Psalms 22
1 To ouercome, for `the morewtid hynd; the salm of Dauid. God, my God, biholde thou on me, whi hast thou forsake me? the wordis of my trespassis ben fer fro myn helthe.
A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
2 Mi God, Y schal crye bi dai, and thou schalt not here; and bi nyyt, and not to vnwisdom to me.
Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
3 Forsothe thou, the preisyng of Israel, dwellist in holynesse;
Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
4 oure fadris hopiden in thee, thei hopiden, and thou delyueridist hem.
te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
5 Thei crieden to thee, and thei weren maad saaf; thei hopiden in thee, and thei weren not schent.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 But Y am a worm, and not man; the schenschip of men, and the outcastyng of the puple.
De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
7 Alle men seynge me scorneden me; thei spaken with lippis, and stiriden the heed.
Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
8 He hopide in the Lord, delyuere he hym; make he hym saaf, for he wole hym.
Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
9 For thou it art that drowist me out of the wombe, thou art myn hope fro the tetis of my modir;
Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
10 in to thee Y am cast forth fro the wombe. Fro the wombe of my modir thou art my God; departe thou not fro me.
te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
11 For tribulacioun is next; for noon is that helpith.
Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
12 Many calues cumpassiden me; fatte bolis bisegiden me.
Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
13 Thei openyden her mouth on me; as doith a lioun rauyschynge and rorynge.
fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
14 I am sched out as watir; and alle my boonys ben scaterid. Myn herte is maad, as wex fletynge abrood; in the myddis of my wombe.
Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
15 Mi vertu driede as a tiyl stoon, and my tunge cleuede to my chekis; and thou hast brouyt forth me in to the dust of deth.
Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
16 For many doggis cumpassiden me; the counsel of wickid men bisegide me. Thei delueden myn hondis and my feet;
Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
17 thei noumbriden alle my boonys. Sotheli thei lokiden, and bihelden me;
megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
18 thei departiden my clothis to hem silf, and thei senten lot on my cloth.
Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
19 But thou, Lord, delaie not thin help fro me; biholde thou to my defence.
Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
20 God, delyuere thou my lijf fro swerd; and delyuere thou myn oon aloone fro the hond of the dogge.
Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
21 Make thou me saaf fro the mouth of a lioun; and my mekenesse fro the hornes of vnycornes.
Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
22 I schal telle thi name to my britheren; Y schal preise thee in the myddis of the chirche.
Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
23 Ye that dreden the Lord, herie hym; alle the seed of Jacob, glorifie ye hym.
Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
24 Al the seed of Israel drede hym; for he forsook not, nethir dispiside the preier of a pore man. Nethir he turnede awei his face fro me; and whanne Y criede to hym, he herde me.
Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
25 Mi preisyng is at thee in a greet chirche; Y schal yelde my vowis in the siyt of men dredynge hym.
Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
26 Pore men schulen ete, and schulen be fillid, and thei schulen herie the Lord, that seken hym; the hertis of hem schulen lyue in to the world of world.
Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
27 Alle the endis of erthe schulen bithenke; and schulen be conuertid to the Lord. And alle the meynees of hethene men; schulen worschipe in his siyt.
Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
28 For the rewme is the Lordis; and he schal be Lord of hethene men.
Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
29 Alle the fatte men of erthe eeten and worschipiden; alle men, that goen doun in to erthe, schulen falle doun in his siyt.
Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
30 And my soule schal lyue to hym; and my seed schal serue him.
Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
31 A generacioun to comyng schal be teld to the Lord; and heuenes schulen telle his riytfulnesse to the puple that schal be borun, whom the Lord made.
jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
