Luke 13
1 Now there were some present at the same time who told him about the Galileans whose blood Pilate had mixed with their sacrifices.
Éppen abban az időben jöttek oda néhányan, akik neki hírt hoztak a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatukéval elegyítette.
2 Jesus answered them, “Do you think that these Galileans were worse sinners than all the other Galileans, because they suffered such things?
Jézus ezt mondta nekik: „Gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak valamennyi galileainál, mert ezt szenvedték el?
3 I tell you, no, but unless you repent, you will all perish in the same way.
Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.
4 Or those eighteen on whom the tower in Siloam fell and killed them—do you think that they were worse offenders than all the men who dwell in Jerusalem?
Vagy az a tizennyolc, akikre rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok, hogy bűnösebbek voltak minden más Jeruzsálemben lakó embernél?
5 I tell you, no, but, unless you repent, you will all perish in the same way.”
Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.“
6 He spoke this parable. “A certain man had a fig tree planted in his vineyard, and he came seeking fruit on it and found none.
És ezt a példázatot mondta: „Egy embernek volt egy fügefája szőlőjében, és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, de nem talált.
7 He said to the vine dresser, ‘Behold, these three years I have come looking for fruit on this fig tree, and found none. Cut it down! Why does it waste the soil?’
Ezt mondta a vincellérnek: Íme, három esztendeje, hogy ide járok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, és nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet is hiába?
8 He answered, ‘Lord, leave it alone this year also, until I dig around it and fertilize it.
De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom.
9 If it bears fruit, fine; but if not, after that, you can cut it down.’”
Hátha jövőre terem. Ha pedig nem, azután vágd ki.“
10 He was teaching in one of the synagogues on the Sabbath day.
Egy zsinagógában tanított szombaton,
11 Behold, there was a woman who had a spirit of infirmity eighteen years. She was bent over and could in no way straighten herself up.
és íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke volt tizennyolc esztendő óta, és meg volt görnyedve, és egyáltalán nem tudott felegyenesedni.
12 When Jesus saw her, he called her and said to her, “Woman, you are freed from your infirmity.”
Amikor Jézus meglátta, odahívta, és ezt mondta neki: „Asszony, megszabadultál betegségedtől!“
13 He laid his hands on her, and immediately she stood up straight and glorified God.
És rátette kezét, mire az nyomban felegyenesedett, és dicsőítette Istent.
14 The ruler of the synagogue, being indignant because Jesus had healed on the Sabbath, said to the multitude, “There are six days in which men ought to work. Therefore come on those days and be healed, and not on the Sabbath day!”
Megszólalt a zsinagóga elöljárója felháborodva azon, hogy Jézus szombatnapon gyógyított, ezt mondta a sokaságnak: „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell. Tehát azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat és ne szombatnapon.“
15 Therefore the Lord answered him, “You hypocrites! Doesn’t each one of you free his ox or his donkey from the stall on the Sabbath and lead him away to water?
Az Úr így válaszolt neki: „Képmutatók, vajon szombatnapon nem oldja-e el mindegyikőtök ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e itatni?
16 Ought not this woman, being a daughter of Abraham whom Satan had bound eighteen long years, be freed from this bondage on the Sabbath day?”
Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit a sátán megkötözött tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombatnapon?“
17 As he said these things, all his adversaries were disappointed; and all the multitude rejoiced for all the glorious things that were done by him.
Amikor ezeket mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, és az egész sokaság örült azoknak a dicsőséges dolgoknak, amelyek általa történtek.
18 He said, “What is God’s Kingdom like? To what shall I compare it?
Azután így szólt Jézus: „Mihez hasonló Isten országa? Mihez hasonlítsam?
19 It is like a grain of mustard seed which a man took and put in his own garden. It grew and became a large tree, and the birds of the sky live in its branches.”
Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetette a kertjében, és az felnőtt, és nagy fává lett, és az égi madarak fészket raktak ágain.“
20 Again he said, “To what shall I compare God’s Kingdom?
Majd ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Isten országát?
21 It is like yeast, which a woman took and hid in three measures of flour, until it was all leavened.”
Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, három mérce lisztbe keverte, míg végül az egész megkelt.“
22 He went on his way through cities and villages, teaching, and traveling on to Jerusalem.
Városokon és falvakon ment át, úton Jeruzsálem felé, miközben tanított.
23 One said to him, “Lord, are they few who are saved?” He said to them,
Ezt mondta neki valaki: „Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?“Ő pedig ezt mondta neki:
24 “Strive to enter in by the narrow door, for many, I tell you, will seek to enter in and will not be able.
„Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, sokan igyekeznek majd bemenni, de nem mehetnek.
25 When once the master of the house has risen up and has shut the door, and you begin to stand outside and to knock at the door, saying, ‘Lord, Lord, open to us!’ then he will answer and tell you, ‘I don’t know you or where you come from.’
Amikor fölkel a gazda, és bezárja az ajtót, ti kívül álltok, és kezditek zörgetni az ajtót, és így szóltok: Uram! Uram! Nyisd ki nekünk! Ő így felel nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok!
26 Then you will begin to say, ‘We ate and drank in your presence, and you taught in our streets.’
Akkor majd elkezditek mondani: Előtted ettünk, ittunk, és az utcáinkon tanítottál.
27 He will say, ‘I tell you, I don’t know where you come from. Depart from me, all you workers of iniquity.’
Erre ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!
28 There will be weeping and gnashing of teeth when you see Abraham, Isaac, Jacob, and all the prophets in God’s Kingdom, and yourselves being thrown outside.
Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan.
29 They will come from the east, west, north, and south, and will sit down in God’s Kingdom.
És jönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és Isten országában letelepednek.
30 Behold, there are some who are last who will be first, and there are some who are first who will be last.”
És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.“
31 On that same day, some Pharisees came, saying to him, “Get out of here and go away, for Herod wants to kill you.”
Ugyanabban az órában néhány farizeus ment hozzá, akik így szóltak: „Eredj el, és távozz innen, mert Heródes meg akar téged ölni.“
32 He said to them, “Go and tell that fox, ‘Behold, I cast out demons and perform cures today and tomorrow, and the third day I complete my mission.
Ő ezt mondta nekik: „Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapra befejezem.
33 Nevertheless I must go on my way today and tomorrow and the next day, for it can’t be that a prophet would perish outside of Jerusalem.’
De ma, holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehet, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.
34 “Jerusalem, Jerusalem, you who kills the prophets and stones those who are sent to her! How often I wanted to gather your children together, like a hen gathers her own brood under her wings, and you refused!
„Jeruzsálem! Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk kiscsirkéit a szárnya alá, de ti nem akartátok!
35 Behold, your house is left to you desolate. I tell you, you will not see me until you say, ‘Blessed is he who comes in the name of the Lord!’”
Íme, elhagyott lesz a házatok. Bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, amíg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«“
