Psalm 25

1 Von David. - Nach Dir verlangt mich, Herr.

Dávidtól. Hozzád, Örökkévaló, viszem lelkemet.

2 Mein Gott, auf Dich nur hoffe ich. Laß nimmer mich zuschanden werden! Laß meine Feinde über mich nicht jubeln!

Istenem, tebenned bízom, ne hagyj megszégyenülnöm, ne újjongjanak ellenségeim rajtam!

3 Nicht einer, der auf Dich vertraut, wird je zuschanden. Doch leer gehn aus die Abgefallenen.

Nem is szégy enülnek meg a téged remélők mind; megszégyenülnek a léhán hűtelenkedők.

4 Belehre, Herr, mich über Deine Wege! Gewöhne mich an Deine Pfade!

Útjaidat, oh Örökkévaló, tudasd velem, ösvényeidre taníts engem;

5 In Deiner Treue leite mich! Gewöhne mich daran! Denn Du bist meines Heiles Gott; stets hoffe ich auf Dich. -

járass igazságodban és taníts engem, mert te vagy üdvösségem Istene, téged reméllek egész nap.

6 Gedenke Deiner Liebe, Herr, und Güte! Sie sind von Ewigkeit.

Emlékezzél meg irgalmadról, oh Örökkévaló, és kegyelmeidről, mert öröktől fogva valók.

7 Gedenk nicht meiner Jugendsünden, meiner Missetaten nicht! Gedenk mir dessen nur, was Deiner Gnade würdig ist, um Deiner Güte willen, Herr! -

Ifjúhorom vétkeire és bűntetteimre ne emlékezzél; kegyelmed szerint emlékezzél te rólam jóságod kedvéért, oh Örökkévaló!

8 Der Herr ist gütig und wahrhaftig; drum zeigt er Irrenden die rechte Bahn.

Jóságos és egyenes az Örökkévaló, azért útba igazítja a vétkeseket.

9 Bedrückte leitet er, wie's richtig ist, gewöhnt an seinen Weg die Dulder.

Járatja az alázatosakat a jog szerint és tanűja az alázatosokat az ő útjára.

10 Des Herrn Wege all' sind Lieb' und Treue für die, die seinen Bund und seine Lehren halten. -

Mind az Őrökkévalónak ösvényei szeretet és igazság azoknak, kik megtartják szövetségét és bízonysága. it.

11 Um Deines Namens willen, Herr, vergib mir meine Schuld, so groß ist sie! -

Neved kedvéért, oh Örökkévaló, bocsásd meg bűnömet, mert nagy az.

12 Ist irgendwo ein Mann in Furcht des Herrn, so zeigt er ihm den Weg, den jener wählen soll.

Ki az a férfi, a ki istenfélő? Azt igazítja azon útra, melyet válaszszon.

13 Ihm ist das Glück auch hold; sein Stamm ererbt das Land.

Lelke jólétben marad és magzatja bírni fogja az országot.

14 Des Herrn Geheimnis eignet denen, die ihn fürchten; in seinen Bund weiht er sie ein.

Az Örökkévaló titka az ő tisztelőinél van, és szövetségét tudatja velük.

15 Mein Auge schaut stets auf den Herrn; denn meine Füße kann er vor dem Netz bewahren.

Szemeim mindig az Örökkévalóra néznek, mert ő húzza ki a hálóból lábaimat.

16 Schau her auf mich! Sei gnädig mir! Verlassen bin ich, elend.

Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, mert magános és szegény vagyok.

17 Erweitere mein beklemmtes Herz! Aus meinen Nöten rette mich!

Szívem szorongásai vajha tágulnának, szorúltságaimból vezess ki engem!

18 Schau meine Pein, mein Elend an! Vergib mir alle meine Sünden! -

Lásd nyomorúságomat és szenvedésemet és bocsásd meg mind a vétkeimet.

19 Betrachte meine Feinde, welche Menge, den Haß, wie furchtbar sie mich hassen!

Lásd ellenségeimet, hogy sokan vannak, és erőszakot tevő gyűlölettel gyűlölnek engem.

20 Mein Leben schirme, rette mich, damit ich nicht zuschanden werde! Ich harre Dein.

Őrizd meg lelkemet és ments meg engem, ne szégyenüljek meg, mert benned van menedékem.

21 Mir bleibe Unschuld! Mir bleibe Redlichkeit! Ich harre Dein.

Gáncstalanság és egyenesség óvjanak meg engem, mert téged reméllek.

22 Erlöse Israel aus allen seinen Nöten, Gott!

Váltsd meg, Isten, Izraélt mind a szorongásaiból!