Sprueche 2

1 Mein Sohn! Nimmst du jetzt meine Worte an und bewahrst du bei dir, was ich geboten,

Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,

2 und lauscht dein Ohr auf Weisheit und neigt dein Herz sich zur Vernunft

figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;

3 und rufst nach Einsicht du und schreist du nach Verstand

bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;

4 und suchst du sie wie Silber und spürst ihr nach gleich wie verborgnen Schätzen,

ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:

5 alsdann begreifst auch du die Furcht des Herrn, gewinnst Erkenntnis Gottes,

akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.

6 daß Weisheit nur der Herr verleiht, aus seinem Mund Erkenntnis und Vernunft herrühren,

Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;

7 und daß er guten Rat für Rechtliche aufspart, ein Schild ist denen, die unsträflich wandeln,

üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,

8 die von des Rechtes Bahnen nicht abweichen, jedoch die Wege seiner Frommen gehen, -

megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.

9 alsdann wirst du Gerechtigkeit und Recht verstehen, Geradheit, jede Bahn des Guten,

Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.

10 denn Weisheit kommt dir in das Herz und die Erkenntnis weilt in deiner Seele.

Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.

11 Dann ist die Umsicht dir ein Schutz; Vernunft ist deine Hüterin.

Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.

12 Sie rettet dich vor schlimmen Schurken, vor Lügenrednern,

Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,

13 die von des Lichtes Pfaden lassen und auf dem Weg des Finstern wandeln, -

a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;

14 die freudig Böses tun und ob dem Untergang des Nächsten jubeln, -

kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;

15 vor Leuten, deren Pfade krumm und deren Bahnen ganz verkehrt.

kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.

16 Sie rettet dich vor andern Weibern, vor einer Fremden voller Schmeichelreden,

Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;

17 die den Vertrauten ihrer Jugend läßt und den vor ihrem Gott geschlossenen Bund vergißt.

ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.

18 Dem Tode nahe steht ihr Haus, und zu den Schatten führen ihre Bahnen.

Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.

19 Wer zu ihr eingeht, kehrt nicht wieder; betritt niemals des Lebens Pfade.

Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.

20 Dann kannst du auf dem Weg der Guten wandeln und an der Frommen Pfad dich halten.

Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.

21 Denn nur wer recht tut, darf im Lande wohnen; nur wer untadelig, drin übrigbleiben.

Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.

22 Die Schlechten aber werden aus dem Land vertilgt und die Betrüger aus ihm ausgerissen.

De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.