Psalm 83

1 Ein Lied. Ein Psalm Asaphs. O Gott, sei nicht länger still; schweige nicht und bleibe nicht ruhig, o Gott!

Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!

2 Denn fürwahr, deine Feinde toben, und die dich hassen, erheben das Haupt.

Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.

3 Wider dein Volk machen sie listigen Anschlag und beraten sich wider die von dir Geborgenen.

Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.

4 Sie sprechen: “Wohlan, wir wollen sie vertilgen, daß sie kein Volk mehr seien, und des Namens Israel fortan nicht mehr gedacht werde!”

Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!

5 Denn sie haben sich einmütig beraten und schlossen einen Bund wider dich,

Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:

6 die Zelte Edoms und der Ismaeliter, Moabs und der Hagriter,

Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,

7 Gebal und Ammon und Amalek, Philistäa samt den Bewohnern von Tyrus.

Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.

8 Auch Assur hat sich zu ihnen geschlagen; sie leihen den Söhnen Lots ihren Arm. (Sela)

Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.

9 Thue ihnen, wie Midian, wie Sisera, wie Jabin am Bache Kison.

Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!

10 Sie wurden vertilgt bei Endor, wurden Dünger für das Land.

Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.

11 Mache sie, ihre Edlen, wie Oreb und wie Seeb und alle ihre Fürsten wie Sebah und Zalmunna.

Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.

12 Sie, die da sprachen: Wir wollen für uns in Besitz nehmen die Auen Gottes!

Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!

13 Mein Gott, mache sie gleich wirbelndem Staube, gleich Stoppeln vor dem Winde.

Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!

14 Wie Feuer, das den Wald entzündet, und wie eine Flamme, die Berge verbrennt,

Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.

15 so verfolge sie mit deinem Wetter und schrecke sie mit deiner Windsbraut!

Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.

16 Mache ihr Angesicht voll Schmach, damit sie deinen Namen suchen, Jahwe.

Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!

17 Laß sie beschämt und erschreckt werden für immer; laß sie zu Schanden werden und zu Grunde gehn,

szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!

18 damit sie inne werden, daß du Jahwe heißest, du allein erhaben bist über die ganze Erde!

S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.