Psalm 140

1 Dem Musikmeister. Ein Psalm Davids. Errette mich, Jahwe, von bösen Menschen; vor den gewaltthätigen Leuten behüte mich,

Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

2 die in ihrem Herzen Böses ersonnen haben, jeden Tag Kämpfe erregen.

A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.

3 Sie haben ihre Zunge wie eine Schlange geschärft, Otterngift ist unter ihren Lippen. (Sela)

Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)

4 Bewahre mich, Jahwe, vor den Händen der Gottlosen; vor den gewaltthätigen Leuten behüte mich, die darauf bedacht sind, meine Füße umzustoßen.

Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

5 Stolze haben mir eine verborgene Schlinge und Stricke gelegt, ein Netz neben dem Geleise ausgebreitet, mir Fallstricke gelegt. (Sela)

Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)

6 Ich sprach zu Jahwe: “Du bist mein Gott! Vernimm, Jahwe, mein lautes Flehen!

Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

7 “Jahwe, Herr, du meine starke Hilfe, du beschirmst mein Haupt am Tage des Streits.

Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!

8 “Gewähre nicht, Jahwe, was der Gottlose begehrt, laß seinen Anschlag nicht gelingen! (Sela)

Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)

9 Laß nicht das Haupt erheben, die mich umgeben; das Unheil, das ihre Lippen stiften, möge sie bedecken.

A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.

10 Er lasse glühende Kohlen auf sie regnen, stürze sie ins Feuer, in Gruben, daß sie nicht mehr aufstehen.

Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!

11 Der Mann der verleumderischen Zunge wird im Lande nicht bestehen; den Gewaltthätigen wird das Unglück jagen Stoß auf Stoß.

A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.

12 Ich weiß: Jahwe wird die Sache des Elenden führen, den Rechtshandel der Armen.

Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.

13 Doch werden die Frommen deinem Namen danken, die Redlichen vor deinem Angesichte wohnen.

Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.