Psalm 130

1 Ein Stufenlied. - Aus tiefem Grund, Herr, rufe ich zu Dir:

Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

2 Herr, höre meine Stimme! Aufmerken mögen Deine Ohren auf mein lautes Flehen!

Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

3 Wenn Du der Sünden achten wolltest, Ach Herr, wer könnte, Herr, bestehen?

Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

4 jedoch Vergebung ist bei Dir, daß man Dich fürchte. -

Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

5 Des Herren harr ich. Meine Seele harrt; ich hoffe auf sein Wort,

Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

6 ja, meine Seele harret auf den Herrn mehr, als den Morgen die Wächter sich ersehnen, die den Tag erwarten.

Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

7 Israel harre auf den Herrn! Beim Herrn ist Gnade, bei ihm ist der Erlösung Fülle.

Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

8 Nur er kann Israel erlösen von allen seinen Sündenstrafen.

és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!