Psalm 122

1 Ein Stufenlied, von David. - Mich freut es, sagen sie zu mir: "Laßt uns zum Haus des Herren wallen!

Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

2 Bald sollen unsere Füße stehen, Jerusalem, in deinen Toren."

Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Jerusalem ist wieder aufgebaut als eine Stadt. Damit verbunden ist

Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

4 die heilige Pflicht für Israel, daß dorthin ziehn die Stämme, ja, des Herren Stämme, und dort des Herren Namen preisen.

hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

5 Dort stehen ja die Richterstühle, des Davidshauses Throne.

Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

6 Begrüßet so Jerusalem: "Mög's deinen Freunden wohl ergehen!

Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

7 In deinen Mauern herrsche Frieden und Sicherheit in deinen Burgen!"

Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

8 Um meiner Freunde, meiner Brüder willen, wünsch ich dir Heil und Segen:

Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

9 Des Hauses unseres Herrn und Gottes wegen wünsch ich dir Wohlergehen."

Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!