Psalm 129

1 Wallfahrtslieder. Sie haben mich viel bedrängt von meiner Jugend an - so spreche Israel! -

Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

2 Sie haben mich viel bedrängt von meiner Jugend an und mich doch nicht überwältigt.

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

3 Auf meinem Rücken haben sie geackert, haben ihr Pflugland weit ausgedehnt.

Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

4 Jahwe, der gerechte, hat der Gottlosen Strang zerhauen.

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

5 Beschämt müssen werden und zurückweichen alle, die Zion hassen.

Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

6 Sie müssen wie das Gras auf den Dächern werden, das verdorrt, bevor man es herauszieht,

Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

7 womit kein Schnitter seine Hand gefüllt, noch seinen Busen ein Garbenbinder.

A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

8 Und die des Wegs vorüberkommen, sprechen nicht: “Der Segen Jahwes sei über euch! Wir segnen euch im Namen Jahwes!”

Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!