< Luc 17 >

1 Jésus dit encore à ses disciples: Il est impossible qu’il n’arrive des scandales; mais malheur à celui par qui ils arrivent!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 Il vaudrait mieux pour lui qu’on mît autour de son cou une meule de moulin et qu’on le jetât dans la mer, que de scandaliser un de ces petits.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Prenez-garde à vous: Si ton frère a péché contre toi, reprends-le; et s’il se repent, pardonne-lui.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 Et s’il a péché sept fois dans le jour contre toi, et que sept fois dans le jour il revienne à toi, disant: Je me repens; pardonne-lui.
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 Et les apôtres dirent au Seigneur: Augmentez-nous la foi.
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 Mais le Seigneur dit: Si vous aviez de la foi comme un grain de sénevé, vous diriez à ce mûrier: Déracine-toi, et transplante-toi dans la mer; et il vous obéirait.
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 Qui de vous, ayant un serviteur attaché au labourage ou aux troupeaux, lui dit, aussitôt qu’il revient des champs: Viens vite, mets-toi à table?
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 Et ne lui dit pas au contraire: Prépare-moi à souper, et ceins-toi, et me sers jusqu’à ce que j’aie mangé et bu, et après cela, tu mangeras et tu boiras?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 A-t-il de l’obligation à ce serviteur, parce qu’il a fait ce qu’il lui avait commandé?
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Non, je pense. Ainsi, vous-mêmes, quand vous aurez fait ce qui vous est commandé, dites: Nous sommes des serviteurs inutiles; ce que nous avons fait, c’est ce que nous avons dû faire.
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 Il arriva qu’en allant à Jérusalem, il traversait le pays de Samarie et la Galilée.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 Et comme il entrait dans un village, il rencontra dix lépreux, qui s’arrêtèrent loin de lui;
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 Et ils élevèrent la voix, disant: Jésus, Maître, ayez pitié de nous.
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 Dès que Jésus les vit, il dit: Allez, montrez-vous aux prêtres. Et il arriva, pendant qu’ils y allaient, qu’ils furent purifiés.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 Un d’eux, se voyant purifié, revint sur ses pas, glorifiant Dieu à haute voix;
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 Et il tomba sur sa face aux pieds de Jésus, lui rendant grâces; or celui-ci était Samaritain.
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Alors Jésus prenant la parole, dit: Est-ce que les dix n’ont pas été purifiés? et les neuf autres, où sont-ils?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Il ne s’en est point trouvé qui revînt et rendît gloire à Dieu, si ce n’est cet étranger.
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 Et il lui dit: Lève-toi, va, ta foi t’a sauvé.
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Interrogé par les pharisiens: Quand vient le royaume de Dieu? Leur répondant, il dit: Le royaume de Dieu ne vient point de manière à être remarqué;
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 Et on ne dira point: Il est ici ou il est là. Car voici que le royaume de Dieu est au dedans de vous.
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 Il dit ensuite à ses disciples: Viendront des jours où vous désirerez voir un seul des jours du Fils de l’homme, et vous ne le verrez pas.
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 Et on vous dira: Le voici ici et le voilà là. N’y allez point, et ne les suivez point.
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 Car, comme l’éclair qui, brillant sous un côté du ciel, lance sa lumière sur tout ce qui est sous le ciel, ainsi sera le Fils de l’homme en son jour.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 Mais il faut auparavant qu’il souffre beaucoup de choses, et qu’il soit rejeté par cette génération.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 Et comme il est arrivé aux jours du Noé, ainsi en sera-t-il aussi dans les jours du Fils de l’homme.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 Ils mangeaient et buvaient; ils se mariaient et mariaient leurs enfants, jusqu’au jour où entra dans l’arche: et le déluge vint et il les perdit tous.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Et comme il est arrivé encore aux jours de Lot: ils mangeaient et buvaient, ils achetaient et vendaient, ils plantaient et bâtissaient;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 Mais le jour où Lot sortit de Sodome, Dieu fit pleuvoir le feu et le soufre du ciel, et il les perdit tous:
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 Ainsi en sera-t-il le jour où le Fils de l’homme sera révélé.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 En cette heure-là, que celui qui se trouvera sur le toit et dont les meubles sont dans la maison, ne descende point pour les emporter; et que celui qui est dans le champ, ne retourne point non plus en arrière.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Souvenez-vous de la femme de Lot.
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Quiconque cherchera à sauver son âme, la perdra; et quiconque la perdra lui donnera la vie.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 Je vous le dis, en cette nuit-là deux personnes seront en un lit, l’un sera pris et l’autre laissé:
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Deux femmes moudront ensemble, l’une sera prise, et l’autre laissée; deux hommes seront dans un champ, l’un sera pris, et l’autre laissé.
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Prenant la parole, les disciples lui dirent: Où, Seigneur?
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 Et il répondit: Partout où sera le corps, là aussi s’assembleront les aigles.
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.

< Luc 17 >