< Psalm 113 >

1 Alleluja! Des Herren Knechte, preist, lobpreist des Herren Namen!
Hallelúja! Dicsérjétek, szolgái ti az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévaló nevét!
2 Des Herren Name sei gepriesen von nun an bis in Ewigkeit!
Legyen az Örökkévaló neve áldott mostantól mindörökké!
3 Vom Sonnenaufgang bis zum Niedergang sei hochgelobt des Herrn Name!
Napkeltétől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.
4 Der Herr sei über alle Heiden hoch erhaben! Bis in den Himmel reiche seine Ehrung!
Magasztos mind a nemzetek fölött az Örökkévaló, az ég fölött van a dicsősége.
5 Wer gleicht dem Herrn, unserm Gott, der in der Höhe thront,
Ki olyan, mint az Örökkévaló, a mi Istenünk? Ki magasan székel,
6 der tief herniederblickt, im Himmel dort, hier auf die Erde?
ki mélyen letekint az égben és a földre;
7 Aus Staub zieht er den Niedrigen empor und hebt den Dürftigen aus dem Kot
föltámasztja porból a szegényt, szemétből fölemeli a szükölködőt,
8 und setzt ihn neben Fürsten, zu seines Volkes Fürsten.
hogy ültesse a nemesek mellé, népének nemesei mellé.
9 Er läßt die Frau, die nie gebar, im Hause bleiben, als Kindermutter hochwillkommen.
Megnépesíti a magtalan nővel a házat, mint gyermekek anyja örvend. Hallelúja!

< Psalm 113 >