< Κατα Μαρκον 5 >

1 και ηλθον εις το περαν της θαλασσης εις την χωραν των γαδαρηνων
Jisuh hoi a hnukkâbangnaw teh, tuipui namran lah kaawm e, Kerasen ram dawk a pha awh.
2 και εξελθοντι αυτω εκ του πλοιου ευθεως απηντησεν αυτω εκ των μνημειων ανθρωπος εν πνευματι ακαθαρτω
Hatnavah, Jisuh teh long dawk hoi a kum tahma vah, kakhine muitha ni a man e tami tangkom thung hoi ka tâcawt e ni, Jisuh teh a dawn.
3 ος την κατοικησιν ειχεν εν τοις μνημασιν και ουτε αλυσεσιν ουδεις εδυνατο αυτον δησαι
Ahni teh phuen koevah ao teh apinihai sumbawtarui hoi patenghai katek thai awh hoeh.
4 δια το αυτον πολλακις πεδαις και αλυσεσιν δεδεσθαι και διεσπασθαι υπ αυτου τας αλυσεις και τας πεδας συντετριφθαι και ουδεις αυτον ισχυεν δαμασαι
Ahni teh a khok roi hlong a buet sak awh, sumbawtarui hoi a katek awh eiteh, sumbawtaruinaw soumsoum a tapo teh hlong hai let let a raen teh a mawng nahanelah apinihai bang tet thai awh hoeh.
5 και δια παντος νυκτος και ημερας εν τοις ορεσιν και εν τοις μνημασιν ην κραζων και κατακοπτων εαυτον λιθοις
Karum khodai phuen koe thoseh, mon vah thoseh, a hramki teh amahoima talung kahran hoi patawnae a kâpoe.
6 ιδων δε τον ιησουν απο μακροθεν εδραμεν και προσεκυνησεν αυτω
Ahlanae koehoi Jisuh hah a hmu nah a yawng teh a khok koevah a tabo laihoi,
7 και κραξας φωνη μεγαλη ειπεν τι εμοι και σοι ιησου υιε του θεου του υψιστου ορκιζω σε τον θεον μη με βασανισης
ka lentoe poung e Cathut Capa Jisuh, nang teh kai hoi bang mouh na kâkuet. Kai na rektap hoeh nahanlah Cathut min lahoi pahrennae ka hei telah a hramki laihoi a dei.
8 ελεγεν γαρ αυτω εξελθε το πνευμα το ακαθαρτον εκ του ανθρωπου
Hete lawk a deingainae teh, Jisuh ni kakhine muitha, tami thung hoi tâcawt telah a dei pouh toung dawk doeh.
9 και επηρωτα αυτον τι σοι ονομα και απεκριθη λεγων λεγεων ονομα μοι οτι πολλοι εσμεν
Jisuh ni na min apimaw telah a pacei nah, kaie ka min teh ransahupui atipouh.
10 και παρεκαλει αυτον πολλα ινα μη αυτους αποστειλη εξω της χωρας
Hote ram dawk hoi alouklah pâlei hoeh nahan ngaithoumnae thouk a kâhei awh.
11 ην δε εκει προς τω ορει αγελη χοιρων μεγαλη βοσκομενη
Hote hmuen koe mon vah vok moikapap rawca a ca awh.
12 και παρεκαλεσαν αυτον παντες οι δαιμονες λεγοντες πεμψον ημας εις τους χοιρους ινα εις αυτους εισελθωμεν
Muitha kathoutnaw ni hote voknaw thung na kâen sak loe titeh a kahei awh.
13 και επετρεψεν αυτοις ευθεως ο ιησους και εξελθοντα τα πνευματα τα ακαθαρτα εισηλθον εις τους χοιρους και ωρμησεν η αγελη κατα του κρημνου εις την θαλασσαν ησαν δε ως δισχιλιοι και επνιγοντο εν τη θαλασση
Jisuh ni kâ tang a poe teh kakhine muithanaw a tâco teh, vok 2,000 tabang e thungvah a kâen awh. Voknaw teh pango dawk a tâto awh teh, tuipui dawk koung a kâphum awh teh koung a due awh.
14 οι δε βοσκοντες τους χοιρους εφυγον και ανηγγειλαν εις την πολιν και εις τους αγρους και εξηλθον ιδειν τι εστιν το γεγονος
Vok ka khoumnaw ni khopui hoi khote totouh, hote kong a dei awh dawkvah, tami moikapapnaw ni hote khet hanelah a tho awh.
15 και ερχονται προς τον ιησουν και θεωρουσιν τον δαιμονιζομενον καθημενον και ιματισμενον και σωφρονουντα τον εσχηκοτα τον λεγεωνα και εφοβηθησαν
Jisuh koe a tho awh nah, kahraikathout ransahupui ni a man e tami teh hni a kâkhu teh a lung kacailah a tahung e hah a hmu awh navah, a taki awh.
16 διηγησαντο δε αυτοις οι ιδοντες πως εγενετο τω δαιμονιζομενω και περι των χοιρων
Hote tami hoi voknaw koe bangtelamaw ao tie kahmawtnaw ni alouke taminaw koe patuen a dei pouh awh.
17 και ηρξαντο παρακαλειν αυτον απελθειν απο των οριων αυτων
Hatdawkvah, Jisuh koe kaimae ram dawk hoi tâcawt leih telah atipouh awh.
18 και εμβαντος αυτου εις το πλοιον παρεκαλει αυτον ο δαιμονισθεις ινα η μετ αυτου
Jisuh teh long dawk a kâen nah, kahrai kathoutnaw pâlei pouh e tami ni, kai hai nang koe kâbang van han telah a kâhei.
19 ο δε ιησους ουκ αφηκεν αυτον αλλα λεγει αυτω υπαγε εις τον οικον σου προς τους σους και αναγγειλον αυτοις οσα σοι ο κυριος πεποιηκεν και ηλεησεν σε
Hatei, Jisuh ni pasoung hoeh. Nang teh nama im vah cet nateh na imthungkhunaw koevah Cathut ni banghloimaw nang koe pahrennae hoi hawinae a sak e hah dei pouh lah atipouh.
20 και απηλθεν και ηρξατο κηρυσσειν εν τη δεκαπολει οσα εποιησεν αυτω ο ιησους και παντες εθαυμαζον
Hathnukkhu vah ahni ni Dekkapolis ram dawk Jisuh ni a lathueng a sak e naw pueng a dei teh taminaw a kângairu awh.
21 και διαπερασαντος του ιησου εν τω πλοιω παλιν εις το περαν συνηχθη οχλος πολυς επ αυτον και ην παρα την θαλασσαν
Jisuh teh namran lah a cei teh hawvah ao nah, taminaw Jisuh koe a kamkhueng awh.
22 και ιδου ερχεται εις των αρχισυναγωγων ονοματι ιαειρος και ιδων αυτον πιπτει προς τους ποδας αυτου
Hatnavah Sinakok ka uk e Jairus, Jisuh koe a tho, ama a hmu nah a khok koe a tabo teh,
23 και παρεκαλει αυτον πολλα λεγων οτι το θυγατριον μου εσχατως εχει ινα ελθων επιθης αυτη τας χειρας οπως σωθη και ζησεται
ka canu teh meimei a due toe. Bout a dam nahanlah tho nateh avan na kut toung pouh haw, telah a kâhei.
24 και απηλθεν μετ αυτου και ηκολουθει αυτω οχλος πολυς και συνεθλιβον αυτον
Hatdawkvah Jisuh teh Jairus im reirei a cei roi nah tami moikapap ni a kâbang awh teh, Bawipa a kâbet awh.
25 και γυνη τις ουσα εν ρυσει αιματος ετη δωδεκα
Hatnavah, a kum hlaikahni touh thung a thi ka kui e napui hateh,
26 και πολλα παθουσα υπο πολλων ιατρων και δαπανησασα τα παρ αυτης παντα και μηδεν ωφεληθεισα αλλα μαλλον εις το χειρον ελθουσα
A dam thai nahanlah tâsibawinaw koe a tawn e hnopai pueng koung a takhawk teh, kum moikasaw a kâsat sak ei, dam laipalah hoehoe a pataw.
27 ακουσασα περι του ιησου ελθουσα εν τω οχλω οπισθεν ηψατο του ιματιου αυτου
Jisuh e kamthang a thai nah, a hni pawi ka tek pawiteh ka dam han doeh telah a titeh,
28 ελεγεν γαρ οτι καν των ιματιων αυτου αψωμαι σωθησομαι
tami umsali vah, a hnukkhu lahoi a tho teh, Jisuh e a hni pawi dek a tek pouh.
29 και ευθεως εξηρανθη η πηγη του αιματος αυτης και εγνω τω σωματι οτι ιαται απο της μαστιγος
A tek tahma vah a thikui e a khap teh, a patawnae a dam e hah amae a takthai dawk a kâpanue.
30 και ευθεως ο ιησους επιγνους εν εαυτω την εξ αυτου δυναμιν εξελθουσαν επιστραφεις εν τω οχλω ελεγεν τις μου ηψατο των ιματιων
Jisuh ni a bahu a tâco e tang a panue nah rangpuinaw koe lah a kamlang teh, apimaw ka hni pawi ka tek telah a pacei.
31 και ελεγον αυτω οι μαθηται αυτου βλεπεις τον οχλον συνθλιβοντα σε και λεγεις τις μου ηψατο
A hnukkâbangnaw ni, tamihupui ni na kânep e na hmu nahlangva, kai apimaw na katek khuet na ti vaw telah atipouh awh.
32 και περιεβλεπετο ιδειν την τουτο ποιησασαν
Hatei, Jisuh ni apimaw na ka tek tie hah a hmu han a ngai dawkvah yuengyoe a khet.
33 η δε γυνη φοβηθεισα και τρεμουσα ειδυια ο γεγονεν επ αυτη ηλθεν και προσεπεσεν αυτω και ειπεν αυτω πασαν την αληθειαν
Hote napui ni a tak dawk bangtelamaw ao tie a kâpanue dawkvah, a taki lawi pâyaw laihoi a hmalah a tabo teh a kâpâpho. Hahoi ahni koe lawkkatang pueng a dei pouh.
34 ο δε ειπεν αυτη θυγατερ η πιστις σου σεσωκεν σε υπαγε εις ειρηνην και ισθι υγιης απο της μαστιγος σου
Hatnavah Jisuh ni, ka canu na yuemnae ni na patawnae a roum sak toe. Lungmawng ca lahoi cet lawih. Na patawnae dawk hoi na hlout toe atipouh.
35 ετι αυτου λαλουντος ερχονται απο του αρχισυναγωγου λεγοντες οτι η θυγατηρ σου απεθανεν τι ετι σκυλλεις τον διδασκαλον
Hote lawk Jisuh ni a dei lahun nah sinakok kaukkung, Jairus im hoi taminaw a tho teh, na canu a due toe, bangkongmaw saya hah boutbout na tarawktakhak vaw, telah a dei pouh awh.
36 ο δε ιησους ευθεως ακουσας τον λογον λαλουμενον λεγει τω αρχισυναγωγω μη φοβου μονον πιστευε
Jisuh ni hote lawk a thai navah, taket hanh, yuemnae buet touh dueng ma tawn haw telah sinakok kaukkung Jairus koe a dei pouh.
37 και ουκ αφηκεν ουδενα αυτω συνακολουθησαι ει μη πετρον και ιακωβον και ιωαννην τον αδελφον ιακωβου
Hahoi, Jisuh teh Piter, Jem hoi Jem e a nawngha Jawhan tinaw douk a hrawi.
38 και ερχεται εις τον οικον του αρχισυναγωγου και θεωρει θορυβον κλαιοντας και αλαλαζοντας πολλα
Sinakok kaukkung Jairus im a pha awh navah taminaw teh ruengrueng ati hoi khuika e a hmu.
39 και εισελθων λεγει αυτοις τι θορυβεισθε και κλαιετε το παιδιον ουκ απεθανεν αλλα καθευδει
Jisuh ni imthungkhu a kâen teh bangkongmaw khuika hoi ruengrueng na ti awh. Hete napui ca heh dout hoeh, ka ip e doeh telah atipouh.
40 και κατεγελων αυτου ο δε εκβαλων παντας παραλαμβανει τον πατερα του παιδιου και την μητερα και τους μετ αυτου και εισπορευεται οπου ην το παιδιον ανακειμενον
Hatnavah, ahnimanaw ni Jisuh teh a panuikhai awh. Hatei, Jisuh ni haw kaawm e naw pueng alawilah koung a hrek teh, a manu hoi a napa, ama ni a hrawi e naw dueng hoi camo aonae koe a kâen awh.
41 και κρατησας της χειρος του παιδιου λεγει αυτη ταλιθα κουμι ο εστιν μεθερμηνευομενον το κορασιον σοι λεγω εγειραι
Napui ca e a kut a kuet pouh teh, Talitha Kumi telah ati. Dei ngainae teh napui ca thaw lei ka ti tinae doeh.
42 και ευθεως ανεστη το κορασιον και περιεπατει ην γαρ ετων δωδεκα και εξεστησαν εκστασει μεγαλη
Telah a dei tahma napui ca ni a thaw teh a cei. Ahni teh kum hlaikahni touh nueng a pha. Ahnimanaw teh a kângairu awh.
43 και διεστειλατο αυτοις πολλα ινα μηδεις γνω τουτο και ειπεν δοθηναι αυτη φαγειν
Jisuh ni hete a kongnaw heh apihai panuek sak awh hanh telah ka patawpoung lah kâ a poe teh, ahni hah ca hane rawca poe awh, atipouh.

< Κατα Μαρκον 5 >