Psaumes 132

1 Cantique de Maaloth. Éternel, souviens-toi de David et de toute son affliction;

Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

2 Lui qui jura à l'Éternel, et fit ce vœu au Puissant de Jacob:

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:

3 Si j'entre sous l'abri de ma maison, et si je monte sur le lit où je repose;

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

4 Si je donne du sommeil à mes yeux, du repos à mes paupières;

Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

5 Jusqu'à ce que j'aie trouvé un lieu pour l'Éternel, une demeure pour le Puissant de Jacob!

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!

6 Voici, nous en avons entendu parler à Éphrath; nous l'avons trouvée dans les champs de Jaar.

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

7 Entrons dans ses demeures; prosternons-nous devant son marche-pied!

Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!

8 Lève-toi, ô Éternel, viens au lieu de ton repos, toi et l'arche de ta force!

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

9 Que tes sacrificateurs soient revêtus de justice, et que tes bien-aimés chantent de joie!

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

10 Pour l'amour de David, ton serviteur, ne rejette pas la face de ton Oint!

Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!

11 L'Éternel a juré la vérité à David, et il n'en reviendra pas: Je mettrai sur ton trône le fruit de tes entrailles.

Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

12 Si tes fils gardent mon alliance et mes témoignages que je leur enseignerai, leurs fils aussi, à perpétuité, seront assis sur ton trône.

Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

13 Car l'Éternel a fait choix de Sion; il l'a préférée pour y faire son séjour.

Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

14 Elle est, dit-il, le lieu de mon repos, à perpétuité; j'y habiterai, car je l'ai choisie.

Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

15 Je bénirai abondamment ses vivres; je rassasierai de pain ses pauvres.

Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

16 Je revêtirai de salut ses sacrificateurs, et ses fidèles chanteront d'une grande joie.

Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

17 C'est là que je ferai lever une corne à David, et que je prépare une lampe à mon Oint.

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

18 Je couvrirai de honte ses ennemis, et sur lui brillera son diadème.

Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.