Klagelieder 3
1 Ich bin der Mann, der Elend sah unter der Rute seines Grimms.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 Mich hat er getrieben und geführt in Finsternis und tiefes Dunkel.
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Ja, gegen mich kehrt er immer auf neue den ganzen Tag seine Hand.
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 Aufgerieben hat er mein Fleisch und meine Haut, meine Gebeine zerbrochen,
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 rings um mich aufgebaut Gift und Drangsal,
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 mich in tiefe Finsternis versetzt wie in der Urzeit Verstorbene.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 Er hat mich ummauert ohne Ausweg, meine Ketten beschwert;
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 ob ich auch schreie und rufe, er hemmt mein Gebet,
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 vermauerte meine Wege mit Quadern, verstörte meine Pfade.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 Ein lauernder Bär war er mir, ein Löwe im Hinterhalt.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 Er hat meine Wege in die Irre geführt und mich zerrissen, mich verödet gemacht,
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 hat seinen Bogen gespannt und mich aufgestellt als Ziel für den Pfeil,
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 in meine Nieren gesandt seines Köchers Söhne.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 Ich ward zum Gelächter für alle Völker, ihr Spottlied den ganzen Tag.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 Er sättigte mich mit Bitternissen, berauschte mich mit Wermut
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 und ließ meine Zähne Kiesel zermalmen, mich in Asche mich wälzen.
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 Du raubtest meiner Seele den Frieden, ich vergaß des Glücks
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 und sprach: dahin ist meine Lebenskraft, mein Vertrauen auf Jahwe.
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Gedenke meines Elends und meiner Irrsal, des Wermuts und des Gifts!
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Es gedenkt, es gedenkt und ist gebeugt in mir meine Seele.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 Dies will ich zu Herzen nehmen, darum will ich hoffen:
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 Jahwes Gnaden sind ja noch nicht aus, sein Erbarmen ja nicht zu Ende;
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 jeden Morgen ist es neu, groß ist deine Treue!
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 Mein Teil ist Jahwe, spricht meine Seele, darum will ich auf ihn hoffen.
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 Gütig ist Jahwe gegen die, so auf ihn harren, gegen die Seele, die ihn sucht.
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 Gut ist's, schweigend zu harren auf die Hilfe Jahwes.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Gut ist's dem Manne, zu tragen das Joch in seiner Jugend.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 Er sitze einsam und schweige, weil er's ihm auferlegt.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Er berühre mit seinem Munde den Staub, vielleicht ist noch Hoffnung;
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 biete dem, der ihn schlägt, die Wange, werde mich Schmach gesättigt.
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 Denn nicht auf ewig verstößt der Herr.
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 sondern, wenn er betrübt hat, so erbarmt er sich wieder nach der Fülle seiner Gnade.
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 Denn er plagt nicht aus Lust und betrübt die Menschenkinder.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 Daß man unter die Füße tritt alle Gefangenen des Landes,
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 das Recht eines Mannes beugt vor dem Antlitz des Höchsten,
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 eines Menschen Streitsache verdreht, - sollte das der Herr nicht sehn?
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Wer ist, der da sprach, und es geschah, ohne daß der Herr es geboten?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 Geht nicht aus dem Munde des Höchsten hervor das Böse und das Gute?
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 Was seufzt der Mensch, so lang er lebt? Ein jeder seufze über seine Sünden!
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 Laßt uns unsern Wandel prüfen und erforschen und zu Jahwe uns bekehren!
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 Laßt uns Herz und Hände erheben zu Gott im Himmel!
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 Wir haben gesündigt und sind ungehorsam gewesen, du hast nicht vergeben,
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 hast dich verhüllt in Zorn und uns verfolgt, gemordet ohne Erbarmen,
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 hast dich in Gewölk verhüllt, daß kein Gebet hindurchdrang.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Zu Kehricht und Abscheu machtest du uns inmitten der Völker.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 Ihren Mund rissen auf über uns alle unsere Feinde.
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Grauen und Grube ward uns zu teil, Verwüstung und Verderben.
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Ströme Wassers thränt mein Auge über das Verderben der Tochter meines Volks.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 Ruhelos fließt mein Auge ohne Aufhören,
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 bis daß herniederschaue und darein sehe Jahwe vom Himmel.
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 Meine Thräne zehrt an meiner Seele um alle Töchter meiner Stadt.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Mich jagten, jagten wie einen Vogel die, so mir grundlos feind sind,
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 machten in der Grube mein Leben verstummen und warfen Steine auf mich.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Wasser strömte über mein Haupt; ich dachte: ich bin verloren!
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 Ich rief deinen Namen, Jahwe, aus tief unterster Grube.
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 Du hörtest mein Rufen: “Verschließe dein Ohr nicht; komm mich zu erquicken, mir zu helfen!”
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 Du warst nahe, als ich dich rief, sprachst: “Sei getrost!”
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 Du führtest, o Herr, meine Sache, erlöstest mein Leben.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 Du hast, o Jahwe, meine Unterdrückung gesehn, hilf mir zu meinem Recht!
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 Du hast all' ihre Rachgier gesehn, all' ihre Pläne wider mich,
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 hast ihr Schmähen gehört, o Jahwe, all' ihre Pläne wider mich,
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 die Reden meiner Widersacher und ihr stetes Trachten wider mich.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Schau, ob sie sitzen oder aufstehen, ich bin ihr Spottlied!
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 Du wirst ihnen lohnen, Jahwe, nach ihrer Hände Werk,
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 wirst ihr Herz verstocken - dein Fluch über sie!
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 Du wirst sie im Zorn verfolgen und vertilgen unter Jahwes Himmel weg!
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
