Luc 17
1 Il dit à ses disciples: «Qu'il n'arrive pas de scandales, la chose est impossible, mais malheur à celui par qui le scandale arrive!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 Il vaudrait mieux pour lui qu'on lui attachât au cou une meule de moulin, et qu'on le jetât à la mer, que de scandaliser un de ces petits.»
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 «Prenez garde à vous: si ton frère a péché, reprends-le et s'il se repent, pardonne-lui.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 Et s'il a péché contre toi sept fois en un jour, et que sept fois en un jour, il se tourne vers toi et te dise: «Je me repens», pardonne-lui.» —
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 «Augmente-nous la foi, dirent les apôtres au Seigneur,
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 et le Seigneur leur répondit: «Si vous aviez de la foi gros comme un grain de sénevé, vous diriez à ce sycomore «Déracine-toi, et plante-toi dans la mer», il vous obéirait.»
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 «Quand votre serviteur rentre des champs, après le labour ou le pâturage, lequel de vous lui dira: «Viens vite te mettre à table.»
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 Ne lui dira-t-il pas au contraire: «Prépare-moi à dîner, ceins-toi, et me sers jusqu'à ce que j'aie mangé et bu; après quoi, tu mangeras et boiras toi-même.»
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Et parce que ce serviteur fait ce qui lui était commandé, son maître lui doit-il quelque reconnaissance?
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 De vous, il en est de même: quand vous aurez fait tout ce qui vous est commandé, dites ceci: «Nous sommes des serviteurs inutiles; ce que nous avons fait nous avions le devoir de le faire.»
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 Dans son voyage à Jérusalem, Jésus traversa la Samarie et la Galilée.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 Comme il arrivait à l'entrée d'un village, se présentèrent à lui dix lépreux qui, restant à une certaine distance,
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 élevèrent la voix: «Jésus! maître! dirent-ils, aie pitié de nous!»
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 Il les vit et leur dit: «Allez vous montrer aux prêtres.» Et il arriva pendant qu'il y allaient, qu'ils furent guérie.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 L'un d'entre eux, se voyant guéri, revint sur ses pas, rendant à grands cris gloire à Dieu;
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 puis il se prosterna aux pieds de Jésus, la face contre terre, lui rendant grâces. C'était un Samaritain.
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Alors Jésus prononça ces paroles: «Est-ce que les dix n'ont pas été guéris? Les neuf autres où sont-ils?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Il ne s'en est trouvé aucun qui soit revenu pour rendre gloire à Dieu, sinon celui-ci: un étranger!»
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 Puis s'adressant à lui: «Lève-toi; va, ta foi t'a sauvé»
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Les Pharisiens lui ayant demandé quand viendrait le Royaume de Dieu il leur répondit ainsi: «Le Royaume de Dieu ne vient pas avec des marques extérieures.
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 On ne dira pas: il est ici! ou: il est là! car sachez-le: le Royaume de Dieu est au milieu de vous.»
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 Puis il dit aux disciples: «Il viendra un temps où vous désirerez voir un des jours du Fils de l'homme, un seul, et vous ne le verrez pas.
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 On vous dira: «Le voici!» — «le voilà!» N'y allez pas; ne le cherchez pas.
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 Tel, en effet, l'éclair resplendissant à une extrémité, du ciel brille jusqu'à l'autre, tel, en son jour, sera le Fils de l'homme.»
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 «Mais il lui faut d'abord beaucoup souffrir, et être rejeté par cette génération-ci.»
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 «Ainsi étaient les choses aux jours de Noé, ainsi seront-elles aux jours du Fils de l'homme.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 Les hommes mangeaient, buvaient, se mariaient ou mariaient leurs enfants, jusqu'au moment où Noé entra dans l'arche, et où le déluge survint et les extermina tous.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 C'est encore ce qui est arrivé aux jours de Lot: les hommes mangeaient, buvaient, achetaient, vendaient, plantaient, bâtissaient;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 et au moment où Lot sortit de Sodome, une pluie de feu et de soufre tomba du ciel et les extermina tous.
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 Ainsi en sera-t-il le jour où le Fils de l'homme sera révélé.»
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 «Que celui qui sera, ce jour-là, sur le toit, et qui aura quelque objet dans la maison, ne descende pas pour l'emporter. Que celui qui sera aux champs fasse de même et ne revienne pas sur ses pas.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Souvenez-vous de la femme de Lot!»
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 «Qui cherchera à sauver sa vie la perdra, et qui la perdra, la rendra vraiment vivante.»
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 «Cette nuit-là, je vous le déclare, de deux hommes qui seront dans un lit, l'un sera pris, et l'autre laissé.
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 De deux femmes qui moudront ensemble, l'une sera prise, et l'autre laissée.» -
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 (De deux hommes qui seront dans un champ, l’un sera pris et l’autre laissé).
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 - «Où sera-ce Seigneur?» demandèrent les disciples. Il leur répondit: «Où sera le corps, là aussi les vautours se rassembleront.»
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
