Psalm 35

1 Von David. - Bekämpfe, Herr, die mich bekämpfen! Befehde Du, die mich befehden.

Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!

2 Nimm Schild und Wehr! Steh auf zu meiner Hilfe!

Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.

3 Schwing Beil und Lanze gegen die, so mich verfolgen, und sprich zu mir: "Ich bin dein Heil!"

Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.

4 Daß meine Todfeinde voll Scham erröten, mit Scham zurückgetrieben werden, die auf mein Unheil sinnen!

Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.

5 Wie Spreu vorm Winde seien sie! Des Herrn Engel scheuche sie!

Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;

6 Ihr Weg sei finster, schlüpfrig, und sie verfolge drauf des Herrn Engel!

legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.

7 Sie legen ohne Grund mir insgeheim ihr Unglücksnetz; sie graben für mich grundlos eine Grube.

Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.

8 "Ihn überfalle ahnungslos ein Taumel! Das Netz, das heimlich man für ihn gelegt, verstricke ihn! Im Taumel falle er hinein!"

Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.

9 Dann jauchzt mein Herz des Herrn wegen und freut sich seiner Hilfe.

Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.

10 Dann spricht ein jeder Zoll an mir: "Wer rettet so wie Du den Schwachen vor dem Starken, Herr, den Elenden und Armen vor dem Räuber?"

Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!

11 Auftreten falsche Zeugen und zeihn mich dessen, was mir nicht bewußt,

Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.

12 Vergelten Arges mir für Gutes; sie warten auf mein Leben.

Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.

13 Und ich? In ihrer Krankheit trage ich ein Bußgewand, mit Fasten mich abhärmend, und bete mit gesenktem Haupte.

Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!

14 Als wär's mein Freund, mein Bruder, so geh ich einher; als trauerte ich um die Mutter, so bin ich gebeugt.

Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.

15 Und diese freuen sich bei meinem Sturze, rotten sich zusammen. Sie rotten sich zusammen wider mich gar hinterlistig, daß ich's nicht merke; unaufhörlich lästern sie.

De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.

16 Des Hohnes, Spottes und der argen Tücke voll, so fletschen sie die Zähne gegen mich. -

Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.

17 Wie lange, Herr, siehst Du noch zu? Entreiß mein Leben ihren Schrecknissen, mein einziges den jungen Leuen!

Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.

18 Dann preis ich Dich vor großer Menge und singe Dir vor vielem Volke.

Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!

19 Nicht sollen über mich sich freuen, die unverdient mir feindlich sind, nicht mit den Augen zwinkern, die mich ganz unverschuldet hassen!

Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.

20 Sie reden nicht zum Guten von den Kleinen in dem Land; des Truges Worte sinnen sie sich aus.

Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.

21 Sie sperren gegen mich den Mund weit auf und rufen: "Ha, ha, ha! So sehen wir es gerne."

Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,

22 Du siehst es, Herr. Schweig nicht dazu! Herr, sei nicht fern von mir!

Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!

23 Erwache! Wach zu meinem Rechte auf, mein Gott und Herr, für meine Sache!

Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!

24 Verschaffe, Herr, mein Gott, mir Recht nach Deiner Rechtlichkeit! Nicht lustig machen dürfen sie sich über mich,

Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;

25 nicht denken: "Ha! So war's erwünscht", nicht sagen: "Wir vernichten ihn."

ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.

26 Sich schämen und erröten müssen alle, die sich an meinem Unglück freuen, in Schande und in Scham sich hüllen, die großtun gegen mich!

Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.

27 Frohlocken, jauchzen sollen aber die, die Heil mir wünschen, und immerdar soll sprechen: "Hochgepriesen sei der Herr!" wer Deinem Knecht gewogen ist!

Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.

28 Auch meine Zunge kündet alsdann Deine Güte und Deinen Ruhm den ganzen Tag.

Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!