Sprueche 21

1 Gleich Wasserbächen ist des Königs Herz in der Hand Jahwes; wohin er irgend will, lenkt er es.

Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!

2 Alle seine Wege hält ein Mann für recht; aber Jahwe ist's, der die Herzen wägt.

Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.

3 Gerechtigkeit und Recht üben, ist Jahwe lieber als Schlachtopfer.

Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.

4 Hochfahrende Augen und aufgeblasener Sinn, - die Leuchte der Gottlosen ist Sünde.

A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.

5 Des Fleißigen Anschläge führen nur zu Gewinn, aber jeder Hastige bringt's nur zu Mangel.

A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.

6 Schätze, mit falscher Zunge erworben, sind wie verwehter Hauch, Fallstricke des Todes.

A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.

7 Die Gewaltthätigkeit der Gottlosen zieht sie sich nach, denn sie weigern sich, Recht zu üben.

Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.

8 Wer mit Schuld beladen ist, geht gewundene Wege; wer aber lauter ist, des Thun ist redlich.

Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.

9 Lieber auf der Zinne eines Daches wohnen, als ein zänkisches Weib und gemeinsames Haus.

Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.

10 Die Seele des Gottlosen gelüstet nach Bösem; sein Nächster findet bei ihm kein Erbarmen.

Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.

11 Wird dem Spötter Buße auferlegt, so wird der Einfältige weise, und belehrt man einen Weisen, so nimmt er Erkenntnis an.

Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.

12 Ein gerechter Gott achtet auf des Gottlosen Haus, stürzt die Gottlosen ins Unglück.

Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.

13 Wer sein Ohr vor dem Schreien des Geringen verstopft, der wird, wenn er ruft, auch kein Gehör finden.

A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.

14 Heimliche Gabe besänftigt den Zorn und ein Geschenk im Busen heftigen Grimm.

A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.

15 Freude ist's dem Frommen, zu thun, was recht ist, aber ein Schrecken für die Übelthäter.

Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.

16 Ein Mensch, der vom Wege der Klugheit abirrt, wird bald in der Versammlung der Schatten ruhn.

Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.

17 Dem Mangel verfällt, wer Lustbarkeit liebt; wer Wein und Salböl liebt, der wird nicht reich.

Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!

18 Ein Lösegeld für den Frommen ist der Gottlose, und an der Rechtschaffenen Stelle tritt der Treulose.

Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.

19 Lieber in wüstem Lande wohnen, als ein zänkisches Weib und Ärger dabei.

Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.

20 Köstlicher Schatz und Öl ist in des Weisen Behausung aber ein thörichter Mensch vergeudet es.

Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.

21 Wer der Gerechtigkeit und Güte nachjagt, der erlangt Leben, Gerechtigkeit und Ehre.

A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.

22 Die Stadt der Helden ersteigt ein Weiser und stürzt das Bollwerk, auf das sie sich verließ.

A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.

23 Wer seinen Mund und seine Zunge bewahrt, der bewahrt sein Leben vor Gefahren.

A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.

24 Wer übermütig, vermessen ist, der heißt ein Spötter, wer in maßlosem Übermut handelt.

A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.

25 Des Faulen Verlangen tötet ihn, denn seine Hände weigern sich, zu schaffen.

A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.

26 Immerfort hat der Faule zu wünschen, aber der Fromme giebt und spart nicht.

Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.

27 Das Schlachtopfer der Gottlosen ist ein Greuel für Jahwe, vollends, wenn es einer für eine Schandthat bringt.

Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.

28 Ein lügenhafter Zeuge wird zu Grunde gehn, aber ein Mann, der gehört hat, darf immerdar reden.

A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.

29 Eine sichere Miene zeigt der gottlose Mann; wer aber rechtschaffen ist, der giebt seinem Wege Sicherheit.

Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.

30 Es giebt weder Weisheit noch Einsicht, noch giebt es Rat gegenüber Jahwe.

Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

31 Das Roß ist gerüstet für den Tag der Schlacht, aber der Sieg kommt von Jahwe.

Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!