Proverbs 7
1 My son, keep my words. Lay up my commandments within you.
Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
2 Keep my commandments and live! Guard my teaching as the apple of your eye.
Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3 Bind them on your fingers. Write them on the tablet of your heart.
Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4 Tell wisdom, “You are my sister.” Call understanding your relative,
Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
5 that they may keep you from the strange woman, from the foreigner who flatters with her words.
Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
6 For at the window of my house, I looked out through my lattice.
Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7 I saw amongst the simple ones. I discerned amongst the youths a young man void of understanding,
És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8 passing through the street near her corner, he went the way to her house,
A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
9 in the twilight, in the evening of the day, in the middle of the night and in the darkness.
Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10 Behold, there a woman met him with the attire of a prostitute, and with crafty intent.
És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
11 She is loud and defiant. Her feet don’t stay in her house.
Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
12 Now she is in the streets, now in the squares, and lurking at every corner.
Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
13 So she caught him, and kissed him. With an impudent face she said to him:
És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
14 “Sacrifices of peace offerings are with me. Today I have paid my vows.
Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
15 Therefore I came out to meet you, to diligently seek your face, and I have found you.
Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
16 I have spread my couch with carpets of tapestry, with striped cloths of the yarn of Egypt.
Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
17 I have perfumed my bed with myrrh, aloes, and cinnamon.
Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
18 Come, let’s take our fill of loving until the morning. Let’s solace ourselves with loving.
No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
19 For my husband isn’t at home. He has gone on a long journey.
Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
20 He has taken a bag of money with him. He will come home at the full moon.”
Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
21 With persuasive words, she led him astray. With the flattering of her lips, she seduced him.
És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
22 He followed her immediately, as an ox goes to the slaughter, as a fool stepping into a noose.
Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
23 Until an arrow strikes through his liver, as a bird hurries to the snare, and doesn’t know that it will cost his life.
Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
24 Now therefore, sons, listen to me. Pay attention to the words of my mouth.
Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
25 Don’t let your heart turn to her ways. Don’t go astray in her paths,
Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
26 for she has thrown down many wounded. Yes, all her slain are a mighty army.
Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
