< Luc 14 >

1 Un jour de sabbat, Jésus étant entré dans la maison d’un des principaux Pharisiens pour y prendre son repas, ceux-ci l’observaient.
És lőn mikor a főfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni, azok leselkednek vala ő utána.
2 Et voici qu’un homme hydropique se trouvait devant lui.
És ímé egy vízkóros ember vala ő előtte.
3 Jésus, prenant la parole, dit aux Docteurs de la Loi et aux Pharisiens: « Est-il permis de faire une guérison le jour du sabbat? »
És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-é szombatnapon gyógyítani?
4 Et ils gardèrent le silence. Lui, prenant cet homme par la main, le guérit et le renvoya.
Azok pedig hallgatának. És ő megfogván azt, meggyógyítá és elbocsátá.
5 Puis, s’adressant à eux, il dit: « Qui de vous, si son âne ou son bœuf tombe dans un puits, ne l’en retire aussitôt le jour du sabbat? »
És felelvén nékik, monda: Ki az közületek, a kinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombatnapon?
6 Et à cela ils ne surent que lui répondre.
És nem felelhetnek vala ő ellene semmit ezekre.
7 Ensuite, ayant remarqué l’empressement des conviés à choisir les premières places, Jésus leur dit cette parabole:
És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fő helyeket; mondván nékik:
8 « Quand tu seras invité par quelqu’un à des noces, ne prends pas la première place, de peur qu’il n’y ait un homme plus considéré que toi,
Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az,
9 et que celui qui vous aura invités l’un et l’autre ne vienne te dire: Cède-lui la place; et qu’alors tu ne commences avec confusion à occuper la dernière place.
És eljövén az, a ki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni.
10 Mais lorsque tu seras invité, va te mettre à la dernière place; de cette façon, quand viendra celui qui t’a invité, il te dira: on ami, monte plus haut. Alors ce sera pour toi un honneur devant les autres convives.
Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljő az, a ki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, a kik veled együtt ülnek.
11 Car quiconque s’élève sera abaissé, et quiconque s’abaisse sera élevé. »
Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.
12 Il dit aussi à celui qui l’avait invité: « Lorsque tu donnes à dîner ou à souper, n’invite ni tes amis, ni tes frères, ni tes parents, ni des voisins riches, de peur qu’ils ne t’invitent à leur tour, et ne te rendent ce qu’ils auront reçu de toi.
Monda pedig annak is, a ki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked.
13 Mais, quand tu donnes un festin, invite des pauvres, des estropiés, des boiteux et des aveugles;
Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:
14 et tu seras heureux de ce qu’ils ne peuvent te rendre la pareille, car cela te sera rendu à la résurrection des justes. »
És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.
15 Un de ceux qui étaient à table avec lui, ayant entendu ces paroles, dit à Jésus: « Heureux celui qui aura part au banquet dans le royaume de Dieu! »
Hallván pedig ezeket egy azok közül, a kik ő vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában.
16 Jésus lui dit: « Un homme donna un grand repas et y convia beaucoup de gens.
Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva;
17 A l’heure du repas, il envoya son serviteur dire aux invités: Venez, car tout est déjà prêt.
És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!
18 Et tous, unanimement, se mirent à s’excuser. Le premier lui dit: J’ai acheté une terre, et il faut que j’aille la voir; je te prie de m’excuser.
És mindnyájan egyenlőképen kezdék magokat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!
19 Le second dit: J’ai acheté cinq paires de bœufs, et je vais les essayer; je te prie de m’excuser.
És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!
20 Un autre dit: Je viens de me marier, et c’est pourquoi je ne puis aller.
A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
21 Le serviteur étant revenu, rapporta ces choses à son maître. Alors le père de famille irrité dit à son serviteur: a vite dans les places et les rues de la ville, et amène ici les pauvres, les estropiés, les aveugles et les boiteux.
Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
22 Le serviteur dit: Seigneur, il a été fait comme tu l’as commandé, et il y a encore de la place.
És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely.
23 Le maître dit au serviteur: a dans les chemins et le long des haies, et ceux que tu trouveras, presse-les d’entrer, afin que ma maison soit remplie.
Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam.
24 Car, je vous le dis, aucun de ces hommes qui avaient été invités ne goûtera de mon festin. »
Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.
25 Comme une grande foule cheminait avec lui, il se retourna et leur dit:
Megy vala pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
26 « Si quelqu’un vient à moi et ne hait pas son père et sa mère, sa femme et ses enfants, ses frères et ses sœurs, et même sa propre vie, il ne peut être mon disciple.
Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
27 Et quiconque ne porte pas sa croix et ne me suis pas, ne peut être mon disciple.
És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.
28 Qui de vous, en effet, s’il veut bâtir une tour, ne s’assied pas auparavant pour calculer la dépense, et s’il a de quoi l’achever?
Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze?
29 de peur qu’après avoir posé les fondements de l’édifice, il ne puisse le conduire à sa fin, et que tous ceux qui le verront ne se mettent à le railler,
Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja,
30 disant: Cet homme a commencé à bâtir, et il n’a pu achever.
Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!
31 Ou quel roi, s’il va faire la guerre à un autre roi, ne s’assied d’abord pour délibérer s’il peut, avec dix mille hommes, faire face à un ennemi qui vient l’attaquer avec vingt mille?
Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, a ki ő ellene húszezerrel jött?
32 S’il ne le peut, tandis que celui-ci est encore loin, il lui envoie une ambassade pour négocier la paix.
Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.
33 Ainsi donc, quiconque d’entre vous ne renonce pas à tout ce qu’il possède, ne peut être mon disciple.
Ezenképen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.
34 Le sel est bon; mais si le sel s’affadit, avec quoi lui donnera-t-on de la saveur?
Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
35 Inutile et pour la terre et pour le fumier, on le jette dehors. Que celui qui a des oreilles entende bien! »
Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja.

< Luc 14 >