Job 15

1 Da antwortete Eliphas von Theman und sprach:

Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:

2 Soll ein weiser Mann so aufgeblasene Worte reden und seinen Bauch so blähen mit leeren Reden?

Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?

3 Du verantwortest dich mit Worten, die nicht taugen, und dein Reden ist nichts nütze.

Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.

4 Du hast die Furcht fahren lassen und redest verächtlich vor Gott.

Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!

5 Denn deine Missetat lehrt deinen Mund also, und hast erwählt eine listige Zunge.

Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.

6 Dein Mund verdammt dich, und nicht ich; deine Lippen zeugen gegen dich.

A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.

7 Bist du der erste Mensch geboren? bist du vor allen Hügeln empfangen?

Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?

8 Hast du Gottes heimlichen Rat gehört und die Weisheit an dich gerissen?

Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?

9 Was weißt du, das wir nicht wissen? was verstehst du, das nicht bei uns sei?

Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?

10 Es sind Graue und Alte unter uns, die länger gelebt haben denn dein Vater.

Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.

11 Sollten Gottes Tröstungen so gering vor dir gelten und ein Wort, in Lindigkeit zu dir gesprochen?

Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?

12 Was nimmt dein Herz vor? was siehst du so stolz?

Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?

13 Was setzt sich dein Mut gegen Gott, daß du solche Reden aus deinem Munde lässest?

Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?

14 Was ist ein Mensch, daß er sollte rein sein, und daß er sollte gerecht sein, der von einem Weibe geboren ist?

Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?

15 Siehe, unter seinen Heiligen ist keiner ohne Tadel, und die im Himmel sind nicht rein vor ihm.

Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:

16 Wie viel weniger ein Mensch, der ein Greuel und schnöde ist, der Unrecht säuft wie Wasser.

Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!

17 Ich will dir's zeigen, höre mir zu, und ich will dir erzählen, was ich gesehen habe,

Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;

18 was die Weisen gesagt haben und ihren Vätern nicht verhohlen gewesen ist,

A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;

19 welchen allein das Land gegeben war, daß kein Fremder durch sie gehen durfte:

A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.

20 “Der Gottlose bebt sein Leben lang, und dem Tyrannen ist die Zahl seiner Jahre verborgen.

Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.

21 Was er hört, das schreckt ihn; und wenn's gleich Friede ist, fürchtet er sich, der Verderber komme,

A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!

22 glaubt nicht, daß er möge dem Unglück entrinnen, und versieht sich immer des Schwerts.

Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.

23 Er zieht hin und her nach Brot, und es dünkt ihn immer, die Zeit seines Unglücks sei vorhanden.

Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.

24 Angst und Not schrecken ihn und schlagen ihn nieder wie ein König mit seinem Heer.

Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.

25 Denn er hat seine Hand wider Gott gestreckt und sich wider den Allmächtigen gesträubt.

Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;

26 Er läuft mit dem Kopf an ihn und ficht halsstarrig wider ihn.

Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.

27 Er brüstet sich wie ein fetter Wanst und macht sich feist und dick.

Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;

28 Er wohnt in verstörten Städten, in Häusern, da man nicht bleiben darf, die auf einem Haufen liegen sollen.

És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:

29 Er wird nicht reich bleiben, und sein Gut wird nicht bestehen, und sein Glück wird sich nicht ausbreiten im Lande.

Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.

30 Unfall wird nicht von ihm lassen. Die Flamme wird seine Zweige verdorren, und er wird ihn durch den Odem seines Mundes wegnehmen.

Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.

31 Er wird nicht bestehen, denn er ist in seinem eiteln Dünkel betrogen; und eitel wird sein Lohn werden.

Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.

32 Er wird ein Ende nehmen vor der Zeit; und sein Zweig wird nicht grünen.

Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.

33 Er wird abgerissen werden wie eine unzeitige Traube vom Weinstock, und wie ein Ölbaum seine Blüte abwirft.

Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.

34 Denn der Heuchler Versammlung wird einsam bleiben; und das Feuer wird fressen die Hütten derer, die Geschenke nehmen.

Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.

35 Sie gehen schwanger mit Unglück und gebären Mühsal, und ihr Schoß bringt Trug.”

Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.