Psaumes 92

1 Psaume. Cantique pour le jour du sabbat. Il est beau de louer l’Éternel, Et de célébrer ton nom, ô Très-Haut!

Zsoltár. Ének a szombat napjára. Jó hálát mondani az Örökkévalónak és zengeni a te nevedet, Legfelső,

2 D’annoncer le matin ta bonté, Et ta fidélité pendant les nuits,

hirdetni reggel a te szeretetedet és hűségedet az éjszakákon:

3 Sur l’instrument à dix cordes et sur le luth, Aux sons de la harpe.

a tizhúron és a lanton, zeneszóval a hárfán.

4 Tu me réjouis par tes œuvres, ô Éternel! Et je chante avec allégresse l’ouvrage de tes mains.

Mert megörvendeztettél, oh Örökkévaló, cselekvéseddel, kezeid művein ujjongok.

5 Que tes œuvres sont grandes, ô Éternel! Que tes pensées sont profondes!

Mi nagyok a te műveid, Örökkévaló, nagyon mélységesek a gondolataid!

6 L’homme stupide n’y connaît rien, Et l’insensé n’y prend point garde.

Oktalan ember nem tudja, és balga nem érti ezt:

7 Si les méchants croissent comme l’herbe, Si tous ceux qui font le mal fleurissent, C’est pour être anéantis à jamais.

mikor virúlnak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a jogtalanságot cselekvők – hogy megsemmisüljenek mindenkorra.

8 Mais toi, tu es le Très-Haut, A perpétuité, ô Éternel!

Te pedig örökké a magasban vagy, oh Örökkévaló!

9 Car voici, tes ennemis, ô Éternel! Car voici, tes ennemis périssent; Tous ceux qui font le mal sont dispersés.

Mert íme ellenségeid, oh Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, elszélednek mind a jogtalanságot cselekvők.

10 Et tu me donnes la force du buffle; Je suis arrosé avec une huile fraîche.

De magassá tetted mint a rémét szarvamat, kenve vagyok friss olajjal.

11 Mon œil se plaît à contempler mes ennemis, Et mon oreille à entendre mes méchants adversaires.

Nézdegéli szemem a meglesőimet; az ellenem támadókat, a gonosztevőket elhallgatják füleim.

12 Les justes croissent comme le palmier, Ils s’élèvent comme le cèdre du Liban.

Az igaz mint a pálmafa virúl, mint czédrus a Libánonban nagyra nő;

13 Plantés dans la maison de l’Éternel, Ils prospèrent dans les parvis de notre Dieu;

elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak.

14 Ils portent encore des fruits dans la vieillesse, Ils sont pleins de sève et verdoyants,

Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek;

15 Pour faire connaître que l’Éternel est juste. Il est mon rocher, et il n’y a point en lui d’iniquité.

hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.