Job 32

1 Als nun jene drei Männer Hiob nicht mehr antworteten, weil er sich für gerecht hielt,

Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:

2 da entbrannte der Zorn Elihus, des Sohnes Barachels, von Bus aus dem Geschlechte Ram. Über Hiob ward er zornig, weil er sich Gotte gegenüber für gerecht hielt,

Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

3 und über seine drei Freunde ward er zornig, weil sie nicht Antwort gefunden hatten, um Hiob sein Unrecht zu beweisen.

De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

4 Elihu hatte aber mit seiner Rede an Hiob gewartet, weil jene betagter waren als er.

Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.

5 Als aber Elihu sah, daß der Mund der drei Männer nichts mehr zu antworten wußte, da entbrannte sein Zorn.

De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.

6 Und so hob Elihu, der Sohn Barachels, von Bus, also an: Ich bin noch jung an Jahren, und ihr seid Greise; darum war ich furchtsam und scheute mich, euch kund zu geben, was ich weiß.

És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

7 Ich dachte: Mag das Alter reden, und die Menge der Jahre Weisheit lehren!

Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

8 Allein, der Geist im Menschen ist es und der Odem des Allmächtigen, der sie verständig macht.

Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

9 Nicht die Betagten sind die Weisesten, noch verstehen die Greise, was das Rechte ist.

Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

10 Darum sage ich: Höre mir zu; auch ich will nun kundgeben, was ich weiß.

Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

11 Seht, ich habe eure Reden abgewartet, horchte auf eure Lehren, bis ihr die rechten Worte ergründen würdet.

Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

12 Ja, auf euch habe ich acht gehabt, doch siehe, da war keiner unter euch, der Hiob überführt, der seine Worte widerlegt hätte.

Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

13 Sagt nicht: “Wir sind auf Weisheit gestoßen; nur Gott vermag ihn zu schlagen, nicht ein Mensch!”

Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!

14 Gegen mich hat er keine Beweise gerichtet, und mit euren Worten werd' ich ihm nicht antworten.

Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

15 Sie sind bestürzt, antworten nicht mehr; die Worte sind ihnen ausgegangen.

Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.

16 Und ich sollte warten, weil sie nicht reden, weil sie dastehen, ohne mehr Antwort zu geben?

Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

17 Ich will auch mein Teil antworten, will auch meinerseits kundgeben, was ich weiß.

Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

18 Denn ich bin voll von Worten; mich drängt der Geist in meinem Inneren.

Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.

19 Fürwahr, mein Inneres gleicht festverschlossenem Wein; wie neugefüllte Schläuche will es platzen.

Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.

20 Reden will ich, um mir Luft zu machen, will mein Lippen aufthun und entgegnen.

Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

21 Für niemand werde ich Partei ergreifen und werde keinem Menschen schmeicheln.

Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

22 Denn ich verstehe mich nicht aufs Schmeicheln; gar leicht würde mich sonst mein Schöpfer hinwegnehmen.

Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!