Sprueche 20

1 Ein Spötter ist der Wein, ein Lärmer Bier; wer davon taumelt, ist nicht klug.

Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.

2 Wie eines jungen Löwen Knurren ist des Königs Unwillen; wenn er in Zorn gerät, verwirkt man schon sein Leben.

Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.

3 Für einen Mann ist's eine Ehre, einem Streite fernzubleiben, und nur ein Tor tut sich hervor.

Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.

4 Im Herbste pflügt der Faule nicht; wenn er dann in der Ernte nachfragt, ist nichts da.

Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.

5 Wie Wasser in der Tiefe, ruht der Plan im Herzen eines Mannes; ein kluger Mann weiß es zu schöpfen.

Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.

6 Gar mancher muß den Mann herbeirufen, dem Gutes er getan. Denn einen Dankbaren, wer kann ihn finden?

A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?

7 Wenn jemand in Gerechtigkeit und Unschuld lebt, den ahmen seine Kinder nach.

Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.

8 Ein König auf dem Richterstuhle der Gerechtigkeit soll mit den Augen jeden Übeltäter aufspüren!

A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.

9 Wer könnte sagen: "Gereinigt habe ich mein Herz, von meiner Lieblingssünde frei gemacht!"?

Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;

10 Zweifach Gewicht und zweifach Maß, sie beide sind dem Herrn ein Greuel.

Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.

11 Ein Knabe schon gibt sich in seinen Taten zu erkennen, ob krumm, ob grade wird sein Tun.

Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.

12 Das hörend Ohr, das sehend Auge, sie beide hat der Herr gemacht.

Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.

13 Lieb nicht den Schlaf, damit du nicht verarmst! Mach schon die Augen auf, solang du Brot in Fülle hast!

Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.

14 "Wie schlecht, wie schlecht!" sagt da ein Käufer; doch ist es sein geworden, rühmt er sich.

Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.

15 Hat man auch Gold und Perlen eine Menge, ein gläsernes Gefäß ist eines Anwalts Rede.

Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.

16 Wer einem andern bürgt, dem kann sein eigen Kleid genommen werden; gepfändet wird er Fremder wegen.

Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.

17 Süß schmeckt dem Mann das Brot der Lüge; doch hintendrein füllt sich sein Mund mit Kieselstein.

Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.

18 Die Pläne prüfe durch Beratung! Mit Klugheit führe Krieg!

Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.

19 Geheimnisse verrät, wer stets auf Wanderschaft. Drum gib mit Plaudermäulern dich nicht ab!

Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.

20 Wer auf den Vater und die Mutter wenig gibt, des Licht verlöscht im Dunkeln.

A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.

21 Besitz, zu Anbeginn in Hast erworben, bleibt doch am Ende ohne Segen.

Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.

22 Sprich nicht. "Ich muß den bittern Kelch zur Neige trinken." Nein, hoffe auf den Herrn! Er kann dir helfen.

Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.

23 Ein Greuel für den Herrn ist zweierlei Gewicht; nichts nützt die falsche Waage.

Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.

24 Des Mannes Schritte sind vom Herrn bestimmt; wie kann ein Mensch sich selber seinen Weg bestimmen?

Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?

25 Gefährlich ist's für Menschen, Heiliges vorschnell zu versprechen und nachher das Gelobte wiederum zu überlegen.

Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.

26 Ein weiser König späht die Frevler aus, vergilt an ihnen Unordnung.

A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.

27 Des Menschen Geist ist vor dem Herren licht, und er durchforscht sein Innerstes.

Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.

28 Der König hütet immerwährend Huld; durch Liebe stützt er seinen Thron.

Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.

29 Der Ruhm der Jünglinge ist ihre Stärke; der Greise Schmuck ist graues Haar.

Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.

30 Wenn eine Wunde schwärt, Umschläge bringen Linderung, so Schläge auch dem Herzensgrunde.

Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.