Proverbs 22
1 A good name is more desirable than great riches, and loving favor is better than silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and the poor have this in common: The LORD is the maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent man sees danger and hides himself; but the simple pass on, and suffer for it.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The result of humility and the fear of the LORD is wealth, honor, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns and snares are in the path of the wicked; whoever guards his soul stays far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up a child in the way he should go, and when he is old he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich rule over the poor. The borrower is servant to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He who sows wickedness reaps trouble, and the rod of his fury will be destroyed.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He who has a generous eye will be blessed, for he shares his food with the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Drive out the mocker, and strife will go out; yes, quarrels and insults will stop.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He who loves purity of heart and speaks gracefully is the king’s friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The LORD’s eyes watch over knowledge, but he frustrates the words of the unfaithful.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The sluggard says, “There is a lion outside! I will be killed in the streets!”
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of an adulteress is a deep pit. He who is under the LORD’s wrath will fall into it.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Folly is bound up in the heart of a child; the rod of discipline drives it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Whoever oppresses the poor for his own increase and whoever gives to the rich, both come to poverty.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Turn your ear, and listen to the words of the wise. Apply your heart to my teaching.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For it is a pleasant thing if you keep them within you, if all of them are ready on your lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 I teach you today, even you, so that your trust may be in the LORD.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Haven’t I written to you thirty excellent things of counsel and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 To teach you truth, reliable words, to give sound answers to the ones who sent you?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Don’t exploit the poor because he is poor; and don’t crush the needy in court;
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 for the LORD will plead their case, and plunder the life of those who plunder them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Don’t befriend a hot-tempered man. Don’t associate with one who harbors anger,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 lest you learn his ways and ensnare your soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Don’t you be one of those who strike hands, of those who are collateral for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If you don’t have means to pay, why should he take away your bed from under you?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Don’t move the ancient boundary stone which your fathers have set up.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Do you see a man skilled in his work? He will serve kings. He won’t serve obscure men.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
