀπέθνησκεν. Ἐν δὲ τῷ ὑπάγειν αὐτὸν οἱ ὄχλοι συνέπνιγον αὐτόν.
nkaambo mwanakwe uzyedwe alikke, musimbi wakali amyaaka yakachibe kkumi ayibili wakali waamba kufwa. Awo Jesu nakali munzila kuya nkuko, makamu makamu aabantu akamuzyunguluka chaku syankana.
43 καὶ γυνὴ οὖσα ἐν ῥύσει αἵματος ἀπὸ ἐτῶν δώδεκα, ἥτις ἰατροῖς προσαναλώσασα ὅλον τὸν βίον οὐκ ἴσχυσεν ὑπ᾽ οὐδενὸς θεραπευθῆναι,
Lino aawo kwakaliwo mwanakazi wakali kuzwa gazi kwamyaaka iilikumi ayibili mpawo wakabelesya mali yakwe yoonse kuzibbadela, pesi taakwe naakapona pe.
44 προσελθοῦσα ὄπισθεν ἥψατο τοῦ κρασπέδου τοῦ ἱματίου αὐτοῦ, καὶ παραχρῆμα ἔστη ἡ ῥύσις τοῦ αἵματος αὐτῆς.
Wakasika kusule lya Jesu mpawo wakajata lupipito lwa jansi lyakwe, mpawo aawo gazi lyakayimikila kuzwa.
45 καὶ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς· τίς ὁ ἁψάμενός μου; ἀρνουμένων δὲ πάντων εἶπεν ὁ Πέτρος καὶ οἱ σὺν αὐτῷ· ἐπιστάτα, οἱ ὄχλοι συνέχουσί σε καὶ ἀποθλίβουσι, καὶ λέγεις τίς ὁ ἁψάμενός μου;
Jesu wakati, “Ngwani wandi guma?” Boonse nibakakazya Pita wakati, “Makamu makamu aabantu alikuzyungulukide alimwi akusyankania.”
46 ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν· ἥψατό μού τις· ἐγὼ γὰρ ἔγνων δύναμιν ἐξελθοῦσαν ἀπ᾽ ἐμοῦ.
Pesi Jesu wakati, “Mpali wandiguma nkaambo ndaziba kuti inguzu zyazwa mulindime.”
47 ἰδοῦσα δὲ ἡ γυνὴ ὅτι οὐκ ἔλαθε, τρέμουσα ἦλθε καὶ προσπεσοῦσα αὐτῷ δι᾽ ἣν αἰτίαν ἥψατο αὐτοῦ ἀπήγγειλεν αὐτῷ ἐνώπιον παντὸς τοῦ λαοῦ, καὶ ὡς ἰάθη παραχρῆμα.
Lino mwanakazi ooyo naakabona kuti takuyubiki wakaza ulakankamba akuwida ansi kunembo lyakwe. Wakalungununa kunembo lyabantu boonse nchaakamugumina akuponesegwa nkwaakachita mpawo aawo.
48 ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ· θάρσει, θύγατερ, ἡ πίστις σου σέσωκέ σε· πορεύου εἰς εἰρήνην.
Mpawo wakati kuli nguwe “Mwanangu, lusyomo lwako lwakufutula. Yinka muluumuno.”
49 Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἔρχεταί τις παρὰ τοῦ ἀρχισυναγώγου λέγων αὐτῷ ὅτι τέθνηκεν ἡ θυγάτηρ σου· μὴ σκύλλε τὸν διδάσκαλον.
Naakachili kwaambula, umwi wakasika kuzwa kung'anda yamuzuluzi wachikombelo, wati, “Mwana wako wafwa kale. Utachimukatazyi pe muyiisyi.”
50 ὁ δὲ Ἰησοῦς ἀκούσας ἀπεκρίθη αὐτῷ λέγων· μὴ φοβοῦ· μόνον πίστευε, καὶ σωθήσεται.
Pesi Jesu naakamvwa eezi wakasansula Jayilasi wati, “Utayoowi, syoma biyo, mpawo ulaponesegwa.”
51 ἐλθὼν δὲ εἰς τὴν οἰκίαν οὐκ ἀφῆκεν εἰσελθεῖν οὐδένα εἰ μὴ Πέτρον καὶ Ἰωάννην καὶ Ἰάκωβον καὶ τὸν πατέρα τῆς παιδὸς καὶ τὴν μητέρα.
Naakasika kung'anda, taakwe muntu ngwaakazumizya kunjila aawe, kunze kwa Pita a Joni a Jemusi, awisi wamwana abanyina.
52 ἔκλαιον δὲ πάντες καὶ ἐκόπτοντο αὐτήν. ὁ δὲ εἶπε· μὴ κλαίετε· οὐκ ἀπέθανεν, ἀλλὰ καθεύδει.
Lino boonse bakali kuusa akumulila, pesi wakati, “Mutalili pe; tafwide pe ulikoona biya.”
53 καὶ κατεγέλων αὐτοῦ, εἰδότες ὅτι ἀπέθανεν.
Pesi bakamuseka, nkaambo bakalizi kuti ulifwide.
54 αὐτὸς δὲ ἐκβαλὼν ἔξω πάντας καὶ κρατήσας τῆς χειρὸς αὐτῆς ἐφώνησε λέγων· ἡ παῖς, ἐγείρου.
Mpawo wakamujata akuboko akoompolola, wakati, “Yo mwana buka!”
55 καὶ ἐπέστρεψε τὸ πνεῦμα αὐτῆς, καὶ ἀνέστη παραχρῆμα, καὶ διέταξεν αὐτῇ δοθῆναι φαγεῖν.
Muuya wakwe waka boola, mpao aawo wakabuka. wakabalayilila kuti bamupe chakulya.
56 καὶ ἐξέστησαν οἱ γονεῖς αὐτῆς. ὁ δὲ παρήγγειλεν αὐτοῖς μηδενὶ εἰπεῖν τὸ γεγονός.
Bazyali bakwe bakagamba pesi wakabalayilila kuti bataambili muntu achakachitika.

< Κατα Λουκαν 8 >