Prediger 7
1 Weit besser fein Gerücht als Feingeruch, der Todestag als die Geburtsstunde.
Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
2 Viel besser ist's, ins Trauerhaus zu gehen als in ein Haus der Gasterei. Dort zeigt sich ja das Ende jedes Menschen, und wer noch lebt, kann sich's zu Herzen nehmen.
Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
3 Viel besser Ernst als Scherz! Das Herz kann wohlgemut bei ernster Miene sein.
Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
4 Der Weisen Herz weilt in dem Trauerhause, der Toren Herz im Haus der Freude.
A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
5 Viel besser ist's, des Weisen Tadel zu vernehmen als auf der Toren Loblied hinzuhören;
Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
6 denn wie der Dornen Knistern unterm Kessel, ist eines Toren Beifall. Ja, der ist eitel.
mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
7 Der Geldeinzug kann einen weisen Mann betören; dem Herzen schadet die Bestechung.
Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
8 Viel besser ist der Ausgang einer Sache als ihr Anfang; viel besser Langmut als der Übermut. -
Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
9 Laß dich nicht schnell zum Unmut reizen; denn Unmut wohnt nur in der Brust von Toren!
Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
10 Sprich nicht: "Wie kommt es nur, daß jene früheren Tage besser waren als die jetzigen?" Denn nicht aus Weisheit fragst du so. -
Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
11 Die Weisheit ist so gut wie Eigentum. Für alle ist sie Vorteil, die die Sonne schauen.
Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
12 Die Weisheit ist ein Schutz, ein Schutz das Geld. Des Wissens Vorzug aber ist, daß Weisheit ihrem Herrn das Leben wahrt. -
Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
13 Durchlebe nur der Gottheit Schickung! Denn wer kann grade machen, was sie krümmt?
Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
14 Am guten Tag sei guter Dinge! Am Unglückstag schau hin, - die Gottheit macht ja diesen ebenso wie jenen, - auf diesen Sachverhalt, wonach der Mensch nicht die geringste Spur davon noch später findet! -
A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
15 Das alles schaute ich in meinen eitlen Lebenstagen: Da geht zugrunde ein Gerechter trotz seiner Rechtlichkeit. Da lebt ein Frevler lang mit seiner Bosheit. -
Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
16 Sei nicht zu sehr gerecht! Nicht überklug erzeig dich, daß du nicht in Trübsinn fallest!
Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
17 Sei nicht zu zügellos, und sei kein Tor, damit du nicht zur Unzeit sterbest!
Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
18 Gut, wenn du dich zu einem hältst und von dem anderen nicht läßt. Wer wirklich gottesfürchtig ist, der übertrifft sie alle.
Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
19 Die Klugheit gibt dem Klugen viel mehr Stärke, als in der Stadt zehn Machthaber besitzen.
A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
20 Kein Mensch ist so gerecht auf Erden, daß er immer richtig handelte und niemals fehlte.
Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
21 Acht nicht auf jegliches Gerede, damit du nicht vernimmst, wie dich dein Knecht beschimpft!
Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
22 Dein Herz weiß selber ja, daß du auch andere geschmäht. -
Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
23 All dies durchforschte ich nach Weisheit. Ich sprach, ich möchte weise werden; doch blieb's mir fern.
Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
24 Was ist, das ist so fern und tief. So tief! Wer kann's erfassen?
Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
25 Und immer wieder richte ich den Sinn darauf, es zu erkennen und auszuforschen und zu suchen Weisheit und ein richtiges Ergebnis und zu sehn der Torheit Fehler und der Tollheit Unvernunft.
Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
26 Da fand ich bittrer als den Tod das Weib; ein Fangnetz ist's, sein Herz ein Garn und seine Arme Fesseln. - Nur wer der Gottheit wohlgefällt, schützt sich vor ihr; doch der Verworfne wird durch es verstrickt. -
És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
27 Sieh da, dies fand ich, spricht Kohelet, indem ich eins zum andern fügte, um ein Ergebnis zu erlangen,
Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
28 das immer wieder ich gesucht und niemals habe finden können. Schon manchen Menschen traf ich lehrend an, doch unter allen diesen fand ich nie ein Weib.
Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
29 Nur dies, sich, habe ich gefunden: Dies, daß die Gottheit einst die Menschen voller Einfalt schuf; doch diese werfen viele Fragen auf.
Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
