Job 13

1 Voici, mon œil a vu tout cela, Mon oreille l’a entendu et y a pris garde.

Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s meg értette.

2 Ce que vous savez, je le sais aussi, Je ne vous suis point inférieur.

Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.

3 Mais je veux parler au Tout-Puissant, Je veux plaider ma cause devant Dieu;

Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.

4 Car vous, vous n’imaginez que des faussetés, Vous êtes tous des médecins de néant.

Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.

5 Que n’avez-vous gardé le silence? Vous auriez passé pour avoir de la sagesse.

Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!

6 Écoutez, je vous prie, ma défense, Et soyez attentifs à la réplique de mes lèvres.

Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.

7 Direz-vous en faveur de Dieu ce qui est injuste, Et pour le soutenir alléguerez-vous des faussetés?

Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?

8 Voulez-vous avoir égard à sa personne? Voulez-vous plaider pour Dieu?

Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?

9 S’il vous sonde, vous approuvera-t-il? Ou le tromperez-vous comme on trompe un homme?

Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?

10 Certainement il vous condamnera, Si vous n’agissez en secret que par égard pour sa personne.

Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.

11 Sa majesté ne vous épouvantera-t-elle pas? Sa terreur ne tombera-t-elle pas sur vous?

Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?

12 Vos sentences sont des sentences de cendre, Vos retranchements sont des retranchements de boue.

Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.

13 Taisez-vous, laissez-moi, je veux parler! Il m’en arrivera ce qu’il pourra.

Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is!

14 Pourquoi saisirais-je ma chair entre les dents? J’exposerai plutôt ma vie.

Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.

15 Voici, il me tuera; je n’ai rien à espérer; Mais devant lui je défendrai ma conduite.

Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.

16 Cela même peut servir à mon salut, Car un impie n’ose paraître en sa présence.

Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.

17 Écoutez, écoutez mes paroles, Prêtez l’oreille à ce que je vais dire.

Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.

18 Me voici prêt à plaider ma cause; Je sais que j’ai raison.

Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.

19 Quelqu’un disputera-t-il contre moi? Alors je me tais, et je veux mourir.

Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.

20 Seulement, accorde-moi deux choses Et je ne me cacherai pas loin de ta face:

Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:

21 Retire ta main de dessus moi, Et que tes terreurs ne me troublent plus.

Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;

22 Puis appelle, et je répondrai, Ou si je parle, réponds-moi!

aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.

23 Quel est le nombre de mes iniquités et de mes péchés? Fais-moi connaître mes transgressions et mes péchés.

Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!

24 Pourquoi caches-tu ton visage, Et me prends-tu pour ton ennemi?

Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?

25 Veux-tu frapper une feuille agitée? Veux-tu poursuivre une paille desséchée?

Vajon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?

26 Pourquoi m’infliger d’amères souffrances, Me punir pour des fautes de jeunesse?

Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;

27 Pourquoi mettre mes pieds dans les ceps, Surveiller tous mes mouvements, Tracer une limite à mes pas,

és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.

28 Quand mon corps tombe en pourriture, Comme un vêtement que dévore la teigne?

És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett: