Matthieu 22
1 Et Jésus, répondant, leur parla encore en paraboles, disant:
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2 Le royaume des cieux a été fait semblable à un roi qui fit des noces pour son fils,
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
3 et envoya ses esclaves pour convier ceux qui étaient invités aux noces; et ils ne voulurent pas venir.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
4 Il envoya encore d’autres esclaves, disant: Dites aux conviés: Voici, j’ai apprêté mon dîner; mes taureaux et mes bêtes grasses sont tués et tout est prêt: venez aux noces.
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
5 Mais eux, n’en ayant pas tenu compte, s’en allèrent, l’un à son champ, et un autre à son trafic;
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
6 et les autres, s’étant saisis de ses esclaves, les outragèrent et les tuèrent.
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
7 Et le roi, [l’ayant entendu, en] fut irrité; et ayant envoyé ses troupes, il fit périr ces meurtriers-là et brûla leur ville.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
8 Alors il dit à ses esclaves: Les noces sont prêtes, mais les conviés n’en étaient pas dignes;
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9 allez donc dans les carrefours des chemins, et autant de gens que vous trouverez, conviez-les aux noces.
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
10 Et ces esclaves-là, étant sortis, [s’en allèrent] par les chemins, et assemblèrent tous ceux qu’ils trouvèrent, tant mauvais que bons; et la [salle] des noces fut remplie de gens qui étaient à table.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
11 Et le roi, étant entré pour voir ceux qui étaient à table, aperçut là un homme qui n’était pas vêtu d’une robe de noces.
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12 Et il lui dit: Ami, comment es-tu entré ici, sans avoir une robe de noces? Et il eut la bouche fermée.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13 Alors le roi dit aux serviteurs: Liez-le pieds et mains, emportez-le, et jetez-le dans les ténèbres de dehors: là seront les pleurs et les grincements de dents.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14 Car il y a beaucoup d’appelés, mais peu d’élus.
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
15 Alors les pharisiens vinrent et tinrent conseil pour l’enlacer dans [ses] paroles.
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
16 Et ils lui envoient leurs disciples avec les hérodiens, disant: Maître, nous savons que tu es vrai et que tu enseignes la voie de Dieu en vérité, et que tu ne t’embarrasses de personne, car tu ne regardes pas à l’apparence des hommes.
És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
17 Dis-nous donc, que t’en semble: est-il permis de payer le tribut à César, ou non?
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
18 Et Jésus, connaissant leur méchanceté, dit: Pourquoi me tentez-vous, hypocrites?
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
19 Montrez-moi la monnaie du tribut. Et ils lui apportèrent un denier.
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
20 Et il leur dit: De qui est cette image et cette inscription?
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
21 Ils lui disent: De César. Alors il leur dit: Rendez donc les choses de César à César, et les choses de Dieu à Dieu.
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
22 Et l’ayant entendu, ils furent étonnés; et le laissant, ils s’en allèrent.
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
23 En ce jour-là, des sadducéens, qui disent qu’il n’y a pas de résurrection, vinrent à lui et l’interrogèrent,
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
24 disant: Maître, Moïse dit: Si quelqu’un meurt n’ayant pas d’enfants, son frère épousera sa femme, et suscitera de la postérité à son frère.
Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
25 Or il y avait parmi nous sept frères; et le premier s’étant marié, mourut, et n’ayant pas de postérité, il laissa sa femme à son frère;
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
26 de la même manière le second aussi et le troisième, jusqu’au septième;
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
27 et après eux tous, la femme aussi mourut.
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
28 Dans la résurrection donc, duquel des sept sera-t-elle la femme, car tous l’ont eue?
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
29 Et Jésus, répondant, leur dit: Vous errez, ne connaissant pas les écritures, ni la puissance de Dieu;
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 car, dans la résurrection, on ne se marie ni on n’est donné en mariage, mais on est comme des anges de Dieu dans le ciel.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 Et quant à la résurrection des morts, n’avez-vous pas lu ce qui vous est dit par Dieu, disant:
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
32 « Moi, je suis le Dieu d’Abraham, et le Dieu d’Isaac, et le Dieu de Jacob »? Dieu n’est pas le Dieu des morts, mais des vivants.
Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
33 Et les foules, ayant entendu [cela], s’étonnèrent de sa doctrine.
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
34 Et les pharisiens, ayant entendu dire qu’il avait fermé la bouche aux sadducéens, s’assemblèrent en un même lieu.
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
35 Et l’un d’eux, docteur de la loi, l’interrogea pour l’éprouver, disant:
És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
36 Maître, quel est le grand commandement dans la loi?
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
37 Et il lui dit: « Tu aimeras le Seigneur ton Dieu de tout ton cœur, et de toute ton âme, et de toute ta pensée ».
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
38 C’est là le grand et premier commandement.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 Et le second lui est semblable: « Tu aimeras ton prochain comme toi-même ».
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
40 De ces deux commandements dépendent la loi tout entière et les prophètes.
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
41 Et les pharisiens étant assemblés, Jésus les interrogea,
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
42 disant: Que vous semble-t-il du Christ? – de qui est-il fils? Ils lui disent: De David.
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
43 Il leur dit: Comment donc David, en Esprit, l’appelle-t-il seigneur, disant:
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
44 « Le Seigneur a dit à mon seigneur: Assieds-toi à ma droite, jusqu’à ce que je mette tes ennemis sous tes pieds »?
Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
45 Si donc David l’appelle seigneur, comment est-il son fils?
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
46 Et personne ne pouvait lui répondre un mot; et personne, depuis ce jour-là, n’osa plus l’interroger.
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
