Psalm 107

1 “Danket Jahwe, denn er ist gütig, denn ewig währt seine Gnade!”

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

2 sollen die von Jahwe Erlösten sprechen, die er aus der Drangsal erlöst

Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

3 und die er aus den Ländern gesammelt hat, vom Aufgang und vom Niedergang, von Norden und von Westen her.

És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

4 Sie irrten in der Wüste, in wegloser Einöde; sie fanden keine Stadt, in der sie wohnen konnten,

Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

5 waren hungrig und durstig; ihre Seele in ihnen verzagte.

Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

6 Da schrieen sie zu Jahwe in ihrer Not; der errettete sie aus ihren Ängsten

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

7 und führte sie auf ebenem Wege, daß sie nach einer Stadt wanderten, in der sie wohnen konnten.

És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

8 Sie mögen Jahwe für seine Gnade danken und für seine Wunder an den Menschenkindern,

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

9 daß er die lechzende Seele gesättigt und die hungernde Seele mit Gutem erfüllt hat.

Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

10 Die in Finsternis und Umnachtung saßen, in Elend und Eisen gefangen, -

A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

11 denn sie hatten den Worten Gottes widerstrebt und den Ratschluß des Höchsten verachtet;

Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

12 und er beugte ihren Übermut durch Trübsal: sie sanken hin und niemand half.

Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

13 Da schrieen sie zu Jahwe in ihrer Not; der half ihnen aus ihren Ängsten.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

14 Er führte sie heraus aus der Finsternis und Umnachtung und zerriß ihre Bande.

Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

15 Sie mögen Jahwe für seine Gnade danken und für seine Wunder an den Menschenkindern.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

16 Denn er zerbrach die ehernen Thüren und zerhieb die eisernen Riegel.

Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

17 Die da hinsiechten infolge ihres sündigen Wandels und um ihrer Verschuldungen willen geplagt wurden;

A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

18 jegliche Speise verabscheute ihre Seele, und sie waren schon nahe an den Thoren des Todes:

Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

19 Da schrieen sie zu Jahwe in ihrer Not; der half ihnen aus ihren Ängsten.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

20 Er sandte sein Wort und heilte sie und ließ sie aus ihren Gruben entrinnen.

Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

21 Sie mögen Jahwe für seine Gnade danken und für seine Wunder an den Menschenkindern

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

22 und mögen Dankopfer bringen und seine Werke mit Jubel erzählen.

És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

23 Die auf Schiffen das Meer befuhren, auf großen Wassern Handel trieben,

A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,

24 die haben die Werke Jahwes geschaut und seine Wunder in der Tiefe!

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

25 Denn er gebot, da entstand ein Sturmwind; der hob seine Wellen hoch empor.

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

26 Sie stiegen zum Himmel auf, fuhren in die Tiefen hinab; ihre Seele verzagte in solcher Not.

Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

27 Sie tanzten und schwankten wie ein Trunkener, und alle ihre Weisheit wurde zu nichte gemacht:

Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

28 Da schrieen sie zu Jahwe in ihrer Not; der befreite sie aus ihren Ängsten.

De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

29 Er stillte den Sturm zum Säuseln, und es schwiegen ihre Wellen.

Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

30 Da wurden sie froh, daß sie sich legten, und er führte sie zum ersehnten Hafen.

És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

31 Sie mögen Jahwe für seine Gnade danken und für seine Wunder an den Menschenkindern

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!

32 und mögen ihn in der Volksgemeinde erheben und im Rate der Vornehmen rühmen.

És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

33 Er machte Ströme zur Wüste und Quellorte von Gewässern zu dürrem Lande,

Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

34 fruchtbares Land zur salzigen Steppe wegen der Bosheit derer, die es bewohnten.

Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

35 Er machte die Wüste zum Wasserteich und dürres Land zu Quellorten von Gewässern.

Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

36 Er ließ daselbst Hungernde wohnen, und sie gründeten eine Stadt, in der sie wohnen konnten.

És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

37 Sie besäeten Felder und pflanzten Weinberge, die gaben alljährlich Früchte.

És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

38 Und er segnete sie, daß sie sich überaus vermehrten, und gab ihnen nicht wenig Vieh.

És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

39 Aber sie nahmen ab und wurden gebeugt durch den Druck des Unglücks und Jammers.

De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

40 “Er gießt Verachtung über Edle ausund läßt sie irren in unwegsamer Öde.”

Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

41 Er hob den Armen aus dem Elend empor und machte die Geschlechter einer Herde gleich.

De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

42 “Die Frommen sehen's und freuen sich, und die Bosheit schließt ihr Maul”.

Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

43 Wer ist weise? Der beachte dies, und sie mögen merken auf die Gnadenerweisungen Jahwes!

A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!