< Κατα Λουκαν 2 >

1 εγενετο δε εν ταις ημεραις εκειναις εξηλθεν δογμα παρα καισαρος αυγουστου απογραφεσθαι πασαν την οικουμενην
Lao esa, leleꞌ Kirenius dadꞌi malangga mana parenda sia Siria, ma mane monaeꞌ, naran Agustus, fee parendaꞌ nae, “Basa atahori mana sia manaparenda Roma koasan musi baliꞌ kambon fo tungga sensus!” Naa fefeun fo manaparenda Roma reken rauinggu nara.
2 αυτη η απογραφη πρωτη εγενετο ηγεμονευοντος της συριας κυρηνιου
3 και επορευοντο παντες απογραφεσθαι εκαστος εις την ιδιαν πολιν
Dadꞌi basa atahori baliꞌ kambon fo tungga sensus.
4 ανεβη δε και ιωσηφ απο της γαλιλαιας εκ πολεως ναζαρετ εις την ιουδαιαν εις πολιν δαυιδ ητις καλειται βηθλεεμ δια το ειναι αυτον εξ οικου και πατριας δαυιδ
Leleꞌ naa, Yusuf leo sia kambo Nazaret sia propinsi Galilea. Ana nae laꞌe ana fetoꞌ sa, naran Maria, de mana henggene basaꞌ ena. Maria ia, mairuꞌ ena. Yusuf naa, mane Daud tititi-nonosin, de musi baliꞌ risiꞌ Betlehem kota Daud sia propinsi Yudea fo tungga sensus. Naa de ruꞌa se lao kota Betlehem reu.
5 απογραψασθαι συν μαριαμ τη μεμνηστευμενη αυτω γυναικι ουση εγκυω
6 εγενετο δε εν τω ειναι αυτους εκει επλησθησαν αι ημεραι του τεκειν αυτην
Leleꞌ ara losa naa ena, Maria fula-fai bobꞌonggin nae losa boe.
7 και ετεκεν τον υιον αυτης τον πρωτοτοκον και εσπαργανωσεν αυτον και ανεκλινεν αυτον εν τη φατνη διοτι ουκ ην αυτοις τοπος εν τω καταλυματι
Te sia naa, ara nda hambu kama sia ume sesebaꞌ sa. De ara risiꞌ lalaet bibꞌi rala. Boe ma ana bꞌonggi Ana ulun, touꞌ. Boe ma ara ralusa E rendiꞌ temeꞌ, ma rasusunggu sia haꞌo rala.
8 και ποιμενες ησαν εν τη χωρα τη αυτη αγραυλουντες και φυλασσοντες φυλακας της νυκτος επι την ποιμνην αυτων
Tetembaꞌ naa, hambu manatadꞌa hira beꞌe ranea bibꞌi lombo nara sia lenuꞌ sia kota a deaꞌ.
9 και ιδου αγγελος κυριου επεστη αυτοις και δοξα κυριου περιελαμψεν αυτους και εφοβηθησαν φοβον μεγαν
Aiboiꞌ ma, ara rita Lamatualain aten mia sorga. Boe ma Lamatuaꞌ manggarelon naronda rereoꞌ se, de ramatau rae mate.
10 και ειπεν αυτοις ο αγγελος μη φοβεισθε ιδου γαρ ευαγγελιζομαι υμιν χαραν μεγαλην ητις εσται παντι τω λαω
Ma ate naa nafadꞌe nae, “Ama afiꞌ mimitau dei! Rena malolole, e! Huu Au uma ufadꞌe hara-lii maloleꞌ sa neu nggi. Basa mana rena hara-liiꞌ ia, ramahoꞌo.
11 οτι ετεχθη υμιν σημερον σωτηρ ος εστιν χριστος κυριος εν πολει δαυιδ
Hara-lii maloleꞌ ia liin taꞌo ia: Faiꞌ ia inaꞌ sa bꞌonggi Kristus, sia Betlehem, mane Daud kotan. Kristus naa, Atahori fo Lamatualain helu-fuli eniꞌ a maꞌahulun. Lamatuaꞌ haitua E nema fo soi-tefa atahori sala-kilu nara! Eni ia, dei fo atahori roꞌe rae, ‘Lamatuaꞌ’, huu Eni mana parenda basaꞌ e!
12 και τουτο υμιν το σημειον ευρησετε βρεφος εσπαργανωμενον κειμενον εν φατνη
Dei fo hei mihine E taꞌo ia: hei mindaa Anadikiꞌ sa nenebꞌonggi feuꞌ mana nelusaꞌ no temeꞌ. Ana sungguꞌ sia haꞌo rala.”
13 και εξαιφνης εγενετο συν τω αγγελω πληθος στρατιας ουρανιου αινουντων τον θεον και λεγοντων
Ana olaꞌ basa ma, aiboiꞌ te, Lamatualain aten hetar mia sorga rema raꞌabꞌue ro E. Boe ma ara koa-kio Lamatualain ma sodꞌa rae,
14 δοξα εν υψιστοις θεω και επι γης ειρηνη εν ανθρωποις ευδοκια
“Hai soꞌu minanaru Lamatualain naran! Eni mana endoꞌ parenda sia lalai narun manaseliꞌ a. Lamatualain nae fee dꞌame neu atahori sia raefafoꞌ, naa tao ralan namahoꞌo!’.
15 και εγενετο ως απηλθον απ αυτων εις τον ουρανον οι αγγελοι και οι ανθρωποι οι ποιμενες ειπον προς αλληλους διελθωμεν δη εως βηθλεεμ και ιδωμεν το ρημα τουτο το γεγονος ο ο κυριος εγνωρισεν ημιν
Basa de, Lamatuaꞌ ate nara baliꞌ sorga reu. Boe ma manatadꞌa naa ra ola-olaꞌ rae, “We! Ata Betlehem teu seꞌu tita Anaꞌ naa dei! Huu Lamatuaꞌ fee haraꞌ neu nggita ena.”
16 και ηλθον σπευσαντες και ανευρον την τε μαριαμ και τον ιωσηφ και το βρεφος κειμενον εν τη φατνη
Boe ma ara lao lai-lai Betlehem reu. De ara randaa ro Maria no Yusuf. Ara o rita Anadiki mana bꞌonggi feuꞌ a mana sungguꞌ sia haꞌo rala.
17 ιδοντες δε διεγνωρισαν περι του ρηματος του λαληθεντος αυτοις περι του παιδιου τουτου
Leleꞌ ara rita Anaꞌ a, ma ara dui rae, “Faꞌra Lamatualain ate nara mia sorga rafadꞌe hai soꞌal Anaꞌ ia ena!” Boe ma ara duꞌi lutuꞌ-leloꞌ losa basa.
18 και παντες οι ακουσαντες εθαυμασαν περι των λαληθεντων υπο των ποιμενων προς αυτους
Basa atahori mana rena manatadꞌa ra dudꞌui nara, mbombooꞌ a.
19 η δε μαριαμ παντα συνετηρει τα ρηματα ταυτα συμβαλλουσα εν τη καρδια αυτης
Te Maria mbedꞌaꞌ basa mana dadꞌiꞌ naa sia ralan. Ma ana dꞌuꞌa-dꞌuꞌa sangga nahine dalaꞌ naa sosoan.
20 και υπεστρεψαν οι ποιμενες δοξαζοντες και αινουντες τον θεον επι πασιν οις ηκουσαν και ειδον καθως ελαληθη προς αυτους
Basa de, manatadꞌa ra baliꞌ risiꞌ bibꞌi lombo nara. Ma ara soꞌu rananaru Lamatualain naran. Roꞌe makasi neu E, huu saa fo ara rena ma ritaꞌ naa, tebꞌe ona saa fo Lamatuaꞌ aten nafadꞌeꞌ a.
21 και οτε επλησθησαν αι ημεραι οκτω του περιτεμειν το παιδιον και εκληθη το ονομα αυτου ιησους το κληθεν υπο του αγγελου προ του συλληφθηναι αυτον εν τη κοιλια
Fai falu, ma ara sunat anadikiꞌ a, tungga baꞌi Musa hohoro-lalanen. De ina-ama nara babꞌae naran ‘Yesus’. Naraꞌ naa, ate mana mia sorga nafadꞌe neu se ena, leleꞌ inan nda feꞌe nairu E sa.
22 και οτε επλησθησαν αι ημεραι του καθαρισμου αυτων κατα τον νομον μωυσεως ανηγαγον αυτον εις ιεροσολυμα παραστησαι τω κυριω
Hambu hohoro-lalaneꞌ sa mia baꞌi Musa nae, ina mana bꞌonggi basa fai haa nulu musi neu tao tungga adꞌat nameu-aoꞌ sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a. Naa fo ara bisa masoꞌ ume hule-oꞌeꞌ a rala reu onaꞌ biasa. Naa de, Yusuf no Maria Yerusalem reu, fo tao tungga adꞌat naa. Ma ara rendi sira Ana mana bꞌonggi feun nisiꞌ Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, fo fee ne dadꞌi Lamatuaꞌ enan.
23 καθως γεγραπται εν νομω κυριου οτι παν αρσεν διανοιγον μητραν αγιον τω κυριω κληθησεται
Ara tungga Lamatuaꞌ hohoro-lalanen mana nae, “Sudꞌiꞌ a inaꞌ se bꞌonggi ana ulun, mete ma touꞌ, na, musi fee anaꞌ naa dadꞌi Lamatuaꞌ enan.”
24 και του δουναι θυσιαν κατα το ειρημενον εν νομω κυριου ζευγος τρυγονων η δυο νεοσσους περιστερων
Tungga Lamatuaꞌ hohoro-lalanen, mete ma fee anaꞌ naa neu Lamatuaꞌ, ama-ina nara musi fee tutunu-hohotuꞌ mbui teu pasan esa, do mbui lunda mandaꞌ rua. Naa de Yusuf no Maria o tao tungga hohoro-lalaneꞌ naa.
25 και ιδου ην ανθρωπος εν ιεροσολυμοις ω ονομα συμεων και ο ανθρωπος ουτος δικαιος και ευλαβης προσδεχομενος παρακλησιν του ισραηλ και πνευμα ην αγιον επ αυτον
Leleꞌ naa, hambu tou lasiꞌ sa, naran Simeon, leo sia kota Yerusalem. Eni, Atahori rala ndoos ma ralan hii Lamatuaꞌ. Lamatuaꞌ Dula-dale Meumaren nafadꞌe neu e nae, hela ana nita Kristus, dei fo ana feꞌe maten. Kristus naa, mana fee masodꞌaꞌ neu atahori Israꞌel ra.
26 και ην αυτω κεχρηματισμενον υπο του πνευματος του αγιου μη ιδειν θανατον πριν η ιδη τον χριστον κυριου
27 και ηλθεν εν τω πνευματι εις το ιερον και εν τω εισαγαγειν τους γονεις το παιδιον ιησουν του ποιησαι αυτους κατα το ειθισμενον του νομου περι αυτου
Leleꞌ naa, Lamatuaꞌ Dula-dalen nendi Simeon nisiꞌ Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a. Naa nandaa no Yesus ama-ina nara ro E nisiꞌ naa, fo fee ne dadꞌi Lamatuaꞌ enan.
28 και αυτος εδεξατο αυτον εις τας αγκαλας αυτου και ευλογησεν τον θεον και ειπεν
Nita Anaꞌ a ma, tou lasiꞌ Simeon oꞌo nala E, ma soꞌu koa-kioꞌ neu Lamatualain nae,
29 νυν απολυεις τον δουλον σου δεσποτα κατα το ρημα σου εν ειρηνη
“Koa-kio Lamatuaꞌ! Lamatuaꞌ tao tungga hehelu-fufulin neu au ena. Dadꞌi ia naa, Lamatuaꞌ bisa mboꞌi au ena, naa fo au mate no maloleꞌ,
30 οτι ειδον οι οφθαλμοι μου το σωτηριον σου
Huu au ita Atahori fo Lamatuaꞌ haituaꞌ a ena, fo fee ambon neu hai sala-kilu mara!
31 ο ητοιμασας κατα προσωπον παντων των λαων
Lamatuaꞌ nae pake Anaꞌ ia fo fee masodꞌaꞌ neu basa nusaꞌ ra.
32 φως εις αποκαλυψιν εθνων και δοξαν λαου σου ισραηλ
Dei fo Ana onaꞌ rondaꞌ fo mana nendi hadꞌa-hormat neu Lamatuaꞌ atahori Israꞌel nara. Ana o onaꞌ manggareloꞌ a, fo mana matudꞌu Lamatuaꞌ dꞌalan. fee basa nusa feaꞌ ra.”
33 και ην ιωσηφ και η μητηρ αυτου θαυμαζοντες επι τοις λαλουμενοις περι αυτου
Rena taꞌo naa, ma Yusuf no Maria heran bali-baliꞌ neu saa fo tou lasiꞌ a olaꞌ soꞌal sira Anan.
34 και ευλογησεν αυτους συμεων και ειπεν προς μαριαμ την μητερα αυτου ιδου ουτος κειται εις πτωσιν και αναστασιν πολλων εν τω ισραηλ και εις σημειον αντιλεγομενον
Basa de, Simeon olaꞌ papala-babꞌanggiꞌ fee se. Boe ma ana nafadꞌe Maria nae, “Yesus maman e! Dei fo atahori hetar sia Israꞌel nda simbo mama Anan ia sa. Te tatao-nonoꞌi nara mbali E, dei fo ratudaꞌ baliꞌ se. Mama Anan ia, o tao fee atahori hetar rala nara ramahoꞌo.
35 και σου δε αυτης την ψυχην διελευσεται ρομφαια οπως αν αποκαλυφθωσιν εκ πολλων καρδιων διαλογισμοι
No taꞌo naa, dei fo Lamatuaꞌ soi natudꞌu atahori ra rala-dꞌudꞌuꞌa nara. Te ho, Maria, dei fo hambu doidꞌosoꞌ naen seli, onaꞌ fela tafaꞌ nenembauꞌ nisiꞌ tenda boam rala.”
36 και ην αννα προφητις θυγατηρ φανουηλ εκ φυλης ασηρ αυτη προβεβηκυια εν ημεραις πολλαις ζησασα ετη μετα ανδρος επτα απο της παρθενιας αυτης
Sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a o hambu beiꞌ sa, naran Hana. Ana too falu nulu haa ena. Aman, naran Fanuel, mia leo Aser. Ana sao too hitu, boe ma saon mate hela e. Bei Hana Ia, Lamatualain mana ola-olan. Ue-tataon, naeni hule-oꞌe ma puasa sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, fo beꞌutee neu Lamatualain hatuꞌ-rerelon.
37 και αυτη χηρα ως ετων ογδοηκοντα τεσσαρων η ουκ αφιστατο απο του ιερου νηστειαις και δεησεσιν λατρευουσα νυκτα και ημεραν
38 και αυτη αυτη τη ωρα επιστασα ανθωμολογειτο τω κυριω και ελαλει περι αυτου πασιν τοις προσδεχομενοις λυτρωσιν εν ιερουσαλημ
Leleꞌ Simeon olaꞌ no Yusuf ma Maria, Hana o neu deka-deka boe. De ana rena se, ma ana soꞌu kokoa-kikioꞌ neu Lamatualain. Basa ma ana olaꞌ soꞌal Yesus neu basa atahori mana rahani Maneꞌ fo Lamatuaꞌ helu nae haitua nema fo mboꞌi atahori Israꞌel ra.
39 και ως ετελεσαν απαντα τα κατα τον νομον κυριου υπεστρεψαν εις την γαλιλαιαν εις την πολιν εαυτων ναζαρετ
Leleꞌ Yusuf no Maria tao tungga baꞌi Musa hohoro-lalane nara sia kota Yerusalem ena, boe ma ara baliꞌ risiꞌ sira kambon Nasaret sia propinsi Galilea.
40 το δε παιδιον ηυξανεν και εκραταιουτο πνευματι πληρουμενον σοφιας και χαρις θεου ην επ αυτο
Boe ma Yesus boe naꞌamoko. Ana boe maꞌadereꞌ, boe nahine, ma nahine dalaꞌ naeꞌ sosoa-ndandaa nara. Lamatualain o natudꞌu rala malolen neu E.
41 και επορευοντο οι γονεις αυτου κατ ετος εις ιερουσαλημ τη εορτη του πασχα
Tungga too, Yusuf no Maria reu raa fefeta Paska sia Kota Yerusalem.
42 και οτε εγενετο ετων δωδεκα αναβαντων αυτων εις ιεροσολυμα κατα το εθος της εορτης
Leleꞌ Yesus too sanahulu rua, ara reu risiꞌ Yerusalem fo tungga fefetas ona biasa na.
43 και τελειωσαντων τας ημερας εν τω υποστρεφειν αυτους υπεμεινεν ιησους ο παις εν ιερουσαλημ και ουκ εγνω ιωσηφ και η μητηρ αυτου
Leleꞌ fai-fai Paska basa ena, boe ma Yusuf no Maria lao baliꞌ Nasaret reu ramaloloꞌ ro atahori hetar mana rae baliꞌ Galilea reu. Te nda bubꞌuluꞌ rae, Yesus feꞌe sia Yerusalem sa. Ara rae neꞌo Ana lao namaloloꞌ no nonoo nara. Te, losa bobꞌoꞌ ena, nda rita E sa. Boe ma ara sangga E reu-rema sia bobꞌonggi nara ma nonoo nara.
44 νομισαντες δε αυτον εν τη συνοδια ειναι ηλθον ημερας οδον και ανεζητουν αυτον εν τοις συγγενεσιν και εν τοις γνωστοις
45 και μη ευροντες αυτον υπεστρεψαν εις ιερουσαλημ ζητουντες αυτον
Huu nda hambu randa ro E sa, de ara lao baliꞌ Yerusalem reu, fo sangga E sia naa.
46 και εγενετο μεθ ημερας τρεις ευρον αυτον εν τω ιερω καθεζομενον εν μεσω των διδασκαλων και ακουοντα αυτων και επερωτωντα αυτους
Losa naa, ara sangga E losa fai telu, dei de hambu E mia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a rala. Ana endoꞌ naselu-bale no meser agama Yahudi ra.
47 εξισταντο δε παντες οι ακουοντες αυτου επι τη συνεσει και ταις αποκρισεσιν αυτου
Basa atahori mana rena se mbomboꞌ a, huu Ana nahine tebꞌe-tebꞌeꞌ Lamatualain Hara-liin sosoa-ndandan, ma Ana nataa netane nara no maloleꞌ.
48 και ιδοντες αυτον εξεπλαγησαν και προς αυτον η μητηρ αυτου ειπεν τεκνον τι εποιησας ημιν ουτως ιδου ο πατηρ σου καγω οδυνωμενοι εζητουμεν σε
Rita taꞌo naa ma, ina-ama nara titindindiꞌ a. Boe ma inan nae, “Yesus! Taꞌo bee de tao hai susa onaꞌ ia? Au o ama ma susa-susa sangga rereoꞌ Nggo.
49 και ειπεν προς αυτους τι οτι εζητειτε με ουκ ηδειτε οτι εν τοις του πατρος μου δει ειναι με
Te Yesus nataa nae, “Taꞌo bee de papa no mama susa-susa sangga Au? Bꞌubꞌuluꞌ ena, to? Au hambu ue-taos sia Ama Ngga Umen.”
50 και αυτοι ου συνηκαν το ρημα ο ελαλησεν αυτοις
Te ara nda rahine Yesus oꞌolan no matetuꞌ sa.
51 και κατεβη μετ αυτων και ηλθεν εις ναζαρετ και ην υποτασσομενος αυτοις και η μητηρ αυτου διετηρει παντα τα ρηματα ταυτα εν τη καρδια αυτης
Boe ma basa se baliꞌ Nasaret reu. Yesus tungga ina-aman parenda nara. Ma inan mbedaꞌ basa dalaꞌ naa ra sia ralan.
52 και ιησους προεκοπτεν σοφια και ηλικια και χαριτι παρα θεω και ανθρωποις
Ma Yesus boe naꞌamoko ma, boe nahine basa dꞌala maloleꞌ ra. Lamatualain ma atahori o sue E boe.

< Κατα Λουκαν 2 >