Job 36

1 Weiter fuhr Elihu also fort:

És folytatá Elihu, és monda:

2 Warte mir ein wenig, daß ich dich unterweise, denn noch stehen Gott Worte zu Gebote.

Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.

3 Ich will mein Wissen fernher entnehmen und meinem Schöpfer Recht verschaffen.

Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.

4 Denn wahrlich, meine Worte lügen nicht; mit einem Manne von vollkommener Erkenntnis hast du's zu thun.

Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.

5 Siehe, Gott ist gewaltig, doch verschmäht er niemand, gewaltig an Kraft des Geistes.

Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.

6 Er erhält den Gottlosen nicht am Leben, aber den Elenden gewährt er Recht.

Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.

7 Er zieht seine Augen nicht ab von dem Frommen und bei Königen auf dem Thron - da läßt er sie immerdar sitzen, daß sie erhöht seien.

Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.

8 Und wenn sie mit Ketten gebunden sind, gefangen gehalten werden von Stricken des Elends,

És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:

9 und er ihnen ihr Thun vorhält und ihre Sünden, daß sie sich überhoben,

Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.

10 und er so ihr Ohr der Warnung aufthut und sie umkehren heißt vom Frevel:

Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:

11 Wenn sie gehorchen und sich unterwerfen, so werden sie ihre Tage im Glück und ihre Jahre in Wonne verbringen.

Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.

12 Gehorchen sie aber nicht, so fahren sie dahin durch Geschosse und verhauchen in Verblendung.

Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.

13 Denn als Leute von ruchlosem Sinn hegen sie Zorn, schreien nicht, wenn er sie fesselt;

De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.

14 in der Jugendfrische stirbt ihre Seele dahin, und ihr Leben wie das der Lustbuben.

Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.

15 Erretten wird er den Elenden durch sein Elend und thut ihnen durch die Drangsal das Ohr auf.

A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.

16 Und er lockt auch dich aus dem Rachen der Not auf weiten Plan, wo keine Beengung ist, und was auf deinen Tisch kommt, ist reich an Fett.

Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;

17 Bist du aber erfüllt vom Urteile des Gottlosen, so werden Urteil und Gericht dich festhalten.

De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.

18 Denn Grimm verführe dich nicht zu Hohn, und des Lösegelds Größe verleite dich nicht.

Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.

19 Wird er deinem Schreien anders abhelfen, als durch Bedrängnis und alle Kraftanstrengungen?

Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!

20 Lechze nicht nach der Nacht, daß Völker auffahren an ihrer Stelle,

Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.

21 Hüte dich, wende dich nicht zum Frevel; denn dazu hast du mehr Lust als zum Leiden.

Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.

22 Siehe, Gott wirkt erhaben in seiner Kraft; wer ist ein Herrscher wie er?

Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?

23 Wer hat ihm seinen Weg vorgeschrieben, und wer gesagt: du hast Unrecht gethan?

Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?

24 Gedenke, daß du sein Thun erhebst, welches die Menschen besingen!

Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!

25 Alle Menschen schauen ihre Lust daran; der Sterbliche erblickt es von ferne.

Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.

26 Ja, Gott ist erhaben und unbegreiflich für uns, die Zahl seiner Jahre nicht zu erforschen.

Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.

27 Denn er zählt des Wassers Tropfen ab, daß sie infolge seines Nebels Regen sickern,

Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,

28 den die Wolken rieseln lassen, auf viele Menschen niederträufeln.

A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.

29 Und vollends, wenn man die Ausbreitungen des Gewölks verstände, das Krachen seines Gezelts!

De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?

30 Siehe, er breitet um sich aus sein Licht und bedeckt die Wurzeln des Meers.

Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.

31 Denn damit richtet er Völker, giebt Speise zugleich im Überfluß.

Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.

32 Beide Hände bedeckt er mit Licht und entbietet es gegen den Widersacher.

Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.

33 Ihn meldet an sein Dröhnen, ihn, der seinen Zorn gegen das Unrecht eifern laßt.

Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.